Az orvoskamara a kormányfőhöz fordult az egészségügy helyzetével kapcsolatban
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a miniszterelnökhöz fordult az egészségügy helyzetével és az ágazat jövő évre tervezett költségvetésével kapcsolatban - jelentette be a köztestület elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.
Éger István elmondta, levelükben arról tájékoztatták a kormányfőt, hogy véleményük szerint a jövő évi költségvetés egészségügyre szánt forrásai nem elegendőek, folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti.
A jövő évi költségvetési javaslat számai "nem sokat ígérnek" - fogalmazott a MOK elnöke, nem vitatva a korábbi uniós fejlesztési pénzekből történő beruházások jelentőségét.
A kamara meggyőződése, hogy nem elegendő csak az alapellátás megerősítésére fókuszálni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a szakellátásban dolgozók jövőre semmilyen további juttatásnövelésben nem részesülnek.
Éger István azt mondta, a jövő évi büdzséről szóló javaslatban látnak esélyt arra, hogy a korábban befagyasztott úgynevezett mozgóbéreket feloldják, de ez nem "tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási programmal, ami még csak fel sem sejlik" a dokumentumban.
A köztestület elnöke hozzátette, azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.
A kamara utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy sokkal nehezebb gazdasági helyzetben találtak forrást az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatásra, szerintük a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne. Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál, és ebből az egészségügyi munkavállalókra eső részt oda kell adni.
Összehasonlításként elmondta, a nemzeti össztermék egészségügyre jutó mértékében Magyarország sereghajtó: a V4-ek országaiban ez az arány hat százalék felett van, Magyarországon öt alatt. Éger István szerint, ha csak egy százalékkal nőne az ágazat GDP-arányos részesedése, az 300 milliárd forintot jelentene. Úgy vélte, ennek az összegnek azonban a töredéke is elég lenne, ha ezt évről évre egy kiszámítható béremelésre fordítanák.
Hozzátette: az ország gazdasági fejlettségéhez illeszkedő bérek 100 milliárdos tételt jelentenének, de ha a következő években évente 30-30 milliárdot erre szánnának, akkor az alapot teremthetne egy normális egészségügyi bérezés eléréséhez.
MTI
Éger István elmondta, levelükben arról tájékoztatták a kormányfőt, hogy véleményük szerint a jövő évi költségvetés egészségügyre szánt forrásai nem elegendőek, folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti.A jövő évi költségvetési javaslat számai "nem sokat ígérnek" - fogalmazott a MOK elnöke, nem vitatva a korábbi uniós fejlesztési pénzekből történő beruházások jelentőségét.
A kamara meggyőződése, hogy nem elegendő csak az alapellátás megerősítésére fókuszálni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a szakellátásban dolgozók jövőre semmilyen további juttatásnövelésben nem részesülnek.
Éger István azt mondta, a jövő évi büdzséről szóló javaslatban látnak esélyt arra, hogy a korábban befagyasztott úgynevezett mozgóbéreket feloldják, de ez nem "tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási programmal, ami még csak fel sem sejlik" a dokumentumban.
A köztestület elnöke hozzátette, azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.
A kamara utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy sokkal nehezebb gazdasági helyzetben találtak forrást az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatásra, szerintük a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne. Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál, és ebből az egészségügyi munkavállalókra eső részt oda kell adni.
Összehasonlításként elmondta, a nemzeti össztermék egészségügyre jutó mértékében Magyarország sereghajtó: a V4-ek országaiban ez az arány hat százalék felett van, Magyarországon öt alatt. Éger István szerint, ha csak egy százalékkal nőne az ágazat GDP-arányos részesedése, az 300 milliárd forintot jelentene. Úgy vélte, ennek az összegnek azonban a töredéke is elég lenne, ha ezt évről évre egy kiszámítható béremelésre fordítanák.
Hozzátette: az ország gazdasági fejlettségéhez illeszkedő bérek 100 milliárdos tételt jelentenének, de ha a következő években évente 30-30 milliárdot erre szánnának, akkor az alapot teremthetne egy normális egészségügyi bérezés eléréséhez.
MTI
Hozzászólások