Bódis László: meghaladja a tizenegyezret a magyar doktoranduszok száma
Míg tíz évvel ezelőtt mintegy hat-hétezer személy vett részt a doktori képzésekben Magyarországon, ez a szám ma már meghaladja a tizenegyezret, ami több mint ötvenszázalékos bővülést jelent - mondta az innovációért felelős helyettes államtitkár kedden, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Bódis László hozzátette, ahhoz, hogy Magyarország a legjobbak közé kerüljön Európában a kutatásban és az innovációban, még tovább kell növelni a sikeres doktorifokozat-szerzések számát, kiemelten a természettudományos területeken.
Ennek érdekében a kormány - egyeztetve többek között a doktoranduszokkal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Magyar Rektori Konferenciával - a doktori képzésben háromszintű rendszert hoz létre - közölte.
Mint mondta, a Doktoranduszok Országos Szövetsége egy kutatásban felmérte azt, hogy a doktori képzésben résztvevő fiatalokok hol szeretnének dolgozni végzés után.
A felmérésben válaszolók 40 százaléka egyetemen, oktatói pályán, 16 százaléka fejlesztőmérnökként szeretne dolgozni az iparban, további 16 százalék pedig akadémiai, kutatói pályára lépne - jegyezte meg.
Bódis László elmondta, a kormány e hármas elosztás alapján hozta létre a háromszintű rendszert, "amelynek csúcsa" a kutatói kiválósági programokban létrehozott doktori álláshely.
Ismertette, a kormány évi 40 milliárd forintos keretösszeggel indítja el a Kutatói kiválósági programot, amelyben 300-350 kutatást válogatnak ki és támogatnak több száz millió forinttal.
Hozzátette, az új rendszer első szintjeként ezekbe a kutatásokhoz még nagyobb arányban csatlakozhatnak és szerezhetnek PhD fokozatot a tehetséges fiatalok. Elmondta, második szintként a kormány kooperatív doktori képzéseket indít, melyben a hallgató részben doktori képzésben vesz részt, részben pedig egyetemen, klinikán vagy az iparban dolgozik.
Megjegyezte, ennek az oktatási típusnak köszönhetően a képzésben egyszerre jelenik meg az elméleti és gyakorlati tudás megszerzése. A rendszer harmadik elemeként megmaradnak azok a hagyományos doktori képzések is, melyek eddig is elérhetők voltak - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta, a rendszer megújulásával csak a képzés módjában történik változás, továbbra is az egyetemek adják majd ki a doktori fokozatot, melyet a felsoroltak közül bármilyen módon szerez meg a hallgató, egyenértékű lesz. Ugyanakkor a kormány az ösztönző rendszert úgy alakítja, hogy minél többen vegyenek részt a kutatói kiválósági és a kooperációs programokban - mondta.
Bódis László kiemelte, a kutatói kiválósági programokat támogató pályázatban előírták, hogy a projekteket vezető kutatóknak legalább bruttó 600 ezer forintos bért kell biztosítania a doktoranduszok számára.
A kooperatív képzésekben a jelenlegi ösztöndíjat nettó 250 ezer forintra emelik, melyhez hozzátársul az egyetemen, kórházban vagy fejlesztőcégnél szerzett munkabér - közölte.
A helyettes államtitkár elmondta, az új képzés egyik célja az, hogy a műszaki, informatikai, matematikai és természettudományos területen szerzett évi négyszáz-ötszáz doktori fokozat száma nyolcszáz-kilencszázra emelkedjen.
Hozzátette, a doktori képzések megújítása mellett Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus Élvonal programja is elindul, melynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar kutatókat hazavonzzák.
(Forrás: MTI)
Bódis László hozzátette, ahhoz, hogy Magyarország a legjobbak közé kerüljön Európában a kutatásban és az innovációban, még tovább kell növelni a sikeres doktorifokozat-szerzések számát, kiemelten a természettudományos területeken.Ennek érdekében a kormány - egyeztetve többek között a doktoranduszokkal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Magyar Rektori Konferenciával - a doktori képzésben háromszintű rendszert hoz létre - közölte.
Mint mondta, a Doktoranduszok Országos Szövetsége egy kutatásban felmérte azt, hogy a doktori képzésben résztvevő fiatalokok hol szeretnének dolgozni végzés után.
A felmérésben válaszolók 40 százaléka egyetemen, oktatói pályán, 16 százaléka fejlesztőmérnökként szeretne dolgozni az iparban, további 16 százalék pedig akadémiai, kutatói pályára lépne - jegyezte meg.
Bódis László elmondta, a kormány e hármas elosztás alapján hozta létre a háromszintű rendszert, "amelynek csúcsa" a kutatói kiválósági programokban létrehozott doktori álláshely.
Ismertette, a kormány évi 40 milliárd forintos keretösszeggel indítja el a Kutatói kiválósági programot, amelyben 300-350 kutatást válogatnak ki és támogatnak több száz millió forinttal.
Hozzátette, az új rendszer első szintjeként ezekbe a kutatásokhoz még nagyobb arányban csatlakozhatnak és szerezhetnek PhD fokozatot a tehetséges fiatalok. Elmondta, második szintként a kormány kooperatív doktori képzéseket indít, melyben a hallgató részben doktori képzésben vesz részt, részben pedig egyetemen, klinikán vagy az iparban dolgozik.
Megjegyezte, ennek az oktatási típusnak köszönhetően a képzésben egyszerre jelenik meg az elméleti és gyakorlati tudás megszerzése. A rendszer harmadik elemeként megmaradnak azok a hagyományos doktori képzések is, melyek eddig is elérhetők voltak - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta, a rendszer megújulásával csak a képzés módjában történik változás, továbbra is az egyetemek adják majd ki a doktori fokozatot, melyet a felsoroltak közül bármilyen módon szerez meg a hallgató, egyenértékű lesz. Ugyanakkor a kormány az ösztönző rendszert úgy alakítja, hogy minél többen vegyenek részt a kutatói kiválósági és a kooperációs programokban - mondta.
Bódis László kiemelte, a kutatói kiválósági programokat támogató pályázatban előírták, hogy a projekteket vezető kutatóknak legalább bruttó 600 ezer forintos bért kell biztosítania a doktoranduszok számára.
A kooperatív képzésekben a jelenlegi ösztöndíjat nettó 250 ezer forintra emelik, melyhez hozzátársul az egyetemen, kórházban vagy fejlesztőcégnél szerzett munkabér - közölte.
A helyettes államtitkár elmondta, az új képzés egyik célja az, hogy a műszaki, informatikai, matematikai és természettudományos területen szerzett évi négyszáz-ötszáz doktori fokozat száma nyolcszáz-kilencszázra emelkedjen.
Hozzátette, a doktori képzések megújítása mellett Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus Élvonal programja is elindul, melynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar kutatókat hazavonzzák.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások