Első alkalommal alkalmaztak Magyarországon Impella szívpumpát
Első alkalommal alkalmaztak Magyarországon Impella szívpumpát, húszéves férfi életét mentették meg.
Egy rendkívül ritka, veleszületett szívkoszorúér-fejlődési rendellenesség miatt újra kellett éleszteni egy 20 éves férfit, akinek életét előbb egy külső keringéstámogató eszközzel, majd a Magyarországon első alkalommal alkalmazott Impella katéteres szívpumpával mentették meg a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A fiatalember állapota a sikeres operáció óta javul, hamarosan rehabilitációra mehet - hangzott el az egyetem és az Országos Mentőszolgálat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója az eseményen felidézte: a 20 éves férfi szeptember 24-én egy edzőteremben lett rosszul, a hirtelen szívhalál hátterében egy korábban fel nem ismert, rendkívül ritka veleszületett rendellenesség állt.
Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta: szeptember 24-én 14 óra 27 perckor érkezett a segélyhívás a mentőszolgálathoz, a mentőegység nyolc percen belül a helyszínre ért. A jelenlévők már megkezdték az újraélesztést, a mentők pedig folytatták az életmentést. A beteget folyamatos mellkasi kompresszió mellett szállították a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára.
Édes István Ferenc, az intézmény klinikai főorvosa arról beszélt, hogy a beteget a katéteres laboratóriumban előkészítették az életmentő beavatkozásra, és először egy ECMO nevű, a szív és a tüdő működését is támogató külső keringéstámogató rendszert ültettek be.
A beteg bal koszorúere, amely a szívizomzat mintegy kétharmadát látja el vérrel, nem a főverőérből, hanem a tüdőverőérből eredt. Emiatt a szívizomzat jelentős része oxigénszegényebb vért kapott. Édes István Ferenc ismertetése szerint ilyen rendellenesség mintegy 300 ezer élveszületésből egy esetben fordul elő, és a betegek többsége már csecsemőkorban meghal. Merkely Béla elmondta: az ECMO-kezelés alatt a betegnél tüdőgyulladás és vérzéses szövődmények is jelentkeztek, miközben a szíve továbbra is nagyon gyengén működött. Az orvoscsoport olyan megoldást keresett, amely a végleges műtét előtt stabilizálja a beteg állapotát, és csökkenti a beavatkozás kockázatát. Ezért döntöttek az Impella katéteres szívpumpa alkalmazása mellett, amelyet szeptember 29-én helyeztek be.
Sótonyi Péter, a városmajori klinika egyetemi tanára, tanszékvezetője elmondta: az Impella bevezetéséhez a kulcscsont alatti artériát tárták fel, majd egy műér segítségével biztosították a katéter megfelelő bevezetését. Ezt követően eltávolították az ECMO-eszközt, és helyreállították a korábban használt érbevezetések helyét.
Benke Kálmán, a klinika osztályvezető szívsebésze ismertette: az Impella a szív bal kamrájából juttat vért a keringésbe, a beteg szívének pumpafunkciójából mintegy háromnegyed részt képes biztosítani. A keringéstámogatás lehetővé tette, hogy a fiatalembert már a beültetés estéjén felébresszék, és levegyék a lélegeztetőgépről. A következő két hétben a szív és a többi szerv állapotának javításán, valamint a végleges műtét előkészítésén dolgoztak. A beteg az eszközzel a szervezetében felébreszthető és mobilizálható volt, sétálni is tudott.
Hartyánszky István, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika profilvezető szívsebésze, az október 13-án elvégzett végleges műtét vezetője elmondta: a rendellenesség ritkasága és összetettsége miatt a beavatkozást gondosan meg kellett tervezni. A szívmotor segítségével végzett műtét során átültették a rendellenesen eredő koszorúeret, így helyreállították a szív élettani vérellátását. Hozzátette: a keringéstámogató eszköz segítségével időt nyertek arra, hogy a beteg állapotát stabilizálják, a szövődményeket kezeljék, és a lehető legkisebbre csökkentsék a műtéti kockázatot.
Merkely Béla a műtét utáni felépülésről elmondta, a fiatalember négy napot töltött az intenzív osztályon, majd a klinika osztályán folytatta a rehabilitációt előkészítő felépülést. László Gábor, az ELTE harmadéves közgazdászhallgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az edzőtermi rosszullétre és az azt követő négy-öt napra nem emlékszik, első emlékei már az intenzív osztályról vannak. Felidézte, hogy néhány nap után segítséggel fel tudott ülni, majd járni is képes volt. Elmondta, hogy szeretné befejezni az egyetemet, később mesterszakon is tanulna, és a sportoláshoz is vissza szeretne térni. A kórház elhagyása után várhatóan három hétig tartó rehabilitációra megy.
Merkely Béla az esetet a magyar szívgyógyászat és szívsebészet fontos mérföldkövének nevezte. Hangsúlyozta, hogy a beteg életének megmentéséhez a mentők, a kardiológusok, a szívsebészek, az érsebészek és az intenzív terápiás szakemberek összehangolt munkájára volt szükség.
Constantinovits Miklós kiemelte a laikus újraélesztés jelentőségét, valamint a mentési lánc szereplőinek együttműködését is. Mint mondta, a sikeres újraélesztések után ritka, hogy a beteggel személyesen is találkozhatnak, és láthatják, hogy az ellátórendszer összehangolt munkájának köszönhetően visszatérhet a teljes élethez.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások