Már a magyarországi újszülöttek 90 százalékát szűrik az SMA-betegségre
Már az újszülöttek 90 százalékát szűrik a gerinc eredetű izomsorvadás (SMA) betegségre - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t csütörtökön, annak kapcsán, hogy ötven éve Szegeden indult el a magyarországi újszülöttkori szűrés.
A közlemény szerint jelenleg minden Magyarországon született újszülöttől vesznek vérmintát, alapesetben a 48. és 72. életóra között. Lehetnek kivételek, így koraszülött esetén, vagy ha az emésztőrendszert kikerülő, parenterális táplálást, illetve transzfúziót kap a baba. A programban minden szülészet részt vesz, és az otthon születetteknél is le kell venni a vérmintát.
A mintavétel során az újszülöttek sarkát megszúrják, majd néhány csepp vért tesznek egy speciális szűrőkártyára, melyet pár órányi szárítás elküldenek a születési helytől függően a két - szegedi vagy budapesti - szűrőlabor egyikébe. A beérkezés napján elkezdődik a minták feldolgozása, majd a rá következő munkanapon elkészül az eredmény.
Tavaly 77 500 gyermek született Magyarországon, mintegy felük szűrését Szegeden végezték el. Automatikusan 27 kórképre szűrik az újszülötteket, e vizsgálatokban a részvételi arány 99 százalék fölötti. Az SMA még nincs benne az automatikus szűrőpanelben.
Jelenleg beleegyező nyilatkozat aláírásával végzendő, de ebben is 90 százalék körüli a részvételi arány - idézte a közlemény Monostori Pétert, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere-betegségek Szűrővizsgálati Laboratóriumának vezetőjét.
Bereczki Csaba, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója kifejtette, a kiszűrt újszülöttek esetében további megerősítő genetikai vizsgálatra van szükség. Ezt követően kerülnek az újszülöttek az adott betegséggel foglalkozó szakorvosokhoz gondozásra. Az országos munkamegosztás alapján Szegeden végzik a veleszületett, kiszűrt anyagcsere-betegségek genetikai hátterének vizsgálatát.
Az SZTE-n megvalósult fejlesztéseknek - így a közelmúltban átadott Szekvenáló Központi Laboratóriumnak köszönhetően - ma már igen gyorsan elkészülhet a kritikus állapotú újszülöttek genetikai diagnózisa - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A közlemény szerint jelenleg minden Magyarországon született újszülöttől vesznek vérmintát, alapesetben a 48. és 72. életóra között. Lehetnek kivételek, így koraszülött esetén, vagy ha az emésztőrendszert kikerülő, parenterális táplálást, illetve transzfúziót kap a baba.
A mintavétel során az újszülöttek sarkát megszúrják, majd néhány csepp vért tesznek egy speciális szűrőkártyára, melyet pár órányi szárítás elküldenek a születési helytől függően a két - szegedi vagy budapesti - szűrőlabor egyikébe. A beérkezés napján elkezdődik a minták feldolgozása, majd a rá következő munkanapon elkészül az eredmény.
Tavaly 77 500 gyermek született Magyarországon, mintegy felük szűrését Szegeden végezték el. Automatikusan 27 kórképre szűrik az újszülötteket, e vizsgálatokban a részvételi arány 99 százalék fölötti. Az SMA még nincs benne az automatikus szűrőpanelben.
Jelenleg beleegyező nyilatkozat aláírásával végzendő, de ebben is 90 százalék körüli a részvételi arány - idézte a közlemény Monostori Pétert, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere-betegségek Szűrővizsgálati Laboratóriumának vezetőjét.
Bereczki Csaba, az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója kifejtette, a kiszűrt újszülöttek esetében további megerősítő genetikai vizsgálatra van szükség. Ezt követően kerülnek az újszülöttek az adott betegséggel foglalkozó szakorvosokhoz gondozásra. Az országos munkamegosztás alapján Szegeden végzik a veleszületett, kiszűrt anyagcsere-betegségek genetikai hátterének vizsgálatát.
Az SZTE-n megvalósult fejlesztéseknek - így a közelmúltban átadott Szekvenáló Központi Laboratóriumnak köszönhetően - ma már igen gyorsan elkészülhet a kritikus állapotú újszülöttek genetikai diagnózisa - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások