OGY - Balog: jövőre 15,8 milliárd forint jut bérrendezésre az egészségügyben
A jövő évi költségvetés tervezetében 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók béremelésére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.
Balog Zoltán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén elmondta, ez 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost érint. A béremelésről szerdai ülésén döntött a kormány.
A miniszter közölte azt is, hogy a kormány 2,5 milliárd forintot szán a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására.
A tárcavezető úgy fogalmazott, 2010 és 2014 között 95 ezer egészségügyi dolgozót érintett bérkiegészítés vagy béremelés, és mostantól ez a bérkiegészítés része lesz az alapbérüknek.
Balog Zoltán elmondta még, hogy szintén a jövő évi költségvetésben tízmilliárd forint jut az alapellátás további fejlesztésére, illetve ötmilliárd forint a többletkapacitások befogadására.
Az alapellátási törvénnyel kapcsolatban közölte, a dokumentum tervezetéről a jövő héten kezdődik egyeztetés. Egy fontos elemet azonban abból a miniszter kiemelt: az önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy eltekintsenek az iparűzési adó beszedésétől a háziorvosi praxisok esetében.
Az új budapesti kórház beruházásának megkezdésére egymilliárd forint áll rendelkezésre - mondta a miniszter -, és beszámolt arról is, hogy a kórházi adóssággal kapcsolatban Zombor Gábor államtitkár megkezdte az egyeztetést, és jövő hét elején megindulnak a kifizetések. A miniszter jelezte továbbá, hogy a következő évben is rendelkezésre áll a szükséges forrás az adósságkezelésre, ennek csökkentése kiemelt kormányzati cél.
Balog Zoltán bizottsági meghallgatásán beszámolt a kormányzat eddig megtett intézkedéseiről is.
Kiemelte, az elmúlt négy év legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány a magyarországi népesedési helyzetben fordulatot tudjon elérni, illetve az, hogy mérsékeljék a fejlett és a leszakadó országrészek között különbségeket mind a gazdaság, mind a közszolgáltatások szintjén, ami komplex intézkedési tervet igényel, ugyanúgy, mint a romák felzárkóztatásának ügye.
A miniszter úgy vélte, a demográfiai helyzetet nézve - a különböző családokat segítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - vannak pozitív eredmények.
Elmondta, hogy a családi adókedvezmény rendszerének bevezetésével 2010 óta 200 milliárd forint maradt a családoknál, a július 1-jétől bevezetendő családi otthonteremtési kedvezmény (csok) évente 12 ezer családnak tud segíteni használt lakás vásárlásához, vagy lakásfelújításhoz, -bővítéshez.
A szociális üdültetés révén 130 ezer gyermek nyaralhatott eddig, és a miniszter jelezte, hogy az idén ezt az üdültetési programot kiterjesztik a kárpátaljai gyerekekre is, így további 3-8 ezer gyermek üdülhet kedvezményesen.
A tárcavezető beszélt a gyed extra "intézményéről" is, azt mondta, ez a lehetőséget 2014-től 47 300 család vette igénybe.
Az óvodai és bölcsődei helyekről szólva elmondta, 28 milliárd forintból hatezer bölcsődei férőhelyet hoztak létre és 4900 meglévőt korszerűsítettek.
A nyugdíjakkal kapcsolatban Balog Zoltán kifejtette, a nyugdíjasok ügye mindig fontos politikai és erkölcsi kérdés. Úgy vélte, az energiaárak csökkenése, a rezsicsökkentés és a jó inflációs adatok összességében kitesznek egy 13. havi nyugdíjat.
A meghallgatáson a miniszter elmondta azt is, hogy a segély helyett munkát programmal 23 éves csúcson van a foglalkoztatás Magyarországon, hiszen a rendszerváltozás óta több mint négymillióan dolgoznak.
A gyermekétkeztetésről szólva Balog Zoltán beszámolt arról, már az idén ősztől bevezetik az ingyenes étkezést az arra rászorulók esetében, illetve - a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően - kiterjesztik a jogosultságot, így már összesen 320 ezer gyermeknek jár majd az ingyenes étkezés.
A bizottsági ülésen több képviselő is a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről és a szociális életpályamodellről kérdezte a minisztert, utalva arra, hogy az ebben a munkakörben foglalkoztatottak (beleértve az óvodai, bölcsődei dolgozókat) bére néhol nem éri el a létminimum összegét.
Balog Zoltán a szociális életpályamodell kapcsán úgy fogalmazott, "csapataink harcban állnak". Jelezte, a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekeznek a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.
MTI
Balog Zoltán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén elmondta, ez 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost érint. A béremelésről szerdai ülésén döntött a kormány.A miniszter közölte azt is, hogy a kormány 2,5 milliárd forintot szán a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására.
A tárcavezető úgy fogalmazott, 2010 és 2014 között 95 ezer egészségügyi dolgozót érintett bérkiegészítés vagy béremelés, és mostantól ez a bérkiegészítés része lesz az alapbérüknek.
Balog Zoltán elmondta még, hogy szintén a jövő évi költségvetésben tízmilliárd forint jut az alapellátás további fejlesztésére, illetve ötmilliárd forint a többletkapacitások befogadására.
Az alapellátási törvénnyel kapcsolatban közölte, a dokumentum tervezetéről a jövő héten kezdődik egyeztetés.
Az új budapesti kórház beruházásának megkezdésére egymilliárd forint áll rendelkezésre - mondta a miniszter -, és beszámolt arról is, hogy a kórházi adóssággal kapcsolatban Zombor Gábor államtitkár megkezdte az egyeztetést, és jövő hét elején megindulnak a kifizetések. A miniszter jelezte továbbá, hogy a következő évben is rendelkezésre áll a szükséges forrás az adósságkezelésre, ennek csökkentése kiemelt kormányzati cél.
Balog Zoltán bizottsági meghallgatásán beszámolt a kormányzat eddig megtett intézkedéseiről is.
Kiemelte, az elmúlt négy év legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány a magyarországi népesedési helyzetben fordulatot tudjon elérni, illetve az, hogy mérsékeljék a fejlett és a leszakadó országrészek között különbségeket mind a gazdaság, mind a közszolgáltatások szintjén, ami komplex intézkedési tervet igényel, ugyanúgy, mint a romák felzárkóztatásának ügye.
A miniszter úgy vélte, a demográfiai helyzetet nézve - a különböző családokat segítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően - vannak pozitív eredmények.
Elmondta, hogy a családi adókedvezmény rendszerének bevezetésével 2010 óta 200 milliárd forint maradt a családoknál, a július 1-jétől bevezetendő családi otthonteremtési kedvezmény (csok) évente 12 ezer családnak tud segíteni használt lakás vásárlásához, vagy lakásfelújításhoz, -bővítéshez.
A szociális üdültetés révén 130 ezer gyermek nyaralhatott eddig, és a miniszter jelezte, hogy az idén ezt az üdültetési programot kiterjesztik a kárpátaljai gyerekekre is, így további 3-8 ezer gyermek üdülhet kedvezményesen.
A tárcavezető beszélt a gyed extra "intézményéről" is, azt mondta, ez a lehetőséget 2014-től 47 300 család vette igénybe.
Az óvodai és bölcsődei helyekről szólva elmondta, 28 milliárd forintból hatezer bölcsődei férőhelyet hoztak létre és 4900 meglévőt korszerűsítettek.
A nyugdíjakkal kapcsolatban Balog Zoltán kifejtette, a nyugdíjasok ügye mindig fontos politikai és erkölcsi kérdés. Úgy vélte, az energiaárak csökkenése, a rezsicsökkentés és a jó inflációs adatok összességében kitesznek egy 13. havi nyugdíjat.
A meghallgatáson a miniszter elmondta azt is, hogy a segély helyett munkát programmal 23 éves csúcson van a foglalkoztatás Magyarországon, hiszen a rendszerváltozás óta több mint négymillióan dolgoznak.
A gyermekétkeztetésről szólva Balog Zoltán beszámolt arról, már az idén ősztől bevezetik az ingyenes étkezést az arra rászorulók esetében, illetve - a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően - kiterjesztik a jogosultságot, így már összesen 320 ezer gyermeknek jár majd az ingyenes étkezés.
A bizottsági ülésen több képviselő is a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről és a szociális életpályamodellről kérdezte a minisztert, utalva arra, hogy az ebben a munkakörben foglalkoztatottak (beleértve az óvodai, bölcsődei dolgozókat) bére néhol nem éri el a létminimum összegét.
Balog Zoltán a szociális életpályamodell kapcsán úgy fogalmazott, "csapataink harcban állnak". Jelezte, a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekeznek a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.
MTI
Hozzászólások