Szakgyógyszerész: a patikában is beadatható oltásokkal új szerepet kaphatnak a gyógyszertárak
Valós egészségnyereség és jobb oltási elérés lenne biztosítható a lakosságnak, ha Magyarországon is megnyílna az út a patikában beadható védőoltások előtt - mondta a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szervezetének elnöke az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett keddi budapesti háttérbeszélgetésen.
Süle András klinikai szakgyógyszerész hozzátette: a gyógyszertári vakcináció lehetősége Magyarországon - bár a szakma évek óta beszél róla - még új kezdeményezésnek számít, a rendszer sok európai országban már működik.
Hozzátette: a koronavírus-járvány óta felgyorsultak ezek a folyamatok, a világjárvány óta egyre több olyan ország van, ahol közforgalmú gyógyszertárakban is lehet bizonyos oltásokat beadatni.
Kitért arra: 39 országban van lehetőség erre, ebből 15 európai uniós ország, valamint az Egyesült Királyság. Jelezte: több kutatás is azt mutatta, hogy a teljes populációban 31 százalékkal nőtt az átoltottság a patikai vakcináció lehetőségével. Kifejezetten az influenza elleni védőoltást nézve 24 százalékos volt az emelkedés.
A szakember hangsúlyozta: a patikai oltásoknál kizárólag a felnőtteknek adható nem kötelező vakcinák jöhetnek szóba, és csak azokban a gyógyszertárakban, ahol vállalják ennek személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételeit. Süle András rávilágított arra, hogy patika több van, mint háziorvosi vagy szakrendelő, így a lakossági hozzáférés is nőhetne, csökkenne a teher az alapellátó orvosokon és javulna a lakosság átoltottsága.
Kitért arra, hogy a gyógyszertári vakcináció egy átfogó keretrendszer kialakítását igényli, amelynek széles szakmai és szakpolitikai konszenzuson kell alapulnia, enélkül nem szabad belevágni egy ilyen program kivitelezésébe.
A szakember szerint egy észszerű képzési program kialakítása kell ahhoz, hogy bizonyos oltásokat gyógyszerészek is beadhassanak, valamint az, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) rögzíthesse a patikus az oltásbeadás tényét.
Süle András úgy vélekedett, a patikában beadatható oltásokkal kapcsolatos irányelv megalkotása után javasolt egy pilotprogram indítása, így kontrollált körülmények között lehetne felmérni a lakossági reakciókat, az orvosok és a gyógyszerészek viszonyulását a programhoz.
A szakember szerint érdemes majd olyan egyszerű oltásokkal kezdeni, hol nincs szükség a védettséghez második oltásra. Süle András hangsúlyozta: a patikában is beadható oltások lehetősége nem helyettesíti, hanem kiegészíti az alapellátásban dolgozók munkáját. Mészner Zsófia gyermekgyógyász, infektológus, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója hozzátette: a háziorvos "kapuőri" szerepe nem veszne el, hiszen a védőoltások indokoltságáról ő dönt és írja fel a páciensnek.
Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója azt mondta, véleményük szerint a patikai vakcináció lehetősége növeli a gyógyszerészek társadalmi és szakmai megbecsültségét, csökkenti az alapellátás terheit és egyszerűsíti a lakosság hozzáférését a védőoltásokhoz.
(Forrás: MTI)
Süle András klinikai szakgyógyszerész hozzátette: a gyógyszertári vakcináció lehetősége Magyarországon - bár a szakma évek óta beszél róla - még új kezdeményezésnek számít, a rendszer sok európai országban már működik.Hozzátette: a koronavírus-járvány óta felgyorsultak ezek a folyamatok, a világjárvány óta egyre több olyan ország van, ahol közforgalmú gyógyszertárakban is lehet bizonyos oltásokat beadatni.
Kitért arra: 39 országban van lehetőség erre, ebből 15 európai uniós ország, valamint az Egyesült Királyság. Jelezte: több kutatás is azt mutatta, hogy a teljes populációban 31 százalékkal nőtt az átoltottság a patikai vakcináció lehetőségével. Kifejezetten az influenza elleni védőoltást nézve 24 százalékos volt az emelkedés.
A szakember hangsúlyozta: a patikai oltásoknál kizárólag a felnőtteknek adható nem kötelező vakcinák jöhetnek szóba, és csak azokban a gyógyszertárakban, ahol vállalják ennek személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételeit. Süle András rávilágított arra, hogy patika több van, mint háziorvosi vagy szakrendelő, így a lakossági hozzáférés is nőhetne, csökkenne a teher az alapellátó orvosokon és javulna a lakosság átoltottsága.
Kitért arra, hogy a gyógyszertári vakcináció egy átfogó keretrendszer kialakítását igényli, amelynek széles szakmai és szakpolitikai konszenzuson kell alapulnia, enélkül nem szabad belevágni egy ilyen program kivitelezésébe.
A szakember szerint egy észszerű képzési program kialakítása kell ahhoz, hogy bizonyos oltásokat gyógyszerészek is beadhassanak, valamint az, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) rögzíthesse a patikus az oltásbeadás tényét.
Süle András úgy vélekedett, a patikában beadatható oltásokkal kapcsolatos irányelv megalkotása után javasolt egy pilotprogram indítása, így kontrollált körülmények között lehetne felmérni a lakossági reakciókat, az orvosok és a gyógyszerészek viszonyulását a programhoz.
A szakember szerint érdemes majd olyan egyszerű oltásokkal kezdeni, hol nincs szükség a védettséghez második oltásra. Süle András hangsúlyozta: a patikában is beadható oltások lehetősége nem helyettesíti, hanem kiegészíti az alapellátásban dolgozók munkáját. Mészner Zsófia gyermekgyógyász, infektológus, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet módszertani igazgatója hozzátette: a háziorvos "kapuőri" szerepe nem veszne el, hiszen a védőoltások indokoltságáról ő dönt és írja fel a páciensnek.
Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója azt mondta, véleményük szerint a patikai vakcináció lehetősége növeli a gyógyszerészek társadalmi és szakmai megbecsültségét, csökkenti az alapellátás terheit és egyszerűsíti a lakosság hozzáférését a védőoltásokhoz.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások