Együttműködés a debreceni főpályaudvar fejlesztésére
A debreceni főpályaudvar fejlesztésére kötött együttműködési megállapodást a debreceni önkormányzat és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt., a dokumentumot szerdán a városházán írta alá Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester és Nagy Róbert Attila, a NIF Zrt. vezérigazgatója.
Papp László a város története egyik legnagyobb beruházásának nevezte a 21 milliárd forint európai uniós és hazai támogatottságú fejlesztést, amelynek során a vasúti pályaudvarnál föld alatt vezetik át a 4-es számú főút nyomvonalát, és föld alá helyezik a 20 ezer négyzetméteres autóbusz pályaudvart.
A kivitelezési munkák jövő tavasszal kezdődnek, az új debreceni főpályaudvar átadására 2019-ben kerül sor - jelezte a NIF Zrt.
Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a budapesti Kelenföldi pályaudvar fejlesztése után a debreceni főpályaudvar a második kezdődő intermodális közlekedési beruházás az országban, de előkészületben vannak hasonló fejlesztések Nyíregyházán, Kaposváron, Miskolcon, Tatabányán, Egerben és Székesfehérváron is, amelyekhez a kormány biztosítja a forrásokat.
Hozzátette, hogy megújul a 100-as vasútvonal Püspökladány-Debrecen-Apafa között, s e két közlekedési fejlesztés komoly hozzájárulás Debrecen versenyképességének növeléséhez.
Tasó László utalt a debreceni repülőtér fejlesztésének második ütemére is, amelynek eredményeként jövőre 1,2 milliárd forintos beruházással egyebek mellett új leszállító-rendszert telepítenek a légikikötőben.
Papp László polgármester kifejtette: az új főpályaudvar koncepciója illeszkedik Debrecen terveibe, hogy a régió meghatározó nagyvárosa legyen. Ennek fontos feltétele, hogy a város megközelíthetősége átlagon felüli legyen.
Hozzátette: a pályaudvar térsége Debrecen legforgalmasabb csomópontja, s a forgalom várhatóan nő az elkövetkező években, de a most aláírt fejlesztés eredményeként ezt a környékbeliek nem fogják érzékelni.
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, Debrecen korábbi polgármestere a jövő beruházásának nevezte a főpályaudvar fejlesztését.
Utalt arra, hogy Magyarországon a lakosság fele él nagyvárosokban, s ez az arány 2050-re eléri a 65-70 százalékot. Az urbanizációs változásokra fel kell készülni, de fontos, hogy a fejlesztések ne csak lépést tartsanak ezzel, hanem megelőzzék az igényeket.
MTI
Papp László a város története egyik legnagyobb beruházásának nevezte a 21 milliárd forint európai uniós és hazai támogatottságú fejlesztést, amelynek során a vasúti pályaudvarnál föld alatt vezetik át a 4-es számú főút nyomvonalát, és föld alá helyezik a 20 ezer négyzetméteres autóbusz pályaudvart.
A kivitelezési munkák jövő tavasszal kezdődnek, az új debreceni főpályaudvar átadására 2019-ben kerül sor - jelezte a NIF Zrt.
vezérigazgatója.
Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a budapesti Kelenföldi pályaudvar fejlesztése után a debreceni főpályaudvar a második kezdődő intermodális közlekedési beruházás az országban, de előkészületben vannak hasonló fejlesztések Nyíregyházán, Kaposváron, Miskolcon, Tatabányán, Egerben és Székesfehérváron is, amelyekhez a kormány biztosítja a forrásokat.
Hozzátette, hogy megújul a 100-as vasútvonal Püspökladány-Debrecen-Apafa között, s e két közlekedési fejlesztés komoly hozzájárulás Debrecen versenyképességének növeléséhez.
Tasó László utalt a debreceni repülőtér fejlesztésének második ütemére is, amelynek eredményeként jövőre 1,2 milliárd forintos beruházással egyebek mellett új leszállító-rendszert telepítenek a légikikötőben.
Papp László polgármester kifejtette: az új főpályaudvar koncepciója illeszkedik Debrecen terveibe, hogy a régió meghatározó nagyvárosa legyen. Ennek fontos feltétele, hogy a város megközelíthetősége átlagon felüli legyen.
Hozzátette: a pályaudvar térsége Debrecen legforgalmasabb csomópontja, s a forgalom várhatóan nő az elkövetkező években, de a most aláírt fejlesztés eredményeként ezt a környékbeliek nem fogják érzékelni.
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, Debrecen korábbi polgármestere a jövő beruházásának nevezte a főpályaudvar fejlesztését.
Utalt arra, hogy Magyarországon a lakosság fele él nagyvárosokban, s ez az arány 2050-re eléri a 65-70 százalékot. Az urbanizációs változásokra fel kell készülni, de fontos, hogy a fejlesztések ne csak lépést tartsanak ezzel, hanem megelőzzék az igényeket.
MTI
Hozzászólások