Elfogadta az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomagot a parlament

Megerősíti az Országos Bírói Tanácsot (OBT) az igazságügyi törvények parlament által szerdán elfogadott módosítása, amely további feltételeket határoz meg arra, ki lehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.Az Országgyűlés 151 igen szavazattal és 23 tartózkodás mellett fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosítását.
    

A javaslat - amelyet az igazságügyi miniszter március elején még más címmel, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatként terjesztett be a parlamentnek - a törvényalkotási bizottság révén jelentősen módosult, miután Varga Judit bejelentette, megállapodtak az Európai Bizottsággal az igazságügyi csomagról a kohéziós forrásokhoz és a helyreállítási alapokhoz való hozzájutás érdekében.
    

Az új rendelkezések alapján a jövőben az Országos Bírói Tanács jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezik, és bővülnek a feladatai, munkáját titkárság segíti. Az OBT új feladatai között van egyebek mellett, hogy az általános központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot, valamint véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét.
    

Kivezetik a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek, hatóságok alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz (Ab). Az OBT azonban megkapja ennek jogát: az Ab-hez fordulhat az igazságügyi miniszterrel szemben, ha a miniszter eltér az OBT véleményétől a bírói álláspályázatok elbírálásával kapcsolatos rendeletek esetén. Az OBT akkor is az Ab-hez fordulhat, ha nem biztosítják számára az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály tervezetének véleményezését.
    

Megszűnik annak lehetősége, hogy az alkotmánybírók kérelmezhessék a bíróvá történő kinevezésüket, de ez nem vonatkozik a korábban is bíróként szolgáló alkotmánybírókra. Változik az ügyelosztás rendje a Kúrián: a bírói tanács és a kollégium véleménye helyett ezen testületek egyetértésére van szükség az elfogadásához.
    

Ezentúl az választható az Országos Bírósági Hivatal elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. A köztársasági elnök csak olyan személyt javasolhat OBH elnöknek, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek.
    

Ugyanilyen rendelkezések vonatkoznak a Kúria elnökére: a hatályos feltételeken túl legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal kell rendelkeznie. A Kúria elnöke nem választható újra, személyére az államfő azok közül javasolhat valakit, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek. A bírósági vezetői tisztségekre vonatkozó pályázatok esetében bővült a Kúria bírói tanácsának és kollégiumainak véleményezési jogköre, így nem fordulhat elő, hogy a véleményező szerv javaslatától eltérő döntést hoz a Kúria elnöke. A törvény június 1-jén lép hatályba.


(Forrás: MTI)