Elfogadták Békéscsaba költségvetését
A források szűkössége miatt fegyelmezett, takarékos gazdálkodásra van szükség 2025-ben - hangsúlyozták a békéscsabai közgyűlés tagjai csütörtökön, amikor elfogadták a megyei jogú város idei költségvetését.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester hozzászólásában kiemelte, szűkre szabottak, de reálisak a kiadási előirányzatok, amelyek biztosítják, hogy a lakosok részéről eddig megszokott szolgáltatási színvonal ne csökkenjen; emellett fontos szempont volt, hogy ne nőjenek a helyiek adóterhei.
Hangsúlyozta, hogy Békéscsaba 2025 elején "egy biztonságos, jó önkormányzati struktúrával, jó közlekedéssel rendelkező, színes kulturális- és sportéletet nyújtó város", amelyet a "felvállalt széles portfólió messze kiemel a vármegye települései közül". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fejlesztési hitelfelvétel "elkerülhetetlen" beruházások finanszírozása érdekében.
A városvezető hangsúlyozta, 500 millió forintot fordítanak saját forrásból arra, hogy az önkormányzatnál dolgozó csaknem ezer munkavállaló mindegyike - azok is, akiket a kötelező bérintézkedések nem érintenek - legkésőbb március l-jétől részesüljön mintegy 7 százalékos alapilletmény-emelésben.
Juhász István, a Hajrá Békéscsaba Egyesület frakcióvezetője szerint "a hét szűk esztendőből már haton leszünk túl", utalva arra, hogy évek óta sok külső tényező befolyásolja a kiadási oldalt, ezért szerinte az idei "takarékos költségvetés" lesz. Opauszki Zoltán, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője vívmánynak nevezte, hogy sok önként vállalt feladatot meg tudnak őrizni a tanulmányi ösztöndíjtól a háziorvosoknak, vállalkozásoknak járó támogatásokon keresztül a CsabaBaba életkezdési programig.
A politikus úgy vélekedett, a jelenleg még kérdéses Versenyképes járások program révén Békéscsaba és a várostérség 500 millió forintos támogatást kaphat.
Bodóczi István, a Patrióta Békéscsaba Egyesület frakcióvezetője szerint "extrém mértékű adók sújtják a várost", emiatt kell hitelt felvenni, leáll a járdafelújítási program, 20 millió forinttal kevesebb jut szociális feladatokra.
Kiemelte, szükségesnek tartják a költségvetés megreformálását, amellyel kapcsolatban összeállítottak egy 30 oldalas dokumentumot. Erről szerdán egyeztetést kezdtek a jegyzővel, azt még idén szeretnék a közgyűlés elé terjeszteni. A programtól több százmillió forint extra bevételt várnak. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba Egyesület) hozzászólása szerint a kamatszintcsökkenés megállt, emiatt "óvatosnak kell lenni a hitelfelvétellel".
Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) szerint "nem kell annyira félni" az 1,7 milliárd forintos szolidaritási adótól, az állami támogatás mértéke mintegy 11 milliárd, azaz szerinte "pluszos, amit a kormányzat ad". Fülöp Csaba (független) úgy fogalmazott, az eredményeket megőrző, a működést előtérbe helyező költségvetés készült. A költségvetési rendeletet 12 igen szavazattal fogadták el, a Patrióták Mozgalom négy tagja és a Mi Hazánk képviselője tartózkodott.
A békéscsabai költségvetés főösszege 28,94 milliárd forint; működésre 21 milliárdot fordítanak. 23,46 milliárd forintos bevétellel számolnak, a bevételek és a tervezett kiadások között 5,48 milliárd a különbözet.
Ezt a hiányt a csaknem ötmilliárdos előző évi költségvetési maradvány - amelynek nagy része a vártnál nagyobb iparűzési-adóbevételből származik - és a 300 millió forintos államkötvény-állomány fedezi. Ezen túl az önkormányzat - négy év után ismét - 251 millió forintnyi új fejlesztési hitel felvételét tervezi.
Az előterjesztésben megjegyezték: az állami költségvetésbe a helyi adóból befizetendő szolidaritási hozzájárulás összege 304 millióval 1,7 milliárd forintra nőtt, "amely rendkívüli mértékben megterheli az önkormányzat 2025. évi költségvetését". Hozzátették, a költségvetés egyelőre nem tervez a Versenyképes járások programhoz kapcsolódó forráselvonással, vagy juttatással.
Idén a tervek szerint 6,85 milliárd forint iparűzési adó-, 760 millió forint építményadó- és 21 millió forint idegenforgalmiadó-bevételt várnak. Az önkormányzat az ingatlanértékesítésből 893 millió forinttal számol, amelynek teljesítése a dokumentum szerint "évközben jelentős feladatot fog jelenteni".
Fejlesztést több mint hétmilliárd forintból terveznek, ebből mintegy 3,3 milliárdot az uniós projektek tesznek ki, 3,6 milliárdot a Modern városok program projektjei; 406 millió forintos tétel az egyéb fejlesztések sora.
Idén önként vállalt feladatokra 1,7 milliárd forint az előirányzat. Egyebek mellett fásításra csaknem 28, hidak felújítására 19, parkolóépítésre 33,6; a galambpopuláció csökkentésére 20, belterületi földes utcák burkolásának tervezésére 40 millió forintot szánnak. Új tétel a könyvkiadás ötmillió forintos sora, amelyet azért terveztek be, mert "az elmúlt időszakban nem került sor a város történelmét, életét bemutató könyv kiadására".
A közgyűlés döntött arról is, hogy több mint 2,5 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázik Békéscsaba a TOP Pluszban. Három óvodában 900 millió forint értékben, négy iskolában 1 milliárd 50 millió forint értékben fejlesztenének, utóbbihoz 100 millió forint önerőt biztosítanak a 2026-os költségvetés terhére nyertes pályázat esetén.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester elmondta, Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő korábbi tájékoztatása szerint önkormányzati önerő biztosítása esetén a teljes keretösszeg növelhető mintegy 250 millió forinttal, emiatt döntöttek a saját forrás bevonása mellett.
A harmadik pályázat révén maximum 754 millió forintból a Békéscsaba-Doboz között meglévő kerékpárforgalmi létesítmények összekötése valósulna meg 1465 méter hosszon. Ezzel a Wenckheim-kerékpárút ki tud bővülni, a dobozi Wenckheim-kripta könnyebben látogatható lesz - jegyezte meg a városvezető.
(Forrás: MTI)
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester hozzászólásában kiemelte, szűkre szabottak, de reálisak a kiadási előirányzatok, amelyek biztosítják, hogy a lakosok részéről eddig megszokott szolgáltatási színvonal ne csökkenjen; emellett fontos szempont volt, hogy ne nőjenek a helyiek adóterhei.Hangsúlyozta, hogy Békéscsaba 2025 elején "egy biztonságos, jó önkormányzati struktúrával, jó közlekedéssel rendelkező, színes kulturális- és sportéletet nyújtó város", amelyet a "felvállalt széles portfólió messze kiemel a vármegye települései közül". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fejlesztési hitelfelvétel "elkerülhetetlen" beruházások finanszírozása érdekében.
A városvezető hangsúlyozta, 500 millió forintot fordítanak saját forrásból arra, hogy az önkormányzatnál dolgozó csaknem ezer munkavállaló mindegyike - azok is, akiket a kötelező bérintézkedések nem érintenek - legkésőbb március l-jétől részesüljön mintegy 7 százalékos alapilletmény-emelésben.
Juhász István, a Hajrá Békéscsaba Egyesület frakcióvezetője szerint "a hét szűk esztendőből már haton leszünk túl", utalva arra, hogy évek óta sok külső tényező befolyásolja a kiadási oldalt, ezért szerinte az idei "takarékos költségvetés" lesz. Opauszki Zoltán, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője vívmánynak nevezte, hogy sok önként vállalt feladatot meg tudnak őrizni a tanulmányi ösztöndíjtól a háziorvosoknak, vállalkozásoknak járó támogatásokon keresztül a CsabaBaba életkezdési programig.
Véleménye szerint a 7 százalékos bérfejlesztésre fordított félmilliárd forint "nagyon komoly összeg" a bérfeszültségek kiküszöbölésére.
A politikus úgy vélekedett, a jelenleg még kérdéses Versenyképes járások program révén Békéscsaba és a várostérség 500 millió forintos támogatást kaphat.
Bodóczi István, a Patrióta Békéscsaba Egyesület frakcióvezetője szerint "extrém mértékű adók sújtják a várost", emiatt kell hitelt felvenni, leáll a járdafelújítási program, 20 millió forinttal kevesebb jut szociális feladatokra.
Kiemelte, szükségesnek tartják a költségvetés megreformálását, amellyel kapcsolatban összeállítottak egy 30 oldalas dokumentumot. Erről szerdán egyeztetést kezdtek a jegyzővel, azt még idén szeretnék a közgyűlés elé terjeszteni. A programtól több százmillió forint extra bevételt várnak. Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba Egyesület) hozzászólása szerint a kamatszintcsökkenés megállt, emiatt "óvatosnak kell lenni a hitelfelvétellel".
Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) szerint "nem kell annyira félni" az 1,7 milliárd forintos szolidaritási adótól, az állami támogatás mértéke mintegy 11 milliárd, azaz szerinte "pluszos, amit a kormányzat ad". Fülöp Csaba (független) úgy fogalmazott, az eredményeket megőrző, a működést előtérbe helyező költségvetés készült. A költségvetési rendeletet 12 igen szavazattal fogadták el, a Patrióták Mozgalom négy tagja és a Mi Hazánk képviselője tartózkodott.
A békéscsabai költségvetés főösszege 28,94 milliárd forint; működésre 21 milliárdot fordítanak. 23,46 milliárd forintos bevétellel számolnak, a bevételek és a tervezett kiadások között 5,48 milliárd a különbözet.
Ezt a hiányt a csaknem ötmilliárdos előző évi költségvetési maradvány - amelynek nagy része a vártnál nagyobb iparűzési-adóbevételből származik - és a 300 millió forintos államkötvény-állomány fedezi. Ezen túl az önkormányzat - négy év után ismét - 251 millió forintnyi új fejlesztési hitel felvételét tervezi.
Az előterjesztésben megjegyezték: az állami költségvetésbe a helyi adóból befizetendő szolidaritási hozzájárulás összege 304 millióval 1,7 milliárd forintra nőtt, "amely rendkívüli mértékben megterheli az önkormányzat 2025. évi költségvetését". Hozzátették, a költségvetés egyelőre nem tervez a Versenyképes járások programhoz kapcsolódó forráselvonással, vagy juttatással.
Idén a tervek szerint 6,85 milliárd forint iparűzési adó-, 760 millió forint építményadó- és 21 millió forint idegenforgalmiadó-bevételt várnak. Az önkormányzat az ingatlanértékesítésből 893 millió forinttal számol, amelynek teljesítése a dokumentum szerint "évközben jelentős feladatot fog jelenteni".
Fejlesztést több mint hétmilliárd forintból terveznek, ebből mintegy 3,3 milliárdot az uniós projektek tesznek ki, 3,6 milliárdot a Modern városok program projektjei; 406 millió forintos tétel az egyéb fejlesztések sora.
Idén önként vállalt feladatokra 1,7 milliárd forint az előirányzat. Egyebek mellett fásításra csaknem 28, hidak felújítására 19, parkolóépítésre 33,6; a galambpopuláció csökkentésére 20, belterületi földes utcák burkolásának tervezésére 40 millió forintot szánnak. Új tétel a könyvkiadás ötmillió forintos sora, amelyet azért terveztek be, mert "az elmúlt időszakban nem került sor a város történelmét, életét bemutató könyv kiadására".
A közgyűlés döntött arról is, hogy több mint 2,5 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázik Békéscsaba a TOP Pluszban. Három óvodában 900 millió forint értékben, négy iskolában 1 milliárd 50 millió forint értékben fejlesztenének, utóbbihoz 100 millió forint önerőt biztosítanak a 2026-os költségvetés terhére nyertes pályázat esetén.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester elmondta, Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő korábbi tájékoztatása szerint önkormányzati önerő biztosítása esetén a teljes keretösszeg növelhető mintegy 250 millió forinttal, emiatt döntöttek a saját forrás bevonása mellett.
A harmadik pályázat révén maximum 754 millió forintból a Békéscsaba-Doboz között meglévő kerékpárforgalmi létesítmények összekötése valósulna meg 1465 méter hosszon. Ezzel a Wenckheim-kerékpárút ki tud bővülni, a dobozi Wenckheim-kripta könnyebben látogatható lesz - jegyezte meg a városvezető.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások