Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna - A néprajztudóst az Emmi saját halottjának tekinti
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is saját halottjának tekinti a 94 éves korában pénteken elhunyt Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudóst, a nemzet művészét - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
Erdélyi Zsuzsanna 1921-ben, Komáromban született. Nagyapja Erdélyi János író, irodalomtörténész, filozófus. 1953-tól tíz éven keresztül a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában dolgozott, ott ismerkedett meg a magyar népművészet gazdag forrásvilágával - írták a közleményben.
1964-1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályának, 1971-től 1987-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa volt. Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott, a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.
Legismertebb művei az Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához (1961), a Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok (1974), az Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001) és a Századokon át paptalanúl (2011). Erdélyi Zsuzsanna 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Munkásságát számos díjjal ismerték el, 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét, 1992-ben a Magyar Köztársasági Emlékérmet, 2001-ben a Kossuth-díjat is, 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját és ugyanebben az évben a nemzet művésze címet is.
Erdélyi Zsuzsannát az Emmi mellett a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekinti.
(Forrás: MTI)
Erdélyi Zsuzsanna 1921-ben, Komáromban született. Nagyapja Erdélyi János író, irodalomtörténész, filozófus. 1953-tól tíz éven keresztül a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában dolgozott, ott ismerkedett meg a magyar népművészet gazdag forrásvilágával - írták a közleményben.1964-1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályának, 1971-től 1987-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa volt. Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott, a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.
Legismertebb művei az Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához (1961), a Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok (1974), az Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001) és a Századokon át paptalanúl (2011). Erdélyi Zsuzsanna 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Munkásságát számos díjjal ismerték el, 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét, 1992-ben a Magyar Köztársasági Emlékérmet, 2001-ben a Kossuth-díjat is, 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját és ugyanebben az évben a nemzet művésze címet is.
Erdélyi Zsuzsannát az Emmi mellett a Magyar Művészeti Akadémia is saját halottjának tekinti.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások