Ellenőriznék a Magyarország biztonságát sértő külföldi befektetéseket
A parlament honlapján elérhető javaslat alapján az EU-n, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak fióktelep létesítésére is.
Engedélyköteles tevékenység például a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.
A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a javaslatban meghatározott tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogát. A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. Főszabály szerint 30 napja van a döntésre.
A miniszter akkor hozhat tiltó döntést, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.
A miniszter tiltó döntése közigazgatási perben támadható meg elsősorban az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt. A bíróság egyszerűsített perben dönt, a miniszteri döntés megváltoztatására nincs lehetősége: ha annak kapcsán a bíróság jogsértést állapít meg, hatályon kívül helyezi a támadott döntést, és a minisztert új eljárásra kötelezi.
Adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. A Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény parlamenti elfogadása esetén 2018. október 1-jén lép életbe.
A javaslat indoklása rámutat, hogy az EU számos tagállama ellenőrzi az ország szuverenitását befolyásoló vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket, a tagállamok szabályozása pedig sokszínű.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások