Élőhelyvédelemre fordítanak 174,5 millió forintot a belső-somogyi homokvidéken
A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár beszélt arról is, hogy az országos természetvédelmi programban nagy hangsúlyt fektetnek egyebek közt a bemutatóhelyek létrehozására, a területek kezeléséhez szükséges infrastruktúrák fejlesztésére, a természetvédelmi őrszolgálat megújítására, és új elemként az élőhelyek monitorozására.
A legfontosabb feladatnak tekintik, a legtöbb forrást is erre fordítva, az élőhelyek megújítását, megőrzését, rehabilitálását. "Ez történik a belső-somogyi, Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területére eső projektben is, ahol vízkormányzással próbálják meg elérni az invazív-, illetve idegenfajok kiszorítását, felszámolását, teret adva az őshonos növényeknek, állatoknak" - fogalmazott az államtitkár, példaként említve az itt élő védett fajok közül a zergeboglárt, a rétisast, a mocsári teknőst, vagy a nagykócsagot.
Móring József Attila, Somogy megye fejlesztésekért felelős kormánybiztosa azt hangsúlyozta, hogy a 174,5 millió forintos uniós támogatást elnyert projekt révén a Gyótai-tórendszer, a Csombárdi-rét és az Újvárfalvai-rét megmentésével, újraélesztésével olyan természeti értékek megőrzésére kerül sor, amelyek e beavatkozás nélkül nem maradnának meg a korábbi formájukban. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet mintegy 8 ezer hektárnyi kiterjedésű.
Az északi részt a dél-balatoni berek-területek maradványai képezik, déli irányban pedig Nagybajom, Böhönye térségére, a belső-somogyi homokvidék nagyon értékes élőhelyeire terjed ki. Mint kifejtette, a jövő tavaszig megvalósuló projekt legfontosabb elemeként Gyótapuszta egykori halastavainak területén végeznek beruházásokat, három patak medréhez kapcsolódóan. A patakok medrét a múlt században vízrendezési, meliorációs céllal szabályozták, kiegyenesítették. Azóta a víz gyorsan távozik a területről, ami a késő nyári időszakban komoly aszályokat okoz. A még meglévő patakkanyarulatokat vissza kívánják kapcsolni, vízvisszatartó műtárgyakat, zsilipeket létesítenek.
"Egy-egy ilyen beavatkozással több száz hektár vízellátást lehet javítani" - fogalmazott az igazgató. A projekt részeként a tavakba őshonos halfajokat is telepítenek. Az igazgató arról is beszámolt, hogy egy másik projekt keretében őshonos állattartó telep épülhet Nagybajom térségében, ahol egyebek közt racka-juhokkal kívánják megoldani hosszú távon a homoki gyep kezelését.
MTI
A legfontosabb feladatnak tekintik, a legtöbb forrást is erre fordítva, az élőhelyek megújítását, megőrzését, rehabilitálását. "Ez történik a belső-somogyi, Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területére eső projektben is, ahol vízkormányzással próbálják meg elérni az invazív-, illetve idegenfajok kiszorítását, felszámolását, teret adva az őshonos növényeknek, állatoknak" - fogalmazott az államtitkár, példaként említve az itt élő védett fajok közül a zergeboglárt, a rétisast, a mocsári teknőst, vagy a nagykócsagot.
Móring József Attila, Somogy megye fejlesztésekért felelős kormánybiztosa azt hangsúlyozta, hogy a 174,5 millió forintos uniós támogatást elnyert projekt révén a Gyótai-tórendszer, a Csombárdi-rét és az Újvárfalvai-rét megmentésével, újraélesztésével olyan természeti értékek megőrzésére kerül sor, amelyek e beavatkozás nélkül nem maradnának meg a korábbi formájukban. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet mintegy 8 ezer hektárnyi kiterjedésű.
Az északi részt a dél-balatoni berek-területek maradványai képezik, déli irányban pedig Nagybajom, Böhönye térségére, a belső-somogyi homokvidék nagyon értékes élőhelyeire terjed ki. Mint kifejtette, a jövő tavaszig megvalósuló projekt legfontosabb elemeként Gyótapuszta egykori halastavainak területén végeznek beruházásokat, három patak medréhez kapcsolódóan. A patakok medrét a múlt században vízrendezési, meliorációs céllal szabályozták, kiegyenesítették. Azóta a víz gyorsan távozik a területről, ami a késő nyári időszakban komoly aszályokat okoz. A még meglévő patakkanyarulatokat vissza kívánják kapcsolni, vízvisszatartó műtárgyakat, zsilipeket létesítenek.
"Egy-egy ilyen beavatkozással több száz hektár vízellátást lehet javítani" - fogalmazott az igazgató. A projekt részeként a tavakba őshonos halfajokat is telepítenek. Az igazgató arról is beszámolt, hogy egy másik projekt keretében őshonos állattartó telep épülhet Nagybajom térségében, ahol egyebek közt racka-juhokkal kívánják megoldani hosszú távon a homoki gyep kezelését.
MTI
Hozzászólások