ELTE-igazgató: az egyetemisták az egész társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni
Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
Borsodi Csaba az egyetemistáknak a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről szólva felidézte, az egyetemisták 1956-ban látták, hogy a hallott propaganda és a valóság "éles ellentétben van egymással".
Kezdetben a hallgatói körökben az egyetemi életet tárgyalták meg, később viszont az ország általános problémáit is megfogalmazták. Kiáltványokat, röplapokat készítettek, amelyeken a többi között szabad választásokat, többpártrendszert és a szovjet csapatok kivonását hangsúlyozták, s elhatározták, hogy követeléseiknek hangot is adnak.
Az ELTE igazgatója elmondta, hogy az egyetem bölcsészkara 1956-ban két részből állt. A történelemtudományi kar oktatói és hallgatói már október 6-án az aradi vértanúkra emlékezve emléksétát tettek a Kerepesi úttól a Batthyány örökmécsesig. Borsodi Csaba hozzátette: a később tüntetésnek is nevezett megmozduláson már ekkor elhangzottak a "Nem állunk meg félúton!" és a "Sztálinizmus pusztuljon!" kiáltások.
Pár nappal később, október 10-én az egyetemisták kiadtak egy felhívást, hogy bojkottálják a kötelező orosz oktatást. Ezt követően Szegeden, majd Pécsen, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten is megalakultak a független hallgatói szervezetek. Október 22-én szinte az összes budapesti egyetemen elhatározták, hogy részt vesznek az írószövetség által meghirdetett tüntetésen. Budán csendes, Pesten hangos tüntetésekre készültek az egyetemisták - mondta Borsodi Csaba.
MTI
Borsodi Csaba az egyetemistáknak a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről szólva felidézte, az egyetemisták 1956-ban látták, hogy a hallott propaganda és a valóság "éles ellentétben van egymással".
Kezdetben a hallgatói körökben az egyetemi életet tárgyalták meg, később viszont az ország általános problémáit is megfogalmazták. Kiáltványokat, röplapokat készítettek, amelyeken a többi között szabad választásokat, többpártrendszert és a szovjet csapatok kivonását hangsúlyozták, s elhatározták, hogy követeléseiknek hangot is adnak.
Az ELTE igazgatója elmondta, hogy az egyetem bölcsészkara 1956-ban két részből állt. A történelemtudományi kar oktatói és hallgatói már október 6-án az aradi vértanúkra emlékezve emléksétát tettek a Kerepesi úttól a Batthyány örökmécsesig. Borsodi Csaba hozzátette: a később tüntetésnek is nevezett megmozduláson már ekkor elhangzottak a "Nem állunk meg félúton!" és a "Sztálinizmus pusztuljon!" kiáltások.
Pár nappal később, október 10-én az egyetemisták kiadtak egy felhívást, hogy bojkottálják a kötelező orosz oktatást. Ezt követően Szegeden, majd Pécsen, Debrecenben, Miskolcon és Budapesten is megalakultak a független hallgatói szervezetek. Október 22-én szinte az összes budapesti egyetemen elhatározták, hogy részt vesznek az írószövetség által meghirdetett tüntetésen. Budán csendes, Pesten hangos tüntetésekre készültek az egyetemisták - mondta Borsodi Csaba.
MTI
Hozzászólások