Eltemették Gereben Ágnest
Elkísérték utolsó útjára Gereben Ágnes irodalomtörténészt, történészt, műfordítót, egyetemi tanárt péntek délután a Farkasréti temetőben.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes búcsúbeszédében csalhatatlan erkölcsi iránytűvel rendelkező embernek nevezte Gereben Ágnest, aki tudta, hogy az igazság kimondásával emberek ezreinek önbecsülését adja vissza, megkerülhetetlen tanúságot és tanulságot ad a jövőnek.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: Gereben Ágnes a szovjet világ addig ismeretlen levéltári forrásaira támaszkodva cáfolta a 20. század történelmének „sötét időszakát relativizáló manipulációkat", és ezzel „fényt vitt történelmünk sötétségébe”.
Tudta, hogy megnyugvásról, megbékélésről beszélni csak a tények feltárása és tudatosítása után lehet - fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kutató azzal, hogy „minden fenyegetés ellenére” szembe mert szállni a történelemhamisítással, a tanúk elnémításával és a dokumentumok eltüntetésével, „szinte prófétikus” feladatot vállalt.
Semjén Zsolt kiemelte: Gereben Ágnes erkölcsi-politikai üzenete, hogy egy emberi jog van, egy emberi méltóság, és akár barna, akár vörös a diktatúra színe, annak ellent kell mondani.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere református lelkészként búcsúztatva az elhunytat felidézte, hogy az orosz nép nagy íróit, költőit mélyen ismerő előadó bárhol és bármiről beszélt, az mindig élményt, szellemi gazdagodást adott hallgatóságának. Hozzátette, hogy mindezt Gereben Ágnes "a maga helyén kezelte": szerénységgel, intelligenciával és stílussal.
Balog Zoltán szólt arról is, hogy a zsidó-keresztény hagyomány szerint az embernek van élete, lelke, amely a halál után kiteljesedik. Van beteljesedés, és ez vigaszt, reményt ad, hogy mindaz, ami itt a Földön rejtély, titok, torzó marad, a helyére kerül és beteljesedik. Reményt arra, hogy "a harmónia, amelyre egész életünkben vágyunk, de csak ritkán van részünk benne, végül mégiscsak a miénk lesz" – fogalmazott.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelte: a tudós mindig fontosnak tartotta, hogy az általa elsajátított hatalmas tudásanyagot átadhassa az embereknek, ezért volt már az 1990-es évektől gyakori szereplője a közszolgálati médiumok televíziós és rádiós műsorainak. Gereben Ágnes Barangolások öt kontinensen című műsora mindig jó hangulatban készült, hála a „lelkiismeretes, rendkívül felkészült szerkesztő-műsorvezető alapos előkészítő munkájának” – idézte fel.
A vezérigazgató szólt arról is, hogy az 1980-as évek első felében ő is egyike lehetett tanítványainak, így megtapasztalhatta, hogy Gereben Ágnes „képes volt megteremteni a csodát”: megszerettetni diákjaival a megszálló nép közutálatnak örvendő nyelvét.
Titka pedig az volt, hogy a nyelvet a rendkívül színes és gazdag orosz kultúrán keresztül tanította. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy Gereben Ágnes megtanította őket az értelmiségi lét lényegére, ami nem más, mint a szabad gondolkodás, a kétkedés lehetősége, az érvelés kötelessége és a vita szükségessége, az igazság kiküzdése.
A szertartáson mások mellett jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Gazsó L. Ferenc, az MTI Nonprofit Zrt. és Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Kozma Imre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, valamint Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke is.
Gereben Ágnes 1947. szeptember 21-én született Budapesten. 1966 és 1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatójaként tanult, 1972-ben orosztanár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), s még ugyanebben az évben házasságot kötött Kun Miklós történésszel.
Az egyetem elvégzése után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) nyelvtanáraként tanított. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténelmi tanszékén tanított, tudományos főmunkatárs volt, 1999-ben habilitált.
Tudományos kutatásai során a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete foglalkoztatták. 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kelet- Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot.
A tanítás és könyvírás, szerkesztés mellett több száz történelmi-külpolitikai rádió- és tévéadást készített itthon és külföldön. Az M1-en 2010-től vezette Barangolások öt kontinensen című saját heti műsorát, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel.
2010-ben megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét, 2011-ben Pro Urbe Erzsébetváros díjjal tüntették ki.
Gereben Ágnes március 17-én, életének 68. évében hunyt el.
MTI
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes búcsúbeszédében csalhatatlan erkölcsi iránytűvel rendelkező embernek nevezte Gereben Ágnest, aki tudta, hogy az igazság kimondásával emberek ezreinek önbecsülését adja vissza, megkerülhetetlen tanúságot és tanulságot ad a jövőnek.A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: Gereben Ágnes a szovjet világ addig ismeretlen levéltári forrásaira támaszkodva cáfolta a 20. század történelmének „sötét időszakát relativizáló manipulációkat", és ezzel „fényt vitt történelmünk sötétségébe”.
Tudta, hogy megnyugvásról, megbékélésről beszélni csak a tények feltárása és tudatosítása után lehet - fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kutató azzal, hogy „minden fenyegetés ellenére” szembe mert szállni a történelemhamisítással, a tanúk elnémításával és a dokumentumok eltüntetésével, „szinte prófétikus” feladatot vállalt.
Semjén Zsolt kiemelte: Gereben Ágnes erkölcsi-politikai üzenete, hogy egy emberi jog van, egy emberi méltóság, és akár barna, akár vörös a diktatúra színe, annak ellent kell mondani.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere református lelkészként búcsúztatva az elhunytat felidézte, hogy az orosz nép nagy íróit, költőit mélyen ismerő előadó bárhol és bármiről beszélt, az mindig élményt, szellemi gazdagodást adott hallgatóságának. Hozzátette, hogy mindezt Gereben Ágnes "a maga helyén kezelte": szerénységgel, intelligenciával és stílussal.
Balog Zoltán szólt arról is, hogy a zsidó-keresztény hagyomány szerint az embernek van élete, lelke, amely a halál után kiteljesedik. Van beteljesedés, és ez vigaszt, reményt ad, hogy mindaz, ami itt a Földön rejtély, titok, torzó marad, a helyére kerül és beteljesedik. Reményt arra, hogy "a harmónia, amelyre egész életünkben vágyunk, de csak ritkán van részünk benne, végül mégiscsak a miénk lesz" – fogalmazott.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelte: a tudós mindig fontosnak tartotta, hogy az általa elsajátított hatalmas tudásanyagot átadhassa az embereknek, ezért volt már az 1990-es évektől gyakori szereplője a közszolgálati médiumok televíziós és rádiós műsorainak. Gereben Ágnes Barangolások öt kontinensen című műsora mindig jó hangulatban készült, hála a „lelkiismeretes, rendkívül felkészült szerkesztő-műsorvezető alapos előkészítő munkájának” – idézte fel.
A vezérigazgató szólt arról is, hogy az 1980-as évek első felében ő is egyike lehetett tanítványainak, így megtapasztalhatta, hogy Gereben Ágnes „képes volt megteremteni a csodát”: megszerettetni diákjaival a megszálló nép közutálatnak örvendő nyelvét.
Titka pedig az volt, hogy a nyelvet a rendkívül színes és gazdag orosz kultúrán keresztül tanította. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy Gereben Ágnes megtanította őket az értelmiségi lét lényegére, ami nem más, mint a szabad gondolkodás, a kétkedés lehetősége, az érvelés kötelessége és a vita szükségessége, az igazság kiküzdése.
A szertartáson mások mellett jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Gazsó L. Ferenc, az MTI Nonprofit Zrt. és Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Kozma Imre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, valamint Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke is.
Gereben Ágnes 1947. szeptember 21-én született Budapesten. 1966 és 1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatójaként tanult, 1972-ben orosztanár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), s még ugyanebben az évben házasságot kötött Kun Miklós történésszel.
Az egyetem elvégzése után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) nyelvtanáraként tanított. 1982 és 1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténelmi tanszékén tanított, tudományos főmunkatárs volt, 1999-ben habilitált.
Tudományos kutatásai során a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete foglalkoztatták. 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kelet- Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot.
A tanítás és könyvírás, szerkesztés mellett több száz történelmi-külpolitikai rádió- és tévéadást készített itthon és külföldön. Az M1-en 2010-től vezette Barangolások öt kontinensen című saját heti műsorát, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel.
2010-ben megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét, 2011-ben Pro Urbe Erzsébetváros díjjal tüntették ki.
Gereben Ágnes március 17-én, életének 68. évében hunyt el.
MTI
Hozzászólások