Energiabiztonsági nagykövet: Magyarország is lobbizik az amerikai folyékonyföldgáz-export liberalizálásáért
Több európai ország, köztük Magyarország is lobbizik azért, hogy az Egyesült Államokban liberalizálják a folyékony földgáz (LNG) exportját, hogy érzékelhető mennyiségű amerikai LNG érkezhessen az európai piacra - mondta el a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete csütörtökön Budapesten.
Orbán Anita arról a június 17-18-i budapesti nemzetközi fórumról adott tájékoztatást, amelyet a Külügyminisztérium szervezett a délkelet- és közép-európai térség energiabiztonságáról.
A diplomata elmondta: a szakértői szintű tanácskozáson - amelyen részt vett Carlos Pascual, az amerikai kormány energiaügyi különmegbízottja, valamint régiós országok és az Európai Bizottság képviselői - beszéltek egyrészt az infrastruktúra fejlesztéséről, elsősorban az egyes országok gázvezeték-rendszereit összekötő, még hiányzó interkonnektorokról és a tervezett, a Balti-tengertől a visegrádi országokon át Horvátországba vezető észak-déli gázfolyosó kiépítéséről.
Áttekintették, hogyan halad az EU úgynevezett III. energiacsomagjának átültetése a gyakorlatba, különös tekintettel a fordított irányú (reverz), vagyis nyugatról keletre tartó gázszállítások megvalósítása - mondta az utazó nagykövet.
2013 tavaszán Moszkva nemtetszését váltotta ki, hogy Ukrajna Lengyelországon és Magyarországon keresztül az EU-ból is elkezdett földgázt importálni, mert ez olcsóbb, mint az orosz import. Szeptembertől Szlovákia felől is megindul a gázszállítás, amelynek keretében a német RWE vállalattól érkezik - orosz - gáz nyugatról Ukrajnába.
Orbán Anita elmondta, a fórum második napján Ukrajna volt a középpontban. A kelet-európai országot Jurij Prodan energiaügyi miniszter és Andrej Kobolev, a Naftohaz ukrán állami olaj- és gázipari cég vezére képviselte. A fórum résztvevői tájékoztatást kértek az orosz-ukrán gázárvita állásáról és arról, milyen forgatókönyvekre készüljenek föl a régió országai az ellátás biztonsága szempontjából - mondta el a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete.
MTI
Orbán Anita arról a június 17-18-i budapesti nemzetközi fórumról adott tájékoztatást, amelyet a Külügyminisztérium szervezett a délkelet- és közép-európai térség energiabiztonságáról.A diplomata elmondta: a szakértői szintű tanácskozáson - amelyen részt vett Carlos Pascual, az amerikai kormány energiaügyi különmegbízottja, valamint régiós országok és az Európai Bizottság képviselői - beszéltek egyrészt az infrastruktúra fejlesztéséről, elsősorban az egyes országok gázvezeték-rendszereit összekötő, még hiányzó interkonnektorokról és a tervezett, a Balti-tengertől a visegrádi országokon át Horvátországba vezető észak-déli gázfolyosó kiépítéséről.
Áttekintették, hogyan halad az EU úgynevezett III. energiacsomagjának átültetése a gyakorlatba, különös tekintettel a fordított irányú (reverz), vagyis nyugatról keletre tartó gázszállítások megvalósítása - mondta az utazó nagykövet.
2013 tavaszán Moszkva nemtetszését váltotta ki, hogy Ukrajna Lengyelországon és Magyarországon keresztül az EU-ból is elkezdett földgázt importálni, mert ez olcsóbb, mint az orosz import. Szeptembertől Szlovákia felől is megindul a gázszállítás, amelynek keretében a német RWE vállalattól érkezik - orosz - gáz nyugatról Ukrajnába.
Orbán Anita elmondta, a fórum második napján Ukrajna volt a középpontban. A kelet-európai országot Jurij Prodan energiaügyi miniszter és Andrej Kobolev, a Naftohaz ukrán állami olaj- és gázipari cég vezére képviselte. A fórum résztvevői tájékoztatást kértek az orosz-ukrán gázárvita állásáról és arról, milyen forgatókönyvekre készüljenek föl a régió országai az ellátás biztonsága szempontjából - mondta el a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete.
MTI
Hozzászólások