Erdő Péter: a társadalomnak segítenie kell tagjait, hogy megfelelő foglalkozást találjanak
A társadalomnak segítenie kell tagjait abban, hogy megfelelő foglalkozást találjanak - mondta Erdő Péter bíboros vasárnap a fővárosi Szent István-bazilikában, a Hit évének az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében történt ünnepélyes lezárása alkalmából tartott szentmisén.
Hangsúlyozta: a munka azért értékes, mert "általa részt veszünk Isten teremtő és megváltó művében, és segítjük embertársainkat. De értékes azért is, mert munkával tartjuk fenn a saját életünket. Márpedig az életünk nem a vak véletlen játéka, hanem Isten akaratából örök boldogságra hivatott" - emelte ki a bíboros.
Szavai szerint a munkában a Szentírás nem csupán az ősbűn büntetését látja, hanem "olyan adottságot, amely teremtett természetünkből fakad".
Felidézte, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása szerint az ember munkáját Istennek ajánlja, társul Krisztus megváltó művéhez, tehát Krisztus adja meg a munka teljes méltóságát azzal, hogy maga is kétkezi munkát végez, megváltói küldetését pedig munkának tekinti. Ebből következik a dolgozó ember kötelessége, hogy hűségesen és alaposan végezze munkáját, de ebből adódik a munkához való joga is.
Erdő Péter úgy fogalmazott: munkával, felelős élettel, értelmesen töltve életünk idejét mindig készek lehetünk a saját halálunkra és az idők végére, mert "boldogok azok a szolgák, akiket Uruk ébren talál, ha megjön a menyegzőről".
Hangsúlyozta: a Hit éve alkalom volt az evangélium hirdetésére, és "lehetőséget adott arra, hogy egyre jobban törekedjünk hitünk tartalmának átadására a hitoktatásban és a felnőtt katekézisben".
A bíboros emlékeztetett arra: júliusban Ferenc pápa kiadta a Lumen fidei kezdetű enciklikát, amelynek megírását még XVI. Benedek pápa kezdte el. Jövő vasárnap, Krisztus király ünnepén zárja le a Szentatya a Hit évét a világegyházban, mi pedig ebben "a szentmisében adunk hálát az idei év kegyelmeiért" - fűzte hozzá.
Erdő Péter utalt arra: az egyházi év utolsó vasárnapjainak szentírási szakaszai az idők végének távlatát vetítik elénk, ugyanakkor annak pontos időpontját illetően "értelme sincs a számítgatásnak". Felidézte: a keresztények első nemzedéke a közeli világvége várakozásából helyenként azt a következtetést vonta le, hogy hasztalan dolgozni, hiszen minden hamarosan elmúlik. Ez ellen a magatartás ellen már Szent Pál apostol felemelte a szavát, amikor azt írta a tesszaloniki híveknek: "aki nem akar dolgozni, ne is egyék".
Az akkori közvélemény lebecsülte a kétkezi munkát, nem tartotta szabad emberhez méltónak, Szent Pál gondolkodása azonban egy másik kultúrából táplálkozott: a Biblia világából - emelte ki.
A szertartáson nnepélyesen "beöltöztették" az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben és a Budapesti Központi Szemináriumban tanuló másodéves papnövendékeket.
A hit évét az azóta nyugdíjba vonult XVI. Benedek pápa hirdette meg, 2012. október 11-től 2013. november 24-ig, a katolikus hit szerinti Krisztus király ünnepéig tart. A tematikus évvel az egyház a II. vatikáni zsinat (1962-1965) előtt tiszteleg, amelyet fél évszázaddal korábban, 1962. október 11-én nyitott meg Boldog XXIII. János pápa.
MTI
Fotó: Thaler Tamás
Hangsúlyozta: a munka azért értékes, mert "általa részt veszünk Isten teremtő és megváltó művében, és segítjük embertársainkat. De értékes azért is, mert munkával tartjuk fenn a saját életünket. Márpedig az életünk nem a vak véletlen játéka, hanem Isten akaratából örök boldogságra hivatott" - emelte ki a bíboros.Szavai szerint a munkában a Szentírás nem csupán az ősbűn büntetését látja, hanem "olyan adottságot, amely teremtett természetünkből fakad".
Felidézte, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása szerint az ember munkáját Istennek ajánlja, társul Krisztus megváltó művéhez, tehát Krisztus adja meg a munka teljes méltóságát azzal, hogy maga is kétkezi munkát végez, megváltói küldetését pedig munkának tekinti. Ebből következik a dolgozó ember kötelessége, hogy hűségesen és alaposan végezze munkáját, de ebből adódik a munkához való joga is.
Erdő Péter úgy fogalmazott: munkával, felelős élettel, értelmesen töltve életünk idejét mindig készek lehetünk a saját halálunkra és az idők végére, mert "boldogok azok a szolgák, akiket Uruk ébren talál, ha megjön a menyegzőről".
Hangsúlyozta: a Hit éve alkalom volt az evangélium hirdetésére, és "lehetőséget adott arra, hogy egyre jobban törekedjünk hitünk tartalmának átadására a hitoktatásban és a felnőtt katekézisben".
A bíboros emlékeztetett arra: júliusban Ferenc pápa kiadta a Lumen fidei kezdetű enciklikát, amelynek megírását még XVI. Benedek pápa kezdte el. Jövő vasárnap, Krisztus király ünnepén zárja le a Szentatya a Hit évét a világegyházban, mi pedig ebben "a szentmisében adunk hálát az idei év kegyelmeiért" - fűzte hozzá.
Erdő Péter utalt arra: az egyházi év utolsó vasárnapjainak szentírási szakaszai az idők végének távlatát vetítik elénk, ugyanakkor annak pontos időpontját illetően "értelme sincs a számítgatásnak". Felidézte: a keresztények első nemzedéke a közeli világvége várakozásából helyenként azt a következtetést vonta le, hogy hasztalan dolgozni, hiszen minden hamarosan elmúlik. Ez ellen a magatartás ellen már Szent Pál apostol felemelte a szavát, amikor azt írta a tesszaloniki híveknek: "aki nem akar dolgozni, ne is egyék".
Az akkori közvélemény lebecsülte a kétkezi munkát, nem tartotta szabad emberhez méltónak, Szent Pál gondolkodása azonban egy másik kultúrából táplálkozott: a Biblia világából - emelte ki.
A szertartáson nnepélyesen "beöltöztették" az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben és a Budapesti Központi Szemináriumban tanuló másodéves papnövendékeket.
A hit évét az azóta nyugdíjba vonult XVI. Benedek pápa hirdette meg, 2012. október 11-től 2013. november 24-ig, a katolikus hit szerinti Krisztus király ünnepéig tart. A tematikus évvel az egyház a II. vatikáni zsinat (1962-1965) előtt tiszteleg, amelyet fél évszázaddal korábban, 1962. október 11-én nyitott meg Boldog XXIII. János pápa.
MTI
Fotó: Thaler Tamás
Hozzászólások