Erdő Péter: karácsonykor emberlétünk határain túlra tekintünk
Egész emberlétünk és a teremtett mindenség határain túlra tekintünk karácsonykor, megvalljuk a személyes és bennünket szerető Istent, akinek mindent köszönhetünk, s akire rábízhatjuk az előző év terhét, a következő év örömeit, aggodalmait - mondta Erdő Péter bíboros az MTI-nek adott karácsonyi interjújában.
Erdő Péter rámutatott: Isten emberré lett, Jézus pedig - aki túl van az időn és a téren - valódi helyen és valódi időben született meg, ezért mondja az egyház titoknak, misztériumnak a megtestesülését. "Ha Isten annyira szeretett bennünket, hogy szolidaritást vállalt velünk, megszületett Betlehemben hajléktalan gyermekként, akkor nekünk, embereknek is ilyen szeretettel kell fordulni egymás felé" - állapította meg.
A bíboros megjegyezte: "ha észrevesszük a Krisztus-arcot a másik emberben, akkor nem lehetünk közömbösek, oda kell fordulnunk hozzá", éppen ezért konkrét találkozások szükségesek, amelyek "megnyitják az embereket a remény felé", ráébresztik őket arra, hogy érdemes élni, mert az élet több, mint a jelen pillanat.
Kiemelte, a karitász nemzetközi kapcsolatai révén hatékonyan célba tudja juttatni a rászorulóknak szánt segélyeket, Magyarországon pedig az országos és az egyházmegyei szervezeteken túl működnek plébániai karitászcsoportok is. Az idei árvíz idején az országos karitász nemcsak az árvízvédelemben vett részt, hanem több száz házat is újjáépített.
Az egyházmegyei karitászok rendszeres képzéseket tartanak az önkénteseknek, gyűjtéseket szerveznek és tartós élelmiszereket, ruházatot osztanak, gondos környezettanulmány után pedig esetenként fizetésképtelenné vált családokon is segítenek, ezenkívül pedig az adományok egyenletes egyházmegyei elosztásáról is gondoskodnak.
Erdő Péter szólt arról, hogy XVI. Benedek pápa lemondása "nyilvánvalóan meglepte az egész világegyházat", annak ellenére, hogy "lemondásakor maga is jelezte: idős korában nehezen viseli már a hivatalával járó terheket". Ahogyan kivívta Boldog II. János Pál pápa az egész világ tiszteletét azzal, hogy az utolsó pillanatig "szinte a média nyilvánossága előtt élte, szenvedte és tanította végig életét", úgy XVI. Benedek pápa a maga alázatosságával és őszinteségével szintén tiszteletet érdemel - hangsúlyozta.
Rámutatott: Ferenc pápa szívesen fordul rövid üzeneteivel az emberekhez, mégpedig nem csak az internet világában. A mai kor embere ugyanis nehezen összpontosítja figyelmét hosszú szövegekre, "sokaknak az erőteljes és egyszerű impulzusokra van szükségük". A hitnek vannak ilyen jelképei, egyszerű, üzenetei is, amelyek "nem tartalmazzák a hit egész gazdagságát, de ablakot nyitnak egy világ felé", amelynek a vonzását megérezhetik az emberek - tette hozzá.
Megemlítette: a jövő évi rendkívüli szinódus a családokat érintő kihívásokról tárgyal az evangelizáció összefüggésében. Az erre vonatkozó kérdéseket megküldték a püspöki konferenciáknak, de ennek nem az volt a célja, hogy "világméretű közvélemény-kutatást tartsunk", mert "a hitünk alapkérdéseiről nem a közvélemény döntéseit várjuk", mivel azt "legértékesebb örökségünkként kaptuk". Ugyanakkor nélkülözhetetlen a párbeszéd a hívők egész közösségével és a körülöttünk élő világgal.
Beszámolt arról, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében ez ügyben összehívták a papi szenátust, a pasztorális tanácsot, valamint az espereseket, illetve a papi továbbképzés összes résztvevőjét. A főpásztor találkozott számos plébániai közösséggel és mozgalommal is. A plébániák is hozzászóltak a kérdésekhez.
Országos szinten összegyűjtötték a pasztorális statisztikákat és a népmozgásról szóló adatokat. Így a két ünnep között a püspöki kar összeállítja a válaszokat, amelyeket január elején elküldenek Rómába, ahol februárban világszintű szintézist állítanak össze, s ennek alapján tavasszal megszületik az a munkaokmány, amelyet ugyancsak elküldenek a világ összes püspöki karának. Erre szöveges indítványokat írhatnak a püspökök, ezeket nyár végén összesítik Rómában, s ez lesz a szinódus tárgyalási alapja.
A bíboros megvilágította: a szentszéki-magyar szerződés módosítására azért volt szükség, mert időközben megszűntek korábban használt jogi fogalmak egyebek mellett a köz- és felsőoktatás terén, ezenkívül a római Pápai Magyar Intézet jogi helyzetét is rendezték.
A világszerte megrendezett hit évéről elmondta: Magyarországon is tartottak kongresszusokat, zarándoklatokat, valamint kiadtak egy ifjúsági katekizmust Youcat címmel.
Erdő Péter közölte: a kötelezően választható hit- és erkölcstan idei bevezetésével nőtt a katolikus hittant választók aránya: míg korábban alsó tagozaton országos viszonylatban az összes diák kevesebb mint 30 százaléka, addig jelenleg 34 százaléknál is nagyobb része választotta azt.
Úgy ítéli meg, hogy "kölcsönös jóindulat alapján, nem könnyen, sok figyelemmel és igyekezettel, de megszervezhető" a hitoktatás, a pedagógusdiplomával rendelkező katolikus hívőknek pedig 60 órás hittanárképzést biztosítanak, s ezzel a végzettséggel taníthatnak is hittant.
Megjegyezte: a boldoggá avatottak mindegyikének van külön ünnepnapja, amikor liturgiával emlékeznek rájuk. A katolikus iskolákban tanítják a magyar szentek és boldogok élettörténetét, a történelemtankönyvek segédanyagaként közre is adták ezeket, amivel emberközelivé igyekeznek tenni a tanulók számára őket. Az idén boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetes nem csupán áldozata volt az egyházat ért elnyomásnak, hanem koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték - fűzte hozzá.
MTI
Erdő Péter rámutatott: Isten emberré lett, Jézus pedig - aki túl van az időn és a téren - valódi helyen és valódi időben született meg, ezért mondja az egyház titoknak, misztériumnak a megtestesülését. "Ha Isten annyira szeretett bennünket, hogy szolidaritást vállalt velünk, megszületett Betlehemben hajléktalan gyermekként, akkor nekünk, embereknek is ilyen szeretettel kell fordulni egymás felé" - állapította meg.A bíboros megjegyezte: "ha észrevesszük a Krisztus-arcot a másik emberben, akkor nem lehetünk közömbösek, oda kell fordulnunk hozzá", éppen ezért konkrét találkozások szükségesek, amelyek "megnyitják az embereket a remény felé", ráébresztik őket arra, hogy érdemes élni, mert az élet több, mint a jelen pillanat.
Kiemelte, a karitász nemzetközi kapcsolatai révén hatékonyan célba tudja juttatni a rászorulóknak szánt segélyeket, Magyarországon pedig az országos és az egyházmegyei szervezeteken túl működnek plébániai karitászcsoportok is. Az idei árvíz idején az országos karitász nemcsak az árvízvédelemben vett részt, hanem több száz házat is újjáépített.
Az egyházmegyei karitászok rendszeres képzéseket tartanak az önkénteseknek, gyűjtéseket szerveznek és tartós élelmiszereket, ruházatot osztanak, gondos környezettanulmány után pedig esetenként fizetésképtelenné vált családokon is segítenek, ezenkívül pedig az adományok egyenletes egyházmegyei elosztásáról is gondoskodnak.
Becslések szerint 5-10 ezer önkéntes karitász-munkatárs dolgozik a plébániákon, segítségükkel 70-80 ezer ember kapja meg a támogatásokat; "fontos az, hogy az igehirdető szavunk és a segítő kezünk egyformán messze elérjen" - fogalmazott.
Erdő Péter szólt arról, hogy XVI. Benedek pápa lemondása "nyilvánvalóan meglepte az egész világegyházat", annak ellenére, hogy "lemondásakor maga is jelezte: idős korában nehezen viseli már a hivatalával járó terheket". Ahogyan kivívta Boldog II. János Pál pápa az egész világ tiszteletét azzal, hogy az utolsó pillanatig "szinte a média nyilvánossága előtt élte, szenvedte és tanította végig életét", úgy XVI. Benedek pápa a maga alázatosságával és őszinteségével szintén tiszteletet érdemel - hangsúlyozta.
Rámutatott: Ferenc pápa szívesen fordul rövid üzeneteivel az emberekhez, mégpedig nem csak az internet világában. A mai kor embere ugyanis nehezen összpontosítja figyelmét hosszú szövegekre, "sokaknak az erőteljes és egyszerű impulzusokra van szükségük". A hitnek vannak ilyen jelképei, egyszerű, üzenetei is, amelyek "nem tartalmazzák a hit egész gazdagságát, de ablakot nyitnak egy világ felé", amelynek a vonzását megérezhetik az emberek - tette hozzá.
Megemlítette: a jövő évi rendkívüli szinódus a családokat érintő kihívásokról tárgyal az evangelizáció összefüggésében. Az erre vonatkozó kérdéseket megküldték a püspöki konferenciáknak, de ennek nem az volt a célja, hogy "világméretű közvélemény-kutatást tartsunk", mert "a hitünk alapkérdéseiről nem a közvélemény döntéseit várjuk", mivel azt "legértékesebb örökségünkként kaptuk". Ugyanakkor nélkülözhetetlen a párbeszéd a hívők egész közösségével és a körülöttünk élő világgal.
Beszámolt arról, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében ez ügyben összehívták a papi szenátust, a pasztorális tanácsot, valamint az espereseket, illetve a papi továbbképzés összes résztvevőjét. A főpásztor találkozott számos plébániai közösséggel és mozgalommal is. A plébániák is hozzászóltak a kérdésekhez.
Országos szinten összegyűjtötték a pasztorális statisztikákat és a népmozgásról szóló adatokat. Így a két ünnep között a püspöki kar összeállítja a válaszokat, amelyeket január elején elküldenek Rómába, ahol februárban világszintű szintézist állítanak össze, s ennek alapján tavasszal megszületik az a munkaokmány, amelyet ugyancsak elküldenek a világ összes püspöki karának. Erre szöveges indítványokat írhatnak a püspökök, ezeket nyár végén összesítik Rómában, s ez lesz a szinódus tárgyalási alapja.
A bíboros megvilágította: a szentszéki-magyar szerződés módosítására azért volt szükség, mert időközben megszűntek korábban használt jogi fogalmak egyebek mellett a köz- és felsőoktatás terén, ezenkívül a római Pápai Magyar Intézet jogi helyzetét is rendezték.
A világszerte megrendezett hit évéről elmondta: Magyarországon is tartottak kongresszusokat, zarándoklatokat, valamint kiadtak egy ifjúsági katekizmust Youcat címmel.
Erdő Péter közölte: a kötelezően választható hit- és erkölcstan idei bevezetésével nőtt a katolikus hittant választók aránya: míg korábban alsó tagozaton országos viszonylatban az összes diák kevesebb mint 30 százaléka, addig jelenleg 34 százaléknál is nagyobb része választotta azt.
Úgy ítéli meg, hogy "kölcsönös jóindulat alapján, nem könnyen, sok figyelemmel és igyekezettel, de megszervezhető" a hitoktatás, a pedagógusdiplomával rendelkező katolikus hívőknek pedig 60 órás hittanárképzést biztosítanak, s ezzel a végzettséggel taníthatnak is hittant.
Megjegyezte: a boldoggá avatottak mindegyikének van külön ünnepnapja, amikor liturgiával emlékeznek rájuk. A katolikus iskolákban tanítják a magyar szentek és boldogok élettörténetét, a történelemtankönyvek segédanyagaként közre is adták ezeket, amivel emberközelivé igyekeznek tenni a tanulók számára őket. Az idén boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetes nem csupán áldozata volt az egyházat ért elnyomásnak, hanem koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték - fűzte hozzá.
MTI
Hozzászólások