Erdő Péter köszöntötte a prímási levéltár tervrajzgyűjteménye katalógusának megjelenését
Erdő Péter bíboros köszöntötte a Prímási és Főkáptalani Levéltár tervrajzgyűjteményének katalógusa és a Lengyel Tiszti Tábor - Ipolyhídvég, 1939-1944 című kiadvány megjelenését pénteken Budapesten. A bíboros úgy fogalmazott: a korábbi évek nehéz anyagi feltételei ellenére egyházi közgyűjteményeik jelentős munkát végeznek.
Sisa József, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészeti Intézetének igazgatója kiemelte: a tervrajzok a történészek számára fontos források, s ezek jelentős része a levéltárakban található, a prímási levéltár pedig ezt idejekorán felismerte. Szólt arról, hogy a kétkötetes kiadvány azt a gazdag gyűjteményt mutatja be, amelyben több mint 2200 tervrajz található a 18-20. századból az Esztergomi Főegyházmegye templomairól, lakó- és egyéb épületeiről. A tételes leírások egyenként ismertetik a rajzokat, részletesen felsorolva a legfontosabb adatokat.
A katalógus így nem csupán a művészet- és építészettörténeti kutatásokat segíti, hanem a műemléképületek renoválását is, amelynek megkezdéséhez a régi tervek ismerete elengedhetetlen - ismertette.
Megjegyezte: a kötetben szerepel többek között a nagyszombati főgimnázium, a pozsonyi érseki bérpalota és a Regnum Marianum templomának terve is, valamint Európa számos országába is kitekint a gyűjtemény, a kronológia pedig a jelenkorig eljut. Csombor Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei levéltárának igazgatója a Lengyel Tiszti Tábor - Ipolyhídvég, 1939-1944 című kiadványról elmondta: a kötet az Ipolyhídvégen 1939 és 1944 között internált lengyel tisztek által lengyel nyelven írt tábori napló hasonmás kiadása és fordítása, amely krónikaszerűen írja le a táborban folyó eseményeket.
Utalt arra, hogy a kötetnek különösen értékes az a része, amely megadja az internáltak névsorát. A forráskiadvány jelentőségét az adja, hogy a második világháború alatt Magyarországra menekült és oltalmat nyert lengyelek történetét az ipolyhídvégi tábor életén keresztül mutatja be, s ez eddig szinte teljesen ismeretlen volt.
A levéltár-igazgató rámutatott: a táborparancsnokok többsége bajtársként kezelte a lengyel menekülteket, csak egy volt közülük, aki hadifoglyoknak tekintette őket. A falu lakói szeretettel fogadták a lengyel katonákat, az egyházi ünnepeket időnként együtt ünnepelték meg, és a magyar nők egy része még mosott is rájuk.
A prímási levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy az esztergomi érsekek iratait is őrzi, ők pedig Magyarország prímásaiként a hazai egyházi hierarchia csúcsán állnak. Ők koronázták a magyar uralkodókat, de főkancellárként és a királyi tanács tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartóként, az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak. A levéltár emiatt igen értékes kormányzat-, politika-, művészet-, gazdaság- és helytörténeti forrásokat őriz. Az eseményen megjelent Konrad Sutarski, az Magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnöke is.
forrás:MTI
Sisa József, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészeti Intézetének igazgatója kiemelte: a tervrajzok a történészek számára fontos források, s ezek jelentős része a levéltárakban található, a prímási levéltár pedig ezt idejekorán felismerte. Szólt arról, hogy a kétkötetes kiadvány azt a gazdag gyűjteményt mutatja be, amelyben több mint 2200 tervrajz található a 18-20. századból az Esztergomi Főegyházmegye templomairól, lakó- és egyéb épületeiről.
A katalógus így nem csupán a művészet- és építészettörténeti kutatásokat segíti, hanem a műemléképületek renoválását is, amelynek megkezdéséhez a régi tervek ismerete elengedhetetlen - ismertette.
Megjegyezte: a kötetben szerepel többek között a nagyszombati főgimnázium, a pozsonyi érseki bérpalota és a Regnum Marianum templomának terve is, valamint Európa számos országába is kitekint a gyűjtemény, a kronológia pedig a jelenkorig eljut. Csombor Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom megyei levéltárának igazgatója a Lengyel Tiszti Tábor - Ipolyhídvég, 1939-1944 című kiadványról elmondta: a kötet az Ipolyhídvégen 1939 és 1944 között internált lengyel tisztek által lengyel nyelven írt tábori napló hasonmás kiadása és fordítása, amely krónikaszerűen írja le a táborban folyó eseményeket.
Utalt arra, hogy a kötetnek különösen értékes az a része, amely megadja az internáltak névsorát. A forráskiadvány jelentőségét az adja, hogy a második világháború alatt Magyarországra menekült és oltalmat nyert lengyelek történetét az ipolyhídvégi tábor életén keresztül mutatja be, s ez eddig szinte teljesen ismeretlen volt.
A levéltár-igazgató rámutatott: a táborparancsnokok többsége bajtársként kezelte a lengyel menekülteket, csak egy volt közülük, aki hadifoglyoknak tekintette őket. A falu lakói szeretettel fogadták a lengyel katonákat, az egyházi ünnepeket időnként együtt ünnepelték meg, és a magyar nők egy része még mosott is rájuk.
A prímási levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy az esztergomi érsekek iratait is őrzi, ők pedig Magyarország prímásaiként a hazai egyházi hierarchia csúcsán állnak. Ők koronázták a magyar uralkodókat, de főkancellárként és a királyi tanács tagjaként, sőt bizonyos időszakokban helytartóként, az ország világi kormányzatában és belpolitikai életében is meghatározó szerepet játszottak. A levéltár emiatt igen értékes kormányzat-, politika-, művészet-, gazdaság- és helytörténeti forrásokat őriz. Az eseményen megjelent Konrad Sutarski, az Magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnöke is.
forrás:MTI
Hozzászólások