EU10 - Volt kormányfők és miniszterelnökök méltatták az EU 2004-es bővítését
Uniós tagállamok volt kormányfői és külügyminiszterei értékelték az EU 2004-es bővítését a Magyarország uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, és megállapították, hogy a tíz ország csatlakozása rendkívül jelentős fordulat volt a közösség életében.
Guido Westerwelle volt német külügyminiszter úgy fogalmazott: a tíz évvel ezelőtti döntés az EU tíz új tagállammal való bővítéséről volt a mostani Európa születésének pillanata.
A szerte Európában jelen lévő euroszkepticizmus ellenére az Európai Unió "egyedülálló sikertörténet", ha jelentését nem csupaszítjuk le a közös piacra és a valutaunióra, és ha megértjük, hogy a globalizáció korában ez Európa lakóinak "életbiztosítása".
Az integráció fejlődése kettős vágányon halad: egyszerre jelent bővítést és mélyítést. Úgy vélekedett, az integráció elmélyítésének nem csak "több Európát", hanem "jobb Európát" is kell jelentenie.
Guido Westerwelle úgy vélte: noha Európa túl van a gazdasági válság nehezén, a politikai válság neheze még hátra van, és legkésőbb az európai parlamenti választások után napirendre kell tűzni Európa vezetői képességének kérdését. Szerinte nem elég azt szorgalmazni, hogy Németország vállaljon vezető szerepet Európában, mert Európa egyenlők szövetsége, és egy nemzet vezető szerepéről beszélni az egyesült Európában ellentmondásos.
Úgy vélekedett, a fő veszélyt nem az radikálisok százalékaránya jelenti, hanem az, ha a mérsékelt pártok megpróbálják radikalizálni nyelvezetüket. Ha az Európa-ellenes hangulat elterjed, akkor elmulaszthatjuk a döntő pillanatot, és öt vagy tíz év elegendő ahhoz, hogy Európa lemaradjon a globális versenyben más fejlett térségekkel vagy a feltörekvő országokkal szemben - fogalmazott.
Lamberto Dini volt olasz miniszterelnök kijelentette: csak az egység és az integráció fenntartásával lehet biztosítani, hogy az európai projekt valóban szociális modellé nője ki magát.
Szerinte az unió tíz évvel ezelőtti bővítése nagyobb hatással volt a kontinens életére, mint bármi az azt megelőző néhány évtizedben.
"A 2004-es bővítés megkérdőjelezhetetlen, egyben történelmi pillanat volt, amelynek következtében az akkori tagállamokban, valamint a csatlakozó tíz országban egyaránt növelte a jólétet" - szögezte le Lamberto Dini a konferencia második paneljében, amely a régi és az új tagállamok szemszögéből vizsgálta a tíz évvel ezelőtti bővítést.
"Hogy ne gördítsenek akadályokat a bővítés útjába, a bővítésnek visszafordíthatatlan folyamatnak kellett lennie (…) Fontos volt, hogy a folyamat végleg lezárja a hidegháború lapjait és a szabadság, a biztonság, a jogállamiság régiója jöjjön létre" - emelte ki.
Martonyi János külügyminiszter korábbi szavaira utalva felidézte, hogy Magyarország ismét elfoglalhatta természetes helyét Európában, és a csatlakozásnak lélektani jelentősége volt.
Dini kitért ara, hogy ha nem lett volna bővítés, az érintett államokban az emberek sokkal rosszabbul élnének. "A bővítéssel Európa sikeresen el tudta kerülni a kontinens esetleges szétesését".
Hubert Védrine abban az időszakban (1997-től 2002-ig) volt Franciaország külügyminisztere, amikor a 2004-es bővítéshez vezető csatlakozási tárgyalások zajlottak.
"Franciaország mindig pozitívan viszonyult a bővítési hullámhoz, még akkor is, ha gyakran tévesen értelmezték francia politikusok egyes megszólalásait a témában (…) soha nem kérdőjeleztük meg, hogy a közép- és kelet-európai országok helye az EU-ban van" - hangsúlyozta Hubert Védrine.
Az unió további bővítéséről azt mondta, hogy Franciaország nem támogat egy újabb hullámot, Törökország például számos kérdőjelet vet fel. Hozzáfűzte: a nyugat-balkáni országoknak egy napon be kell lépniük az EU-ba, de ezt a döntést nem szabad elsietni.
Védrine szólt arról, hogy Franciaországban a sajtó gyakran összemossa az EU-szkeptikusokat, a csalódottakat az EU-t ellenző "fóbiásokkal", holott - jegyezte meg - a szkeptikusok hitét vissza lehetne állítani, meg kellene őket győzni az EU fontosságáról.
Hubert Védrine szerint fontos lenne tisztázni a különböző európai döntéshozók kompetenciáit, nincs szükség ötévente átfogó szerződések meghozatalára, ehelyett nyugalmat kellene teremteni. "A jövőben meg kell majd szüntetni a bővítési biztosi posztot az Európai Bizottságban, és az is szükséges, hogy meghatározzuk Európa helyét, jövőbeni szerepét a világpolitikában. Egyensúlyra van szükség".
Mikulas Dzurinda volt szlovák miniszterelnök beszédében kiemelte: sok okuk van az ünneplésre a 2004-ben csatlakozott országoknak, hiszen bár jelenleg is vannak nehézségek, kihívások és problémák az unióban, a polgárok tudják, hogy ugyan „az EU nem édenkert”, de nem is tartozhatnának jobb közösséghez a jövőjük szempontjából. Európa újraegyesítését a régi tagállamok és az Egyesült Államok is üdvözölte, ugyanis tisztában voltak azzal, hogy ez nem csak feltétlenül szükséges lépés, a múlt helyrehozatala, hanem nekik is előnyös, főként gazdasági és biztonsági szempontból – mondta.
Emlékeztetett: az újonnan csatlakozott országok nehéz gazdasági és politikai örökséget hoztak magukkal, ráadásul félelmek is övezték a belépésüket az unióba, többen tartottak például attól, hogy az olcsó munkaerő elárasztja Nyugat-Európát. Mindennek ellenére szívélyesen üdvözölték az új tagállamokat Európában, egyenlő, megbízható partnerként kezelték őket már a csatlakozási tárgyalásokon is – idézte fel.
A szlovák politikus arra is kitért, hogy bár úgy tűnik, az EU bővítési fáradtságtól szenved, világossá kell tennie a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség kezdeményezés azon országai előtt, amelyek készek és képesek teljesíteni a szükséges feltételeket, hogy nyitva áll előttük az unió ajtaja.
MTI
Guido Westerwelle volt német külügyminiszter úgy fogalmazott: a tíz évvel ezelőtti döntés az EU tíz új tagállammal való bővítéséről volt a mostani Európa születésének pillanata.A szerte Európában jelen lévő euroszkepticizmus ellenére az Európai Unió "egyedülálló sikertörténet", ha jelentését nem csupaszítjuk le a közös piacra és a valutaunióra, és ha megértjük, hogy a globalizáció korában ez Európa lakóinak "életbiztosítása".
Az integráció fejlődése kettős vágányon halad: egyszerre jelent bővítést és mélyítést. Úgy vélekedett, az integráció elmélyítésének nem csak "több Európát", hanem "jobb Európát" is kell jelentenie.
Guido Westerwelle úgy vélte: noha Európa túl van a gazdasági válság nehezén, a politikai válság neheze még hátra van, és legkésőbb az európai parlamenti választások után napirendre kell tűzni Európa vezetői képességének kérdését. Szerinte nem elég azt szorgalmazni, hogy Németország vállaljon vezető szerepet Európában, mert Európa egyenlők szövetsége, és egy nemzet vezető szerepéről beszélni az egyesült Európában ellentmondásos.
Úgy vélekedett, a fő veszélyt nem az radikálisok százalékaránya jelenti, hanem az, ha a mérsékelt pártok megpróbálják radikalizálni nyelvezetüket. Ha az Európa-ellenes hangulat elterjed, akkor elmulaszthatjuk a döntő pillanatot, és öt vagy tíz év elegendő ahhoz, hogy Európa lemaradjon a globális versenyben más fejlett térségekkel vagy a feltörekvő országokkal szemben - fogalmazott.
Lamberto Dini volt olasz miniszterelnök kijelentette: csak az egység és az integráció fenntartásával lehet biztosítani, hogy az európai projekt valóban szociális modellé nője ki magát.
Szerinte az unió tíz évvel ezelőtti bővítése nagyobb hatással volt a kontinens életére, mint bármi az azt megelőző néhány évtizedben.
"A 2004-es bővítés megkérdőjelezhetetlen, egyben történelmi pillanat volt, amelynek következtében az akkori tagállamokban, valamint a csatlakozó tíz országban egyaránt növelte a jólétet" - szögezte le Lamberto Dini a konferencia második paneljében, amely a régi és az új tagállamok szemszögéből vizsgálta a tíz évvel ezelőtti bővítést.
"Hogy ne gördítsenek akadályokat a bővítés útjába, a bővítésnek visszafordíthatatlan folyamatnak kellett lennie (…) Fontos volt, hogy a folyamat végleg lezárja a hidegháború lapjait és a szabadság, a biztonság, a jogállamiság régiója jöjjön létre" - emelte ki.
Martonyi János külügyminiszter korábbi szavaira utalva felidézte, hogy Magyarország ismét elfoglalhatta természetes helyét Európában, és a csatlakozásnak lélektani jelentősége volt.
Dini kitért ara, hogy ha nem lett volna bővítés, az érintett államokban az emberek sokkal rosszabbul élnének. "A bővítéssel Európa sikeresen el tudta kerülni a kontinens esetleges szétesését".
Hubert Védrine abban az időszakban (1997-től 2002-ig) volt Franciaország külügyminisztere, amikor a 2004-es bővítéshez vezető csatlakozási tárgyalások zajlottak.
"Franciaország mindig pozitívan viszonyult a bővítési hullámhoz, még akkor is, ha gyakran tévesen értelmezték francia politikusok egyes megszólalásait a témában (…) soha nem kérdőjeleztük meg, hogy a közép- és kelet-európai országok helye az EU-ban van" - hangsúlyozta Hubert Védrine.
Az unió további bővítéséről azt mondta, hogy Franciaország nem támogat egy újabb hullámot, Törökország például számos kérdőjelet vet fel. Hozzáfűzte: a nyugat-balkáni országoknak egy napon be kell lépniük az EU-ba, de ezt a döntést nem szabad elsietni.
Védrine szólt arról, hogy Franciaországban a sajtó gyakran összemossa az EU-szkeptikusokat, a csalódottakat az EU-t ellenző "fóbiásokkal", holott - jegyezte meg - a szkeptikusok hitét vissza lehetne állítani, meg kellene őket győzni az EU fontosságáról.
Hubert Védrine szerint fontos lenne tisztázni a különböző európai döntéshozók kompetenciáit, nincs szükség ötévente átfogó szerződések meghozatalára, ehelyett nyugalmat kellene teremteni. "A jövőben meg kell majd szüntetni a bővítési biztosi posztot az Európai Bizottságban, és az is szükséges, hogy meghatározzuk Európa helyét, jövőbeni szerepét a világpolitikában. Egyensúlyra van szükség".
Mikulas Dzurinda volt szlovák miniszterelnök beszédében kiemelte: sok okuk van az ünneplésre a 2004-ben csatlakozott országoknak, hiszen bár jelenleg is vannak nehézségek, kihívások és problémák az unióban, a polgárok tudják, hogy ugyan „az EU nem édenkert”, de nem is tartozhatnának jobb közösséghez a jövőjük szempontjából. Európa újraegyesítését a régi tagállamok és az Egyesült Államok is üdvözölte, ugyanis tisztában voltak azzal, hogy ez nem csak feltétlenül szükséges lépés, a múlt helyrehozatala, hanem nekik is előnyös, főként gazdasági és biztonsági szempontból – mondta.
Emlékeztetett: az újonnan csatlakozott országok nehéz gazdasági és politikai örökséget hoztak magukkal, ráadásul félelmek is övezték a belépésüket az unióba, többen tartottak például attól, hogy az olcsó munkaerő elárasztja Nyugat-Európát. Mindennek ellenére szívélyesen üdvözölték az új tagállamokat Európában, egyenlő, megbízható partnerként kezelték őket már a csatlakozási tárgyalásokon is – idézte fel.
A szlovák politikus arra is kitért, hogy bár úgy tűnik, az EU bővítési fáradtságtól szenved, világossá kell tennie a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség kezdeményezés azon országai előtt, amelyek készek és képesek teljesíteni a szükséges feltételeket, hogy nyitva áll előttük az unió ajtaja.
MTI
Hozzászólások