Euroszkepticizmus, radikalizmus, illiberális demokrácia - fórum
Euroszkepticizmus, radikalizmus, illiberális demokrácia - egy sajátos magyar modell megjelenése? címmel rendezett nemzetközi konferenciát csütörtökön Budapesten a Republikon Intézet.
A felszólalók egyebek mellett a liberalizmus történelmi szerepéről beszéltek a rendszerváltás utáni Magyarországon, illetve bírálták az Orbán-kormány által kialakított államberendezkedést.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke kiemelte: a miniszterelnök idei tusványosi beszédében a liberális az ellenség szinonimája volt. Orbán Viktor valószínűleg antiliberálist ért az illiberális alatt, azt akarja mondani, hogy ő liberalizmusellenes - vélekedett.
A politikus emlékeztetett: Magyarországot a kommunizmus idején a legvidámabb barakként tartották számon, volt "egy pici szabadság a kommunista rendszer falai között", ezért a rendszerváltáskor már létezett ellenzék.
Úgy látja, a rendszerváltás utáni első évtizedben viszonylag sikeres volt Magyarország, de a kétezres években sikertelenné vált, és már akkor elkezdődött az antiliberális fordulat, mert a baloldal is egyre inkább "mumust csinált" a liberálisokból, majd a Fidesz a liberális értékrendet állította ellenségként a középpontba.
Kovács László, az MSZP-SZDSZ-kormány külügyminisztere, EU-biztos arról beszélt: Magyarországon a Kádár-rendszer de jure egypártrendszer volt, de a rendszerváltáshoz közeledve a párton belül több irányzat alakult ki. Véleménye szerint ma fordított a helyzet: jogi értelemben többpártrendszer van, míg a gyakorlatban egypártrendszer működik.
Mint mondta, a kormány 2010 után a jogállamiságot gyorsan lebontotta, a fékek és ellensúlyok rendszere ma azt jelenti, hogy "fideszes ellenőriz fideszest", a fontos intézményeket és a vezető posztokat "megszállták", így a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag megszűnt.
Kovács László kijelentette: mindennek következménye, hogy a kabinet szembekerült nemzetközi intézményekkel. Hozzáfűzte: az egykor liberális Orbán Viktor most antiliberális, a szovjet csapatok kivonását követelő Orbán Viktor ma az oroszokkal "átláthatatlan üzleteket" igyekszik kötni.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke kiemelte: nem igaz, hogy Magyarországon diktatúra, fasizmus vagy "maffiaállam" lenne. Egyszerűbb volna, ha "csak" arról lenne szó, hogy a kormány képviselői arra használnák a politikai hatalmukat, hogy meggazdagodjanak - mondta. Ennél azonban komolyabb a helyzet, az állam, amely egy sajátos, elfogadhatatlan ideológia alapján elveszi a döntés lehetőségét polgároktól, azt gondolja, jobban tudja, mire van szükségük az embereknek - vélekedett.
Leszek Jazdzewski, a lengyel Liberté! magazin főszerkesztője úgy fogalmazott: a Varsó-expressz már nem áll meg Budapesten, a magyar vonat pedig Moszkva irányába indult. Véleménye szerint elő kellene írni, hogy bizonyos kritériumok be nem tartása esetén ki lehet kerülni az unióból.
Giulio Ercolessi, az Európai Liberális Fórum elnökségi tagja előadásában arról beszélt, hogy úgy tűnik, ma egyes politikai vezetőket hosszabb-rövidebb ideig "egyfajta lelkesedés" vesz körül. Mint mondta, nemcsak Magyarországot érinti az illiberális demokrácia veszélye, de jelenleg itt a legnyilvánvalóbb a helyzet. Az illiberális demokráciában senki sem felel a döntésekért, legkevésbé azok, akik döntenek - mondta.
MTI
A felszólalók egyebek mellett a liberalizmus történelmi szerepéről beszéltek a rendszerváltás utáni Magyarországon, illetve bírálták az Orbán-kormány által kialakított államberendezkedést.Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke kiemelte: a miniszterelnök idei tusványosi beszédében a liberális az ellenség szinonimája volt. Orbán Viktor valószínűleg antiliberálist ért az illiberális alatt, azt akarja mondani, hogy ő liberalizmusellenes - vélekedett.
A politikus emlékeztetett: Magyarországot a kommunizmus idején a legvidámabb barakként tartották számon, volt "egy pici szabadság a kommunista rendszer falai között", ezért a rendszerváltáskor már létezett ellenzék.
A liberális gondolatnak akkoriban nagy támogatottsága volt, ezért Magyarországon mintaszerű liberális alkotmány született, és viszonylag erős piacgazdaság jött létre rögtön a rendszerváltás után - mondta.
Úgy látja, a rendszerváltás utáni első évtizedben viszonylag sikeres volt Magyarország, de a kétezres években sikertelenné vált, és már akkor elkezdődött az antiliberális fordulat, mert a baloldal is egyre inkább "mumust csinált" a liberálisokból, majd a Fidesz a liberális értékrendet állította ellenségként a középpontba.
Kovács László, az MSZP-SZDSZ-kormány külügyminisztere, EU-biztos arról beszélt: Magyarországon a Kádár-rendszer de jure egypártrendszer volt, de a rendszerváltáshoz közeledve a párton belül több irányzat alakult ki. Véleménye szerint ma fordított a helyzet: jogi értelemben többpártrendszer van, míg a gyakorlatban egypártrendszer működik.
Mint mondta, a kormány 2010 után a jogállamiságot gyorsan lebontotta, a fékek és ellensúlyok rendszere ma azt jelenti, hogy "fideszes ellenőriz fideszest", a fontos intézményeket és a vezető posztokat "megszállták", így a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag megszűnt.
Kovács László kijelentette: mindennek következménye, hogy a kabinet szembekerült nemzetközi intézményekkel. Hozzáfűzte: az egykor liberális Orbán Viktor most antiliberális, a szovjet csapatok kivonását követelő Orbán Viktor ma az oroszokkal "átláthatatlan üzleteket" igyekszik kötni.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke kiemelte: nem igaz, hogy Magyarországon diktatúra, fasizmus vagy "maffiaállam" lenne. Egyszerűbb volna, ha "csak" arról lenne szó, hogy a kormány képviselői arra használnák a politikai hatalmukat, hogy meggazdagodjanak - mondta. Ennél azonban komolyabb a helyzet, az állam, amely egy sajátos, elfogadhatatlan ideológia alapján elveszi a döntés lehetőségét polgároktól, azt gondolja, jobban tudja, mire van szükségük az embereknek - vélekedett.
Leszek Jazdzewski, a lengyel Liberté! magazin főszerkesztője úgy fogalmazott: a Varsó-expressz már nem áll meg Budapesten, a magyar vonat pedig Moszkva irányába indult. Véleménye szerint elő kellene írni, hogy bizonyos kritériumok be nem tartása esetén ki lehet kerülni az unióból.
Giulio Ercolessi, az Európai Liberális Fórum elnökségi tagja előadásában arról beszélt, hogy úgy tűnik, ma egyes politikai vezetőket hosszabb-rövidebb ideig "egyfajta lelkesedés" vesz körül. Mint mondta, nemcsak Magyarországot érinti az illiberális demokrácia veszélye, de jelenleg itt a legnyilvánvalóbb a helyzet. Az illiberális demokráciában senki sem felel a döntésekért, legkevésbé azok, akik döntenek - mondta.
MTI
Hozzászólások