Fazekas: az új földtörvény május elsején mindenképpen hatályba lép
Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik - jelentette ki Fazekas Sándor vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a nemzeti értéket képviselő magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket.
Fazekas Sándor szerint az új földörvény az egyik legszigorúbb szabályozás Európában. Megalkotásakor figyelembe vették más országok gyakorlatát, ezeket a legcélszerűbb magyar megoldásokkal ötvözték, hogy a magyar földművesek érdekét megóvják a spekulánsokkal szemben - mutatott rá.
A tárcavezető hangsúlyozta: az új jogszabály gátat szab mind a bel-, mind a külföldi spekulánsok termőföldvásárlási törekvéseinek Magyarországon.
A jogsértések üldözése érdekében több rendelkezés is született - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor. Példaként hozta a büntető törvénykönyvet, amely szerint a zsebszerződések megkötését 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Hozzátette: a spekulatív módon megszerzett termőföldet az állam kisajátíthatja, és élhet elővásárlási jogával is, ha gyanús ügyletet feltételez. A magyar állam ebből az okból több tízezer hektár termőföldet vásárolt az utóbbi években - jegyezte meg.
Fazekas Sándor szerint várható volt, hogy az új földtörvényt támadások érik. Ez különösen intenzív volt az osztrák agrárminiszter részéről - fűzte hozzá. Megfogalmazása szerint "spekulánsokat, törvénysértőket, nem ritkán csalókat véd az, aki a magyar törvényeknek e rendelkezéseit kifogásolja". Kifejezetten károsnak nevezte, hogy újabban egyes baloldali ellenzékiek is támadják Brüsszelben a kormány földpolitikáját.
A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a tisztánlátás értekében vizsgálatot rendelt el a magyar földekre megkötött osztrák haszonélvezeti szerződésekkel kapcsolatban Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala és Veszprém megyében. Ennek alapján a földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt áttekintik a haszonélvezeti szerződéseket. A miniszter szerint fontos tudni, kikről van szó, és mely területeket érintenek a haszonélvezeti szerződések.
Az MTI kérdésére közölte: a haszonélvezeti szerződések vizsgálata hétfőn kezdődik a négy dunántúli megyében.
Fazekas Sándor szólt arról, hogy a kormány szerdán elfogadta a helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földtörvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás.
A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000-5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter közölte: osztrák kollégájával továbbra sem tervez kétoldalú találkozót.
MTI
A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a nemzeti értéket képviselő magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket.Fazekas Sándor szerint az új földörvény az egyik legszigorúbb szabályozás Európában. Megalkotásakor figyelembe vették más országok gyakorlatát, ezeket a legcélszerűbb magyar megoldásokkal ötvözték, hogy a magyar földművesek érdekét megóvják a spekulánsokkal szemben - mutatott rá.
A tárcavezető hangsúlyozta: az új jogszabály gátat szab mind a bel-, mind a külföldi spekulánsok termőföldvásárlási törekvéseinek Magyarországon.
Az elmúlt két évtizedben ezekkel a szándékokkal gyakran lehetett szembesülni az országban - fűzte hozzá.
A jogsértések üldözése érdekében több rendelkezés is született - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor. Példaként hozta a büntető törvénykönyvet, amely szerint a zsebszerződések megkötését 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Hozzátette: a spekulatív módon megszerzett termőföldet az állam kisajátíthatja, és élhet elővásárlási jogával is, ha gyanús ügyletet feltételez. A magyar állam ebből az okból több tízezer hektár termőföldet vásárolt az utóbbi években - jegyezte meg.
Fazekas Sándor szerint várható volt, hogy az új földtörvényt támadások érik. Ez különösen intenzív volt az osztrák agrárminiszter részéről - fűzte hozzá. Megfogalmazása szerint "spekulánsokat, törvénysértőket, nem ritkán csalókat véd az, aki a magyar törvényeknek e rendelkezéseit kifogásolja". Kifejezetten károsnak nevezte, hogy újabban egyes baloldali ellenzékiek is támadják Brüsszelben a kormány földpolitikáját.
A vidékfejlesztési miniszter elmondta: a tisztánlátás értekében vizsgálatot rendelt el a magyar földekre megkötött osztrák haszonélvezeti szerződésekkel kapcsolatban Győr-Sopron-Moson, Vas, Zala és Veszprém megyében. Ennek alapján a földhivatalok a mezőgazdaság más szakigazgatási szervezeteivel együtt áttekintik a haszonélvezeti szerződéseket. A miniszter szerint fontos tudni, kikről van szó, és mely területeket érintenek a haszonélvezeti szerződések.
Az MTI kérdésére közölte: a haszonélvezeti szerződések vizsgálata hétfőn kezdődik a négy dunántúli megyében.
Fazekas Sándor szólt arról, hogy a kormány szerdán elfogadta a helyi földbizottságok működéséről szóló, hamarosan hatályba lépő rendeletet. Ez a jogszabály illeszkedik az új földtörvényhez, amelynek egyik legfontosabb intézkedése, hogy a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás.
A helyi földbizottságokat minden magyar településen létre kell hozni, a testületek május elseje után kezdik meg működésüket. A testületek tagjait áprilisban választják meg. Az 1000 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező településeken a testületekbe három, 1000-5000 hektár között öt, 5000 hektár felett hét, 15 000 hektár felett pedig kilenc tagot választanak.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter közölte: osztrák kollégájával továbbra sem tervez kétoldalú találkozót.
MTI
Hozzászólások