Fellebbezett az ügyészség a büntetőeljárás bírói részmegszüntetése miatt
Hozzátették, az eljáró törvényszék 2020. december 8-án meghozott végzésével a vesztegetésben bűnsegédként részt vállaló egyik, külföldön életvitelszerűen tartózkodó, magyar állampolgárságú vádlott ellen arra hivatkozva szüntette meg a büntetőeljárást, hogy hozzá kapcsolódóan - azonos gyanú és tényállás alapján - az osztrák gazdasági bűncselekmények és korrupció elleni ügyészség nyomozott, illetve az ausztriai büntetőeljárást azért fejezték be gyanúsítása és vádemelés nélkül, mert nem állt rendelkezésre ellene elegendő bizonyíték.
A törvényszék úgy foglalt állást, hogy "az osztrák ügyészség ottani eljárását lezáró határozata miatt a magyarországi vádban előterjesztettek ítélt dolognak tekintendők, ezért az ötödrendű vádlottal szemben a büntetőeljárás a magyar bíróság előtt már nem folytatható". A végzés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be arra hivatkozva, hogy a bíróság "tettazonosság tekintetében" téves álláspontra jutott. Ugyanis a magyarországi nyomozás és vád több "tanácsadói szerződést", valamint a 2006 és 2010 közötti időszakot öleli fel, míg az osztrák bűnügyi vizsgálat csak egyetlen 2007-es korrupciós ügylet feltárására irányult. Az azt követő mintegy három év vádlotti tevékenységét pedig az ausztriai büntetőeljárás értelemszerűen nem érintette, a magyar büntetőeljárásban történt tényfeltárást az osztrák ügyészség a határozata meghozatalakor nem vehette számba.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyész fellebbezését fenntartva indítványozta a törvényszéki végzés felülbírálatára jogosult Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a döntést az eljárás megszüntetését eredményező ok téves megállapítása miatt helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Fővárosi Törvényszéket elsőfokú eljárása folytatására - áll a közleményben.
Az alapügyben megvádolt négy ember egyike, a francia Alstom cég vezető tisztségviselője a vádhatóság szerint a BKV 2-es és 4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg az eredményt befolyásolni képes ismeretlen embert vagy embereket.
Az ötödrendű vádlott a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki a vád szerint az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre - tájékoztatott korábban az ügyészség.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások