Felmentést kértek perbeszédükben a védők
Bánáti János, Bakonyi Zoltán elsőrendű vádlott védője az előző tárgyalási napokon elhangzott perbeszédekhez csatlakozva arról beszélt, hogy egy "súlyos, bűnös mulasztásokkal terhelt" tervezési és kivitelezési folyamat vezetett a gátszakadáshoz, mert tervezéskor nem vizsgálták meg a talaj összetételét és reagálását a gáttestre.
Hangsúlyozta, hogy akkor még nem a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., hanem az állam tulajdonában volt a gyár. A Mal tulajdonába 1997-ben került a gyár, Bakonyi Zoltán pedig 2008-tól vezette. Kitért arra is, hogy a privatizációs szerződésben foglaltak szerint a tízes kazetta "örök életre szóló műtárgy", amelynél más szabályra nem kell figyelni, mint amit a tervezéskor előírtak. A vád által emlegetett monitoringrendszer működtetése nem szerepelt az előírások között - mondta. Hozzátette: az elfogadott szakértői megállapítások szerint ha működött volna egy ilyen monitoringrendszer, az sem feltétlenül jelezte volna előre az altalaj törését és a vele járó gátszakadást.
Beszélt arról is, hogy 2008-ig a tározó problémamentesen működött, így Bakonyi Zoltán nem kapott és nem is kaphatott semmiféle tájékoztatást arról, hogy a kazettára különösen oda kell figyelni. Egyetlen hatóság sem állapította meg, hogy a Mal a működésében bármiféle jogszabályt megszegett volna 2008 után - tette hozzá.
A védő a bizalmi elv kérdéskörét említve azt mondta, hogy védence abban bízott, hogy az állam, amikor felállította a szabályokat, tudta, mit miért és hogyan szabályoz, bízott a tervezőkben és a hatóságokban is, amelyek kiadták a működési engedélyt és amelyek folyamatosan ellenőrizték a működést. Bánáti János elmondta azt is, hogy az első elsőfokú eljárás tényállásának megállapításai minden elemében precízek és pontosak voltak, a bizonyítás mindenre kiterjedően alapos volt. Meglátása szerint felróható mulasztás nem terheli Bakonyi Zoltánt, a tragédia pillanataiban a tőle elvárható módon viselkedett, vagyis először meggyőződött arról, hogy mi történt, majd részt vett a kárelhárításban - emelte ki.
Szerdán a harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, heted- és tizedrendű vádlott védői is bűncselekmény hiányában történő felmentést kértek, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a vádban nincs konkrétan megfogalmazva, hogy mit tettek, amellyel a bűncselekmény fogalmát kimerítették. Mindegyikük kitért arra, hogy védenceik munkaköri kötelességüknek eleget tettek, és miután értesültek a katasztrófáról, részt vettek a kárelhárításban.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Tizenöt ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A büntetőper csütörtökön folytatódik a nyolcadrendű vádlott védőjének perbeszédével, majd a vádlottak felszólalásával a Győri Törvényszéken.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások