Főpolgármesteri Hivatal: Rákosrendező a budapestieké, a birtokba vételt követő feladatokról szerdán tárgyalhat a Közgyűlés
Rákosrendező a budapestieké, a birtokba vételt követő feladatokról - Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztése alapján - szerdán tárgyalhat a Fővárosi Közgyűlés - közölte a Főpolgármesteri Hivatal hétfőn az MTI-vel.
A közleményben azt írták, "a kiindulópont világos: ami az arab milliárdosnak járt volna, az a budapestieknek is jár". Budapest főpolgármestere már korábban elküldte tárgyalási kezdeményezését a kormány kijelölt miniszterének - tették hozzá.
A hivatal - a főpolgármesteri előterjesztést idézve - azt írta: a budapestiek közössége az adásvételi szerződéssel nem pusztán egy 85 hektáros, jó fekvésű ingatlanhoz jut, hanem egyben lehetőséget is szerez arra, hogy egy 21. századi városrészt hozzon létre. Rákosrendező jövőképe egyértelműen következik a Fővárosi Önkormányzat korábbi stratégiai döntéseiből, a vízió valóra váltásához azonban évtizedes távlatú, fegyelmezett munka szükséges, ami számos döntés mielőbbi meghozatalával kezdődik - írták.
Úgy folytatták, a terület fejlesztése hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, amely kedvező esetben is 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljes megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe.
Mindez a napi politikai vitáktól mentes, széles körű konszenzuson nyugvó döntéshozatalt és jól szervezett előkészítési, megvalósítási képességeket feltételez. Bécs, Varsó, Prága és számos más, lendületesen fejlődő európai nagyváros példája mutatja, hogy ez lehetséges - emelték ki.
"A Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat a terület jövőbeli szerkezetét, beépítési intenzitását, alapvető építészeti karakterét, elhelyezhető funkcióit, zöldfelületi rendszerét, közlekedési rendszerét, közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját meghatározó városfejlesztési koncepciótervre, az úgynevezett mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása" - áll az előterjesztésben.
A jogi munka a használati megállapodás megkötésével kezdődik: az adásvételi szerződés szerint az annak mellékletét képező vázrajzot alapul véve használati megállapodást kell kötni, majd telekalakítási eljárást kell lefolytatni. Abban is meg kell állapodni, hogy a vasúti üzemi területeket milyen jogcímen és milyen feltételek mellett használhatja a továbbiakban a MÁV.
Ezen túlmenően az adásvételi szerződés szerint a későbbi állami közlekedési beruházásokhoz szükséges területet az állam vissza fogja vásárolni. E területek mielőbbi kijelölése az állami közlekedésfejlesztést segíti elő - írták.
Kitértek arra, hogy a környezeti károk és a hulladékok kapcsán az első feladat, hogy a területről készült tényfeltárási dokumentációt az állam átadja a fővárosnak.
A területen felhalmozott hulladék sorsa - az előterjesztés szerint - kettéválasztandó: a kisebb foltokban jelenlévő, be nem azonosítható eredetű, kommunális hulladékot a Budapesti Közművek (BKM Nonprofit Zrt.) elszállítja és ártalmatlanítja, az ismert eredetű hulladékhalmok - így különösen a MÁV Zrt. által lerakott vasútépítési anyagok, vagy a hajdani Budapest Sportcsarnok húsz éve otthagyott törmeléke - esetében következetesen érvényesíteni szükséges a "szennyező fizet" elvet.
A Rákosrendezőre vonatkozó adásvételi szerződés szerint a Magyar Állam vállalja a projekt megvalósítása érdekében bármilyen építésügyi előírás, valamint bármilyen egyéb hazai jogszabály módosítását. E jogszabályok elfogadása a második vételárrészlet megfizetésének előfeltétele.
Ez az "igencsak sajátos" szerződéses feltétel lehetőséget kínál a Fővárosi Önkormányzat számára a beruházás optimális jogszabályi környezetének megteremtésére, mind közigazgatási, mind műszaki-építésjogi szempontból - írta Karácsony Gergely előterjesztése alapján a hivatal.
(Forrás: MTI)
A közleményben azt írták, "a kiindulópont világos: ami az arab milliárdosnak járt volna, az a budapestieknek is jár". Budapest főpolgármestere már korábban elküldte tárgyalási kezdeményezését a kormány kijelölt miniszterének - tették hozzá.A hivatal - a főpolgármesteri előterjesztést idézve - azt írta: a budapestiek közössége az adásvételi szerződéssel nem pusztán egy 85 hektáros, jó fekvésű ingatlanhoz jut, hanem egyben lehetőséget is szerez arra, hogy egy 21. századi városrészt hozzon létre.
Úgy folytatták, a terület fejlesztése hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, amely kedvező esetben is 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljes megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe.
Mindez a napi politikai vitáktól mentes, széles körű konszenzuson nyugvó döntéshozatalt és jól szervezett előkészítési, megvalósítási képességeket feltételez. Bécs, Varsó, Prága és számos más, lendületesen fejlődő európai nagyváros példája mutatja, hogy ez lehetséges - emelték ki.
"A Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat a terület jövőbeli szerkezetét, beépítési intenzitását, alapvető építészeti karakterét, elhelyezhető funkcióit, zöldfelületi rendszerét, közlekedési rendszerét, közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját meghatározó városfejlesztési koncepciótervre, az úgynevezett mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása" - áll az előterjesztésben.
A jogi munka a használati megállapodás megkötésével kezdődik: az adásvételi szerződés szerint az annak mellékletét képező vázrajzot alapul véve használati megállapodást kell kötni, majd telekalakítási eljárást kell lefolytatni. Abban is meg kell állapodni, hogy a vasúti üzemi területeket milyen jogcímen és milyen feltételek mellett használhatja a továbbiakban a MÁV.
Ezen túlmenően az adásvételi szerződés szerint a későbbi állami közlekedési beruházásokhoz szükséges területet az állam vissza fogja vásárolni. E területek mielőbbi kijelölése az állami közlekedésfejlesztést segíti elő - írták.
Kitértek arra, hogy a környezeti károk és a hulladékok kapcsán az első feladat, hogy a területről készült tényfeltárási dokumentációt az állam átadja a fővárosnak.
A területen felhalmozott hulladék sorsa - az előterjesztés szerint - kettéválasztandó: a kisebb foltokban jelenlévő, be nem azonosítható eredetű, kommunális hulladékot a Budapesti Közművek (BKM Nonprofit Zrt.) elszállítja és ártalmatlanítja, az ismert eredetű hulladékhalmok - így különösen a MÁV Zrt. által lerakott vasútépítési anyagok, vagy a hajdani Budapest Sportcsarnok húsz éve otthagyott törmeléke - esetében következetesen érvényesíteni szükséges a "szennyező fizet" elvet.
A Rákosrendezőre vonatkozó adásvételi szerződés szerint a Magyar Állam vállalja a projekt megvalósítása érdekében bármilyen építésügyi előírás, valamint bármilyen egyéb hazai jogszabály módosítását. E jogszabályok elfogadása a második vételárrészlet megfizetésének előfeltétele.
Ez az "igencsak sajátos" szerződéses feltétel lehetőséget kínál a Fővárosi Önkormányzat számára a beruházás optimális jogszabályi környezetének megteremtésére, mind közigazgatási, mind műszaki-építésjogi szempontból - írta Karácsony Gergely előterjesztése alapján a hivatal.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások