Fordulat a Csatáry ügyben: Csatáryt 20 évre korábban elítélték Pécsett

A HVG mai írása érdekes fordulatot közök a Csatáry ügyről:

Balassa Zoltán történész szerint több kassai dokumentumból is az derül ki, hogy nem csak az akkori Csehszlovákiában, hanem Magyarországon is elítélték Csatáry Lászlót.

Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják, akkor az bizonyítékként szolgálhat az egykori gettó-parancsnok ellen.

„Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Csatáry már a tárgyalás előtt megszökött” – állította a hvg.hu-nak Balassa Zoltán, kassai történész és újságíró.

A 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal központ 2011 őszén tett feljelentést.

A budapesti ügyészség nem sokkal ezután házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene. A volt gettóparancsnokot július 31-én kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, Csatáry tagadta az ellene felhozott vádakat.

„Hogy miképpen sikerült Csatárynak Veszprémből megszöknie, azt egyelőre homály fedi”– mondta Balassa Zoltán. Eddig azt lehetett tudni, hogy Csatáry László az orosz megszállás elől 1944-ben a német csapatokkal együtt menekült el Kassáról, majd a háború után hamis személyazonossággal, magát jugoszláv állampolgárnak kiadva Kanadába költözött. Balassa Zoltán az akkori csehszlovák hírügynökség archívumában talált egy 1945 június 24-i tudósítást, ami azt írta, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László rendőrkapitányt. Eszerint viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról. „Érdekes, hogy a letartóztatásról az akkori Magyar Távirati Iroda (MTI) nem adott ki közleményt, ugyanakkor a veszprémi rendőrségen ebből az időből valamilyen erre vonatkozó iratnak léteznie kell ugyanúgy, mint a pécsi bíróságon, illetve levéltárban”– mondta Balassa.

A kassai történész szerint, Görög Arthur, a kassai Zsidó Tanács tagja és a gettó túlélője is megemlékezik Csatáryról az 1960-as években megjelent írásaiban. Ezekből is az derül ki, hogy a volt gettóparancsnokot 1945-ban Veszprémben letartóztatták, majd 20 év börtönbüntetésre ítélték Pécsen. Görög munkája, 1991-ben megjelent Izraelben is A kassai zsidóság története és gallériája címen. Ebben a munkában megismétli a pécsi ítéletre vonatkozó szöveget, továbbá megemlékezik Csatáry kegyetlenségéről is. „Csatáry gyakran keresett fel bennünket és folytonos rikoltozásával és korbácsa hadonászásával rémítgette a szegény porig süllyedt áldozatokat. Ha pedig úri kedvtelése úgy tartotta, akkor még rájuk is sújtott és a bestia nem tett különbséget férfi és nő között"– írja Görög Arthur.

Csatáry tagadja, hogy gettóparancsnok lett volna, ám az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány gyűjteményében talált 1944. május elsején keltezett hirdetmény egyértelműen alátámasztja, hogy ez mégis így volt. A korabeli „plakát” elrendeli Kassa területén a "zsidófajú egyének" elkülönítését és megállapítja a gettó területét, a hirdetmény alján szerepel Csatáry László neve is – derül ki az Index augusztus 1-i cikkéből.

Az eddigieken túl, ha valóban sikerülne bebizonyítani, hogy Pécsen is elítélték az egykori rendőrfogalmazót, akkor ez alátámaszthatja bűnösségét, továbbá a Magyarországon lévő korabeli dokumentumokból új fejlemények is kiderülhetnek.