Fővárosi Ítélőtábla: tömegverekedésnél a néző is bátoríthatja az elkövetőt, és ezzel ő is bűnrészes lesz
Tömegverekedésnél a néző is bátoríthatja az elkövetőt, és ezzel ő is bűnrészes lesz - hívta fel a figyelmet Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője egy csütörtöki rendezvényen.
Ujvári Ákos az ítélőtábla Médiaklubjában a tanú vagy elkövető megítélésének ítélkezési gyakorlatáról szólva emlékeztetett: a tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet, de nem vált elkövetővé, vagyis nem lett az ügy vádlottja.
Felhívta a figyelmet arra: a tanúvallomásnak előkelő helye van a bizonyítási eszközök között, "tanúközpontú" a magyar bizonyítási rendszer. Elmondta, hogy amikor valaki közterületen erőszakos bűncselekményt észlel, akkor nagy valószínűséggel tanúként kerül be az eljárásba, de ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz benne, akkor elkövetővé válik.
Felidézte, a büntetőeljárásban igen gyakori, hogy a terhelt jogos védelemre hivatkozik, ugyanakkor a jogos védelem csak a jogtalan támadást vagy fenyegetést elhárító magatartás lehet; nem lehet "a megtorlás vagy a bosszú eszköze". Emellett a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása esetén sem lehet a jogos védelemre hivatkozni, még akkor sem, ha az erőviszonyok időközben megváltoznak - jegyezte meg.
A tömegverekedéseknél a "támogató jelenlét", mint bűnsegély kérdéséről szólva elmondta: tipikus védekezés, hogy a vádlott csak "belekeveredett" a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.
Felhívta a figyelmet arra: a tettes az, aki ténylegesen kifejti a magatartást, amit a jogalkotó büntetendőnek nyilvánított, azaz üt, vág, szúr, míg a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
Bűnsegéd pedig az, aki kívülről, anélkül, hogy ütne, rúgna, szúrna, fizikailag vagy pszichikailag támogatja a tettest - jegyezte meg Ujvári Ákos. Mint mondta, bár úgy tűnik, a passzív pszichikai bűnsegéd "nem csinál semmit", azzal, hogy tudatosan, támogatólag van jelen a bűncselekmény helyszínén, jelenléte szándékerősítőleg hat az elkövetőre, a sértettre pedig bénítólag a létszámfölény miatt.
Ujvári Ákos hozzátette: ahhoz, hogy valaki ilyen helyzetben mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól, a külvilág számára nyilvánvalóvá kell tennie, nem azonosul a tettes magatartásával, így például elhagyja a helyszínt vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felel a büntetőeljárásban - szögezte le a büntető kollégium vezetője.
(Forrás: MTI)
Ujvári Ákos az ítélőtábla Médiaklubjában a tanú vagy elkövető megítélésének ítélkezési gyakorlatáról szólva emlékeztetett: a tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet, de nem vált elkövetővé, vagyis nem lett az ügy vádlottja.Felhívta a figyelmet arra: a tanúvallomásnak előkelő helye van a bizonyítási eszközök között, "tanúközpontú" a magyar bizonyítási rendszer. Elmondta, hogy amikor valaki közterületen erőszakos bűncselekményt észlel, akkor nagy valószínűséggel tanúként kerül be az eljárásba, de ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz benne, akkor elkövetővé válik.
Felidézte, a büntetőeljárásban igen gyakori, hogy a terhelt jogos védelemre hivatkozik, ugyanakkor a jogos védelem csak a jogtalan támadást vagy fenyegetést elhárító magatartás lehet; nem lehet "a megtorlás vagy a bosszú eszköze". Emellett a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása esetén sem lehet a jogos védelemre hivatkozni, még akkor sem, ha az erőviszonyok időközben megváltoznak - jegyezte meg.
A tömegverekedéseknél a "támogató jelenlét", mint bűnsegély kérdéséről szólva elmondta: tipikus védekezés, hogy a vádlott csak "belekeveredett" a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.
Felhívta a figyelmet arra: a tettes az, aki ténylegesen kifejti a magatartást, amit a jogalkotó büntetendőnek nyilvánított, azaz üt, vág, szúr, míg a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
Bűnsegéd pedig az, aki kívülről, anélkül, hogy ütne, rúgna, szúrna, fizikailag vagy pszichikailag támogatja a tettest - jegyezte meg Ujvári Ákos. Mint mondta, bár úgy tűnik, a passzív pszichikai bűnsegéd "nem csinál semmit", azzal, hogy tudatosan, támogatólag van jelen a bűncselekmény helyszínén, jelenléte szándékerősítőleg hat az elkövetőre, a sértettre pedig bénítólag a létszámfölény miatt.
Ujvári Ákos hozzátette: ahhoz, hogy valaki ilyen helyzetben mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól, a külvilág számára nyilvánvalóvá kell tennie, nem azonosul a tettes magatartásával, így például elhagyja a helyszínt vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felel a büntetőeljárásban - szögezte le a büntető kollégium vezetője.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások