Fülöp Attila: a gyermekvédelemben dolgozók elsöprő többsége elfogadta az alkalmassági vizsgálat szükségességét
A gyermekvédelemben dolgozók 95 százaléka elfogadta, hogy aláveti magát a kifogástalanéletvitel- és a pszichológiai vizsgálatnak - jelentette ki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjúban.
Fülöp Attila közölte, hogy 12 257 gyermekvédelemben dolgozó emberből csupán 170-en tagadták meg annak az adatlapnak az aláírását, amellyel az ellenőrzésnek eleget tudtak volna tenni. Ez a dolgozók mindössze 1,4 százalékát jelenti - tette hozzá. Elmondta, hogy a törvény hatályba lépése óta további 426 fő távozott a gyermekvédelemből, de esetükben a távozás okát nem lehet tudni.
Az államtitkár kiemelte, hogy az alkalmassági vizsgálatot a szülők nélkül maradt, gyermekotthonokban nevelkedő gyermekek védelmében vezették be. Csak olyan emberekre bízhatjuk a gyerekeket és a gyermekotthonok vezetését, akikről tudjuk, hogy nem azért akarnak kiszolgáltatott gyermekek közelében dolgozni, hogy kihasználják őket - mondta. "Pedofilokat, erőszakos embereket a gyerekek közelébe se lehet engedni" - hangsúlyozta.
Fülöp Attila értékelése szerint a gyermekvédelemben dolgozók elsöprő többsége partner abban, hogy "megbízható és tiszta emberek szolgáljanak a gyermekvédelemben". Nem igaz, hogy elmenekültek az emberek és nem hajlandók a gyermekvédelemben dolgozni - szögezte le a sajtóhírekre reagálva. Hozzátette, hogy az állami fenntartású intézményekbe a törvény hatályba lépése óta csaknem kétszáz új dolgozó jelentkezett.
A vizsgálatokról szólva azt mondta, hogy a sajtóban a legtöbb csúsztatás az életvitelvizsgálattal kapcsolatban jelent meg. Magyarországon ilyen vizsgálat nemcsak a gyermekvédelemben dolgozók számára kötelező, hanem számos más munkakörben is - közölte. Hozzátette, hogy a gyermekvédelemben korábban is voltak szigorú szabályok, például csak speciális erkölcsi bizonyítvánnyal lehetett belépni a rendszerbe.
Értékelése szerint az új gyermekvédelmi törvény bevezetése "huszáros lépés volt", amelynek célja a rend és a biztonság megteremtése. Soha nem tudjuk teljesen kizárni, hogy előforduljon egy bántalmazás, de az állam felelőssége az, hogy minimálisra csökkentse annak a kockázatát, hogy az megtörténhessen - jelentette ki. Kitért arra is, hogy a gyermekvédelmi rendszer kiemelt célja, hogy az ott felnövekvő gyermekek piacképes végzettséget szerezzenek. Véleménye szerint ebben fontos lépés, hogy Budapesten a Facultas Humán Gimnáziumban elindult a kiemelt közszolgálati osztály, amelyben kizárólag olyan, gyermekvédelemben élő gyermekek tanulnak, akik négy év múlva a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen akarnak továbbtanulni. Hozzátette: az Apponyi Franciska-program pedig abban nyújt segítséget a gyermekeknek, hogy megtalálják a számukra megfelelő munkahelyet.
(Forrás: MTI)
Fülöp Attila közölte, hogy 12 257 gyermekvédelemben dolgozó emberből csupán 170-en tagadták meg annak az adatlapnak az aláírását, amellyel az ellenőrzésnek eleget tudtak volna tenni. Ez a dolgozók mindössze 1,4 százalékát jelenti - tette hozzá. Elmondta, hogy a törvény hatályba lépése óta további 426 fő távozott a gyermekvédelemből, de esetükben a távozás okát nem lehet tudni.Az államtitkár kiemelte, hogy az alkalmassági vizsgálatot a szülők nélkül maradt, gyermekotthonokban nevelkedő gyermekek védelmében vezették be. Csak olyan emberekre bízhatjuk a gyerekeket és a gyermekotthonok vezetését, akikről tudjuk, hogy nem azért akarnak kiszolgáltatott gyermekek közelében dolgozni, hogy kihasználják őket - mondta. "Pedofilokat, erőszakos embereket a gyerekek közelébe se lehet engedni" - hangsúlyozta.
Fülöp Attila értékelése szerint a gyermekvédelemben dolgozók elsöprő többsége partner abban, hogy "megbízható és tiszta emberek szolgáljanak a gyermekvédelemben". Nem igaz, hogy elmenekültek az emberek és nem hajlandók a gyermekvédelemben dolgozni - szögezte le a sajtóhírekre reagálva. Hozzátette, hogy az állami fenntartású intézményekbe a törvény hatályba lépése óta csaknem kétszáz új dolgozó jelentkezett.
A vizsgálatokról szólva azt mondta, hogy a sajtóban a legtöbb csúsztatás az életvitelvizsgálattal kapcsolatban jelent meg. Magyarországon ilyen vizsgálat nemcsak a gyermekvédelemben dolgozók számára kötelező, hanem számos más munkakörben is - közölte. Hozzátette, hogy a gyermekvédelemben korábban is voltak szigorú szabályok, például csak speciális erkölcsi bizonyítvánnyal lehetett belépni a rendszerbe.
Értékelése szerint az új gyermekvédelmi törvény bevezetése "huszáros lépés volt", amelynek célja a rend és a biztonság megteremtése. Soha nem tudjuk teljesen kizárni, hogy előforduljon egy bántalmazás, de az állam felelőssége az, hogy minimálisra csökkentse annak a kockázatát, hogy az megtörténhessen - jelentette ki. Kitért arra is, hogy a gyermekvédelmi rendszer kiemelt célja, hogy az ott felnövekvő gyermekek piacképes végzettséget szerezzenek. Véleménye szerint ebben fontos lépés, hogy Budapesten a Facultas Humán Gimnáziumban elindult a kiemelt közszolgálati osztály, amelyben kizárólag olyan, gyermekvédelemben élő gyermekek tanulnak, akik négy év múlva a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen akarnak továbbtanulni. Hozzátette: az Apponyi Franciska-program pedig abban nyújt segítséget a gyermekeknek, hogy megtalálják a számukra megfelelő munkahelyet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások