Fülöp Attila: az emberi méltóság hordozói csak személyes jelenléttel közvetíthetők
Az emberi méltóság hordozóit csak személyes jelenléttel tudjuk közvetíteni - hangsúlyozta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a robotok és mesterséges intelligencia (MI) idősellátásban való alkalmazásáról szóló konferencián kedden Budapesten.
Fülöp Attila köszöntőjében úgy fogalmazott: az emberi figyelem súlyát, az együttérzés pillanatait, az emlékezés és az odafordulás morális gesztusait semmilyen algoritmus nem képes helyettesíteni.
Az államtitkár szavai szerint a technológia kettős arcot visel. Ígéretet hordoz arra, hogy kiterjeszti a gondoskodást, pótolja az erőforráshiányt, segíti az ellátórendszert, ugyanakkor óhatatlanul magában hordozza az elidegenedés kockázatát - mondta.
Példaként említette, hogy Japánban humanoid robotokat használnak a demens emberek segítésére, az Egyesült Államokban pedig tesztelnek olyan robotokat, amelyek képesek érzelmeket felismerni.
"A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e olyan rendszert létrehozni, ahol a gép nem kivált, hanem kiegészít" - hívta fel a figyelmet Fülöp Attila, rögzítve: a központban mindig az emberi méltóságnak kell lennie.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy 2024 elején az Európai Unió lakosságának több mint ötöde - 21,6 százaléka - 65 éves vagy annál idősebb volt. A demográfiai trendek alapján ez az arány tovább fog növekedni a következő évtizedben - mutatott rá, jelezve: mindez jelentős kihívásokat hoz magával.
Hangsúlyozta: az idősellátás nem elsősorban a fizikai gondoskodás biztosításáról szól, hanem arról, hogyan őrizhetjük meg azokat a "kapcsolatokat, tekinteteket, amelyek az emberi méltóság legmélyebb hordozói."
Fülöp Attila úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia ezen a szakterületen is lehetőségként mutatkozik, mert a technológia figyel, segít, elemez, sőt akár társalgásra is lehetőséget ad. De adódik a kérdés: észreveszi-e, ha a csend néha nem nyugalmat, hanem el nem mondott történteket rejt - fűzte hozzá.
Az államtitkár kijelentette: a mesterséges intelligencia kapcsán nem az a kérdés, hogy alkalmazzuk-e, hanem hogy milyen lélekkel, céllal tesszük mindezt, és képesek vagyunk-e megőrizni az "együtt érzés kultúráját".
Kitért arra is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) tavaly elindult a gondoskodáspolitikai mesterképzés. Hozzátette: különös jelentőséggel bír, hogy a mesterséges intelligencia témájáról épp ebben az intézményben tanácskoznak, mert a Pázmányon a tudomány nem válik el az erkölcstől, hanem épp abból nyeri tartását, és itt képesek a tudományt az ember szolgálatába állítani.
(Forrás: MTI)
Fülöp Attila köszöntőjében úgy fogalmazott: az emberi figyelem súlyát, az együttérzés pillanatait, az emlékezés és az odafordulás morális gesztusait semmilyen algoritmus nem képes helyettesíteni.Az államtitkár szavai szerint a technológia kettős arcot visel. Ígéretet hordoz arra, hogy kiterjeszti a gondoskodást, pótolja az erőforráshiányt, segíti az ellátórendszert, ugyanakkor óhatatlanul magában hordozza az elidegenedés kockázatát - mondta.
Példaként említette, hogy Japánban humanoid robotokat használnak a demens emberek segítésére, az Egyesült Államokban pedig tesztelnek olyan robotokat, amelyek képesek érzelmeket felismerni.
"A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e olyan rendszert létrehozni, ahol a gép nem kivált, hanem kiegészít" - hívta fel a figyelmet Fülöp Attila, rögzítve: a központban mindig az emberi méltóságnak kell lennie.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy 2024 elején az Európai Unió lakosságának több mint ötöde - 21,6 százaléka - 65 éves vagy annál idősebb volt. A demográfiai trendek alapján ez az arány tovább fog növekedni a következő évtizedben - mutatott rá, jelezve: mindez jelentős kihívásokat hoz magával.
Hangsúlyozta: az idősellátás nem elsősorban a fizikai gondoskodás biztosításáról szól, hanem arról, hogyan őrizhetjük meg azokat a "kapcsolatokat, tekinteteket, amelyek az emberi méltóság legmélyebb hordozói."
Fülöp Attila úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia ezen a szakterületen is lehetőségként mutatkozik, mert a technológia figyel, segít, elemez, sőt akár társalgásra is lehetőséget ad. De adódik a kérdés: észreveszi-e, ha a csend néha nem nyugalmat, hanem el nem mondott történteket rejt - fűzte hozzá.
Az államtitkár kijelentette: a mesterséges intelligencia kapcsán nem az a kérdés, hogy alkalmazzuk-e, hanem hogy milyen lélekkel, céllal tesszük mindezt, és képesek vagyunk-e megőrizni az "együtt érzés kultúráját".
Kitért arra is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) tavaly elindult a gondoskodáspolitikai mesterképzés. Hozzátette: különös jelentőséggel bír, hogy a mesterséges intelligencia témájáról épp ebben az intézményben tanácskoznak, mert a Pázmányon a tudomány nem válik el az erkölcstől, hanem épp abból nyeri tartását, és itt képesek a tudományt az ember szolgálatába állítani.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások