Gulyás Gergely: az alaptörvény a 21. század kihívásaira választ adó alkotmány
Gulyás Gergely, aki Schiffer Andrással, az LMP volt társelnökével beszélgetett, azt mondta: az új alaptörvény maximálisan az 1989-1990-ben kialakult, jól működő alkotmányos intézményrendszerre épít az államszervezet és államberendezkedés kérdéseinél, ahol pedig nem, ott hiányt pótol.
Schiffer András ezzel szemben arról beszélt: az alaptörvény formálisan legitim, morálisan viszont nem, miután "kísérlet sem történt" arra, hogy konszenzuális alaptörvénye legyen Magyarországnak. Szerinte az, hogy a Fidesznek a 2010-es választások előtt nem volt nyilvános alkotmánykoncepciója, a szavazók becsapása. Mint mondta, azzal érvelt akkor is, hogy nem szükséges új alkotmány, de ha megindul egy alkotmányozási eljárás, akkor annak részvételi alkotmányozásnak kell lennie. Egy ilyen folyamatot nem lehet hetek alatt "lezavarni", másrészt egy alkotmánynak nem kell minden részletre kiterjednie, hanem a leglényegesebb olyan szabályokat kell tartalmaznia, amiben konszenzus van - tette hozzá.
Gulyás Gergely a Schiffer András által elmondottakra reagálva közölte, az alkotmány jogi dokumentum, jogi értelemben a legitimációja nem vitatható. Politikailag meg a legképtelenebb állításokat is meg lehet fogalmazni - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a rendszerváltozás után az alkotmányozás a politikai elit egészének célkitűzése volt, és "innentől kezdve" az lett volna morális értelemben illegitim, ha Fidesz-KDNP nem él a lehetőséggel. Gulyás Gergely fontosnak nevezte azt is, hogy az alaptörvényben van "végre" olyan preambulum, amelyben megkíséreltek valamit mondani arról, hogy "egy nemzet mit gondol saját magáról, múltjáról, jelenéről, jövőjéről". A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a választásokat megelőzően a Fidesz részéről elhangzott, új alkotmányra van szükség. Schiffer András egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy az új alkotmány az államszervezet szerkezetét alapvetően nem változtatta meg, ezzel együtt azonban szerinte "sok kicsi ponton, de lényeges elmozdulás történt egy abszolutista, centralizált államszervezet irányába".
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője az "Ötéves az Alaptörvény" címmel készített elemzést összefoglalva arról beszélt, hogy feltétlen alkotmányozási kényszer nem volt ugyan 2010-ben, de a megfelelő többség és a történelmi lehetőség adott volt egy új alkotmány elfogadásához. A magyarok többsége a 2010-es választást követően támogatta az alkotmányozást, és azzal, hogy a Fidesz-KDNP a 2014-es parlamenti választáson is kétharmados többséget szerzett, a választók lényegében a 2011-ben elfogadott alaptörvényt is legitimálták - mondta. Az elemzés szerint az ellenzéki erők maguk is legitimálták az alaptörvényt azzal, hogy megmérettették magukat az alkotmány és az arra épülő választási törvény alapján megrendezett választáson.
Az alkotmányozás egyik célja a válságkezelés volt, amelynek eredményeit nézve fontos kiemelni a stabil állami működést. Szintén kulcsfontosságú, hogy az alaptörvény kiszámítható és fenntartható gazdasági működésre vonatkozó rendelkezései is teljesültek. A nemzeti identitáshoz kapcsolódó értékrendszer szintén meghatározóvá vált - olvasható az elemzés összefoglalójában.
MTI
Schiffer András ezzel szemben arról beszélt: az alaptörvény formálisan legitim, morálisan viszont nem, miután "kísérlet sem történt" arra, hogy konszenzuális alaptörvénye legyen Magyarországnak. Szerinte az, hogy a Fidesznek a 2010-es választások előtt nem volt nyilvános alkotmánykoncepciója, a szavazók becsapása. Mint mondta, azzal érvelt akkor is, hogy nem szükséges új alkotmány, de ha megindul egy alkotmányozási eljárás, akkor annak részvételi alkotmányozásnak kell lennie. Egy ilyen folyamatot nem lehet hetek alatt "lezavarni", másrészt egy alkotmánynak nem kell minden részletre kiterjednie, hanem a leglényegesebb olyan szabályokat kell tartalmaznia, amiben konszenzus van - tette hozzá.
Gulyás Gergely a Schiffer András által elmondottakra reagálva közölte, az alkotmány jogi dokumentum, jogi értelemben a legitimációja nem vitatható. Politikailag meg a legképtelenebb állításokat is meg lehet fogalmazni - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a rendszerváltozás után az alkotmányozás a politikai elit egészének célkitűzése volt, és "innentől kezdve" az lett volna morális értelemben illegitim, ha Fidesz-KDNP nem él a lehetőséggel. Gulyás Gergely fontosnak nevezte azt is, hogy az alaptörvényben van "végre" olyan preambulum, amelyben megkíséreltek valamit mondani arról, hogy "egy nemzet mit gondol saját magáról, múltjáról, jelenéről, jövőjéről". A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a választásokat megelőzően a Fidesz részéről elhangzott, új alkotmányra van szükség. Schiffer András egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy az új alkotmány az államszervezet szerkezetét alapvetően nem változtatta meg, ezzel együtt azonban szerinte "sok kicsi ponton, de lényeges elmozdulás történt egy abszolutista, centralizált államszervezet irányába".
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője az "Ötéves az Alaptörvény" címmel készített elemzést összefoglalva arról beszélt, hogy feltétlen alkotmányozási kényszer nem volt ugyan 2010-ben, de a megfelelő többség és a történelmi lehetőség adott volt egy új alkotmány elfogadásához. A magyarok többsége a 2010-es választást követően támogatta az alkotmányozást, és azzal, hogy a Fidesz-KDNP a 2014-es parlamenti választáson is kétharmados többséget szerzett, a választók lényegében a 2011-ben elfogadott alaptörvényt is legitimálták - mondta. Az elemzés szerint az ellenzéki erők maguk is legitimálták az alaptörvényt azzal, hogy megmérettették magukat az alkotmány és az arra épülő választási törvény alapján megrendezett választáson.
Az alkotmányozás egyik célja a válságkezelés volt, amelynek eredményeit nézve fontos kiemelni a stabil állami működést. Szintén kulcsfontosságú, hogy az alaptörvény kiszámítható és fenntartható gazdasági működésre vonatkozó rendelkezései is teljesültek. A nemzeti identitáshoz kapcsolódó értékrendszer szintén meghatározóvá vált - olvasható az elemzés összefoglalójában.
MTI
Hozzászólások