Gulyás Gergely: az alaptörvény megerősítette a rendszerváltozás során létrejött államszervezetet

Az alaptörvény az 1989-1990-ben, a demokratikus rendszerváltozás során létrejött államszervezetet, alkotmányos intézményrendszert nem felszámolta, hanem megerősítette - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten.Gulyás Gergely A magyar történeti alkotmány - Korszakok és kihívások című könyv bemutatóján tartott előadásában azt mondta: a 2011 áprilisában megszavazott alaptörvény Magyarország első, demokratikus Országgyűlés által elfogadott írott alkotmánya.
    

Az alaptörvénnyel szemben megfogalmazott "vádak" leginkább azért voltak alaptalanok, mert egy a rendszerváltozás után két évtizeddel - 2006 után - kialakuló politikai bizalmi válságra azt a választ adta, hogy pótolta a hiányzó legitimációt - emelte ki a tárcavezető. Elmondta, 2011-ben a sokféle napi politikai vita mellett az egyik érdemi, tartalmi kérdés az volt, hogy mit jelent a történeti alkotmány, mit jelent a megszűnt jogfolytonosság felismerése és ennek kimondása, valamint jelent-e ez bármiféle jogbizonytalanságot a jövő szempontjából.
    

Mint Gulyás Gergely kifejtette, azért a 2011-ben megszavazott alaptörvény az első, demokratikus parlament által elfogadott alkotmány, mert az 1949-es alkotmányt, amely "a sztálinista alkotmány mása", egy egypárti parlament fogadta el, továbbá a rendszerváltást megelőzően a kerekasztalnál létrejött - tartalmukat tekintve egyébként az időt kiálló - módosításokat is döntően az utolsó kommunista parlament fogadta el.
    

Volt egy kisebb alkotmánymódosítás az MDF-SZDSZ-paktumként elhíresült megállapodásnak megfelelően 1990 nyarán, de ez alapvetően azt a közjogi szerkezetet, ami a kerekasztalnál létrejött, nem változtatta meg - mondta Gulyás Gergely. Kiemelte, az új alkotmány megerősítette azt az államszervezetet, amely létrejött a rendszerváltozás időszakában.
    

Gulyás Gergely elmondta, a történeti alkotmánynak része a "láthatatlan alkotmány" is. Az alaptörvény tételesen is az előző húsz év jogfejlődésének és alkotmánybírósági jogfejlesztési tevékenységének egy-egy fontos mozzanatát beemelte a tételes jog világába, és ez eleve jól mutatja ez az alkotmányozók hozzáállását.
    

Az alaptörvényben a kinevezési, kitüntetési jog szabályozása az 1989-1990-ben történt alkotmányos változások eredményeként létrejött Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenységének a lenyomata - mutatott rá, hozzátéve: többnyire megerősítőleg reflektált az alkotmány az 1990 utáni alkotmánybírósági ítéletekre. Gulyás Gergely elmondta, néhány olyan terület van, ahol változtattak az Alkotmánybíróság gyakorlatán, és ebbe a körbe tartozik a köztársasági elnöki alkotmányos és politikai vétó egymáshoz való viszonya.
    

Szólt arról: a történeti alkotmány nem értelmezhető úgy, hogy az bármilyen formában is lerontsa a tételes alkotmány szövegét, viszont egy értelmezési keret. Az alaptörvény kiemeli a történeti értelmezést, fontosabbá teszi más értelmezési formáknál - mondta a miniszter. Hangsúlyozta, van ok büszkének lenni a magyar közjog elmúlt évszázadának vívmányaira.
    

Gulyás Gergely kitért arra, hogy a Szent Korona-tan olyan mértékben konszenzust élvezett korábban, hogy még az 1996-os, kétharmados posztkommunista-liberális összefogás által uralt parlament alkotmánykoncepciójában is megtalálható a - nemzet egységét megtestesítő - Szent Koronára való hivatkozás. "Ha Horn Gyuláéknak sikerült volna alkotmányt elfogadni, még abban is a Szent Koronára való hivatkozás benne lett volna" - fogalmazott a miniszter.
    

Gulyás Gergely kijelentette, hogy minden olyan értelmezési keret, amelyet az alaptörvény megnyitott, éppen a hagyományos intézményi struktúrának köszönhetően az Alkotmánybíróság hatáskörét növelte. Az alaptörvény az Alkotmánybíróság kezét "nemhogy nem kötötte meg" a napi jog- és alkotmányértelmezésben, hanem kitágította az értelmezési lehetőségeket - mondta.
    

Gulyás Gergely úgy értékelt: A magyar történeti alkotmány - Korszakok és kihívások című kötet értékes hozzájárulás az alkotmányos diskurzushoz. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, az Eötvös József Kutatóközpont által szervezett rendezvényén az angolul korábban megjelent könyv magyar nyelvű fordítását mutatták be. A kötet - mint az összefoglalóban olvasható - a történeti alkotmány magyar politikai gondolkodásban és gyakorlatban betöltött szerepével foglalkozik.


(Forrás: MTI)