Gulyás Gergely: az embermentők emlékének ápolása máig érvényes parancs a jóra
A vészkorszak áldozatai, túlélői és az embermentők emlékének ápolása azt üzeni: létezik jó és rossz, igazság és hazugság, bűn és erény - hangoztatta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke pénteken Budapesten, az Ángel Sanz Briz spanyol diplomata emlékműve és a róla elnevezett út avatóünnepségén.
"Csak akkor lehetünk méltóak az új névadóhoz, ha képesek vagyunk" a jóságot, az igazságot és az erényt követni a legnehezebb időkben is - fogalmazott a politikus a III. kerület Aquincum városrészében tartott ünnepségen, hozzáfűzve, az embermentő életműve és az, amit a vészkorszak idején végzett, tökéletes példája a spanyol mondás megvalósulásának: tegyél jót, de ne nézd, hogy kinek teszed azt.
Emlékeztetett: nem vitás, hogy a német megszállást követően a magyar államgépezet is részt vett az emberi nem legaljasabb tetteinek végrehajtásában, de az sem, hogy voltak olyan honfitársaink, akik az ellenállást és az életmentést választották, akárcsak olyan diplomaták, akik "e sötét korszakban az emberi helytállás és segítőkészség fényt adó fáklyáját a magasba emelték".
Gulyás Gergely megjegyezte: az emlékállítás egyszerre történelmi adósságunk törlesztése és köszönetnyilvánítás is a több mint ötezer emberért. "Magyarország fejet hajt e kiváló diplomata emléke előtt és örökre hálás Ángel Sanz Briznek a kötelességen túllépő, emberfeletti tevékenységéért, és személyén keresztül tisztelettel adózunk Spanyolországnak és polgárainak a honfitársuk által megmentett magyar életekért" - mondta a politikus.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt emelte ki, hogy ma sok magyar számára ismeretlenül cseng Ángel Sanz Briz neve; a spanyol diplomata neve, lelkiismerete, lelke által vezérelve vett részt az embermentésben, spanyol dokumentumokkal látva el az üldözötteket.
Sanz Briz számára az életek megmentése volt a legfontosabb, és ezért cserébe semmit nem kért vagy várt el - mondta, utalva arra, hogy mivel Ángel Sanz Briz a madridi kormánytól nem kapott világos útmutatásokat, gyakorlatilag engedély nélkül, saját biztonságával sem törődve cselekedett, és vagyona jelentős részét is e jótettnek rendelte alá.
A főpolgármester a kései nemzedékek kötelességének nevezte, hogy méltó módon emlékezzenek meg mindenkiről, "aki akkor a jót tette Budapestért, a budapestiekért, az egész országért, az emberekért".
José Ángel López Jorrín budapesti spanyol nagykövet az emlékállításról azt mondta, ez az együttműködés kitűnően mutatja, hogy milyen egyetértés van közöttünk, ha a méltóság és az emberi jogok védelme érdekében tett erőfeszítések elismeréséről van szó. Hozzátette, ezzel Ángel Sanz Briz is megkapta azt az elismerést, amely más embermentő társainak korábban már kijutott.
Ignacio Ybánez spanyol külügyi államtitkár - felidézve, hogy Madridban tavaly decemberben neveztek el utcát a diplomatáról - kiemelte: hazája mind nagyobb felelősséget érez, hogy megismertesse az embermentők tetteit és a holokauszt emlékét.
Ami a múltban történt, azt már nem lehet megváltoztatni vagy semmissé tenni, azonban az idő múlása arra buzdít bennünket, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a legszörnyűbb események ne ismétlődjenek meg - fogalmazott. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt emelte ki, hét évtizede Magyarországon számosan akadtak, akik bátran és minden kockázatot vállalva, jelesre vizsgáztak emberiességből; nem akartak hősökké válni, hanem a történelemnek ebben a sötét pillanatában a lelkiismeret szavának engedelmeskedve tették azt, amit legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint megtehettek, példát mutatva az emberiség számára.
Juan Carlos Sanz Briz, a diplomata fia - aki több mint harminc rokonukkal érkezett az eseményre - azt hangsúlyozta: apja sosem felejtette el a Budapesten történteket. Úgy emlékezett, hogy amit itt tett, az volt élete legnagyobb emberi és szakmai vívmánya, ezért azonban sosem várt elismerést vagy hálát. "A tény, hogy a sors lehetőséget adott neki, hogy annyi ártatlan ember életét megmentse, elegendő volt számára".
Ángel Sanz Briz (1910-1980) ügyvivőként szolgált 1944-ben Magyarországon, és Madrid előzetes engedélye nélkül menekítette az üldözötteket védett épületekbe, és magyar zsidók ezreit mentette meg spanyol útlevéllel. A diplomata később megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami elismerést, a Világ Igaza kitüntetést.
A nevét viselő út a Hajógyári-sziget K-hídjától indul északi irányba.
(Forrás: MTI)
"Csak akkor lehetünk méltóak az új névadóhoz, ha képesek vagyunk" a jóságot, az igazságot és az erényt követni a legnehezebb időkben is - fogalmazott a politikus a III. kerület Aquincum városrészében tartott ünnepségen, hozzáfűzve, az embermentő életműve és az, amit a vészkorszak idején végzett, tökéletes példája a spanyol mondás megvalósulásának: tegyél jót, de ne nézd, hogy kinek teszed azt.Emlékeztetett: nem vitás, hogy a német megszállást követően a magyar államgépezet is részt vett az emberi nem legaljasabb tetteinek végrehajtásában, de az sem, hogy voltak olyan honfitársaink, akik az ellenállást és az életmentést választották, akárcsak olyan diplomaták, akik "e sötét korszakban az emberi helytállás és segítőkészség fényt adó fáklyáját a magasba emelték".
Gulyás Gergely megjegyezte: az emlékállítás egyszerre történelmi adósságunk törlesztése és köszönetnyilvánítás is a több mint ötezer emberért. "Magyarország fejet hajt e kiváló diplomata emléke előtt és örökre hálás Ángel Sanz Briznek a kötelességen túllépő, emberfeletti tevékenységéért, és személyén keresztül tisztelettel adózunk Spanyolországnak és polgárainak a honfitársuk által megmentett magyar életekért" - mondta a politikus.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt emelte ki, hogy ma sok magyar számára ismeretlenül cseng Ángel Sanz Briz neve; a spanyol diplomata neve, lelkiismerete, lelke által vezérelve vett részt az embermentésben, spanyol dokumentumokkal látva el az üldözötteket.
Sanz Briz számára az életek megmentése volt a legfontosabb, és ezért cserébe semmit nem kért vagy várt el - mondta, utalva arra, hogy mivel Ángel Sanz Briz a madridi kormánytól nem kapott világos útmutatásokat, gyakorlatilag engedély nélkül, saját biztonságával sem törődve cselekedett, és vagyona jelentős részét is e jótettnek rendelte alá.
A főpolgármester a kései nemzedékek kötelességének nevezte, hogy méltó módon emlékezzenek meg mindenkiről, "aki akkor a jót tette Budapestért, a budapestiekért, az egész országért, az emberekért".
José Ángel López Jorrín budapesti spanyol nagykövet az emlékállításról azt mondta, ez az együttműködés kitűnően mutatja, hogy milyen egyetértés van közöttünk, ha a méltóság és az emberi jogok védelme érdekében tett erőfeszítések elismeréséről van szó. Hozzátette, ezzel Ángel Sanz Briz is megkapta azt az elismerést, amely más embermentő társainak korábban már kijutott.
Ignacio Ybánez spanyol külügyi államtitkár - felidézve, hogy Madridban tavaly decemberben neveztek el utcát a diplomatáról - kiemelte: hazája mind nagyobb felelősséget érez, hogy megismertesse az embermentők tetteit és a holokauszt emlékét.
Ami a múltban történt, azt már nem lehet megváltoztatni vagy semmissé tenni, azonban az idő múlása arra buzdít bennünket, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a legszörnyűbb események ne ismétlődjenek meg - fogalmazott. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt emelte ki, hét évtizede Magyarországon számosan akadtak, akik bátran és minden kockázatot vállalva, jelesre vizsgáztak emberiességből; nem akartak hősökké válni, hanem a történelemnek ebben a sötét pillanatában a lelkiismeret szavának engedelmeskedve tették azt, amit legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint megtehettek, példát mutatva az emberiség számára.
Juan Carlos Sanz Briz, a diplomata fia - aki több mint harminc rokonukkal érkezett az eseményre - azt hangsúlyozta: apja sosem felejtette el a Budapesten történteket. Úgy emlékezett, hogy amit itt tett, az volt élete legnagyobb emberi és szakmai vívmánya, ezért azonban sosem várt elismerést vagy hálát. "A tény, hogy a sors lehetőséget adott neki, hogy annyi ártatlan ember életét megmentse, elegendő volt számára".
Ángel Sanz Briz (1910-1980) ügyvivőként szolgált 1944-ben Magyarországon, és Madrid előzetes engedélye nélkül menekítette az üldözötteket védett épületekbe, és magyar zsidók ezreit mentette meg spanyol útlevéllel. A diplomata később megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami elismerést, a Világ Igaza kitüntetést.
A nevét viselő út a Hajógyári-sziget K-hídjától indul északi irányba.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások