Hamarosan a kormány elé kerül a pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája
Hamarosan a kormány elé kerül a pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája, amelynek célja, hogy rendszerbe tereljék és a nemzeti alaptanterv részévé tegyék a pénzügyi ismeretek oktatását - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtökön, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján, ahol Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója egyebek mellett a pénztárak előtt álló kihívásokról beszélt.
Hornung Ágnes a Középpontban a pénztári megoldások címmel rendezett pénztárkonferencián elmondta, mindenki számára elérhető a pénzügyi tudatosság oktatása, de azzal, hogy nem kötelező, azokhoz a rétegekhez nem ér el, amelyek számára ez kiemelten fontos.
Kitért arra is, hogy a jogszabályi változások ellenére a pénztári bevételek tovább nőttek, a munkáltatói és a tagi befizetések 60-40 százalékos aránya ugyanakkor felcserélődött. Hozzátette, szeretnék, ha a tagi befizetések aránya tovább nőne. A tagi kifizetésekkel kapcsolatban megjegyezte, 2001 óta az egyösszegű kifizetések dominálnak, holott évek óta lehetőség van a járadék típusú kifizetésre.
Hangsúlyozta, aki tudatosan kezeli pénzügyeit, az öngondoskodásra is nagyobb figyelmet fordít, ez pedig az államnak is jó, hiszen a kiegészítő pillérek segítik a szociális nyugdíjpillért. Az állam ösztönözni, segíteni kívánja a hosszú távú öngondoskodást. Hozzátette, a lakosság megtakarításai érdemben javultak az elmúlt években, az pedig, hogy folyamatosan nő a gazdaság, csökken a munkanélküliség, bővül a foglalkoztatás és emelkednek a reálbérek, lehetőséget ad arra, hogy a lakosság tovább növelje megtakarításait.
Nagy Koppány elmondta, a pénztári szektorban 69 piaci szereplő működik. Az önkéntes kasszáknak közel 2,2 millió tagjuk van, a nem fizető tagok aránya azonban magas, 45 százalék. A pénztárak összvagyona megközelíti az 1400 milliárd forintot. A nyugdíjpénztárak befektetései az elmúlt években az alacsony kockázatú papíroktól a magasabb kockázatúak felé mozdultak el, állampapír kitettségük európai összehasonlításban még mindig magas. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál a befektetési limitek szigorításának hatására a betétek több mint felével csökkentek, amit az állampapír portfólió szívott fel. Változott a lejárati szerkezet, az alapkamat csökkenésének hatására a hosszabb lejáratú eszközök felé fordult a piac.
A pénztárak hozamai az alacsony kamatkörnyezet ellenére magasak, 2008-tól töretlenül nő a vagyonuk, amiben a hozamoknak és a befizetéseknek is szerepük van. Eközben a díjterhelési mutató felére csökkent, amiben benne van a vagyon növekedése mellett a hatékonyság emelkedése is. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor az elmúlt tíz évben átlagosan évi 2,66 százalék reálhozamot tudott elérni, az első öt évben a hozam inkább mínusz volt, a második öt évben halmozódott fel egy jelentős plusz, egy olyan környezetben, amikor az infláció gyakorlatilag stagnált, ezért a magasabb hozamú állampapírok felértékelődtek. Ez azonban nem tartható fenn sokáig - tette hozzá.
Az MNB igazgatója is kiemelte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések nem csökkentek, rácáfolva a várakozásokra, és az összes befizetés 57 százaléka már egyéni befizetés. Az egészségkasszáknál ugyanakkor 17,5 százalékkal mérséklődött az összes befizetés, amelynek 51 százaléka a tagoktól, 49 százaléka a munkáltatóktól érkezett.
Nagy Koppány szerint a szektorra több kihívás vár a következő években. Ezek között említette az alacsony kamatkörnyezetet, az új belépők hiányát, a nemfizetők magas arányát, a pályakezdők elérését, a változó szabályozási környezetet és a digitalizációs kihívásokat. Kitörési lehetőséget az aktív vagyonkezelésben, a tagokat és tagjelölteket megcélzó ösztönző kommunikációban, a pályakezdők elérésében és a digitalizációs fejlesztésekben jelölte meg.
(Forrás: MTI)
Hornung Ágnes a Középpontban a pénztári megoldások címmel rendezett pénztárkonferencián elmondta, mindenki számára elérhető a pénzügyi tudatosság oktatása, de azzal, hogy nem kötelező, azokhoz a rétegekhez nem ér el, amelyek számára ez kiemelten fontos.
Elsősorban a sérülékeny rétegekre összpontosítanak - például a még befolyásolható fiatalokra és az idősekre, akiknek ezen ismeretek megszerzésére nem volt lehetőségük -, annak érdekében, hogy minden élethelyzetükben a megfelelő pénzügyi termékeket vehessék igénybe. Hozzátette, fontos az is, hogy az oktatásban a vállalkozói ismeretek is megfelelő súlyt kapjanak.
Hangsúlyozta: a pénzügyi tudatosság által - ha valaki megfelelően fektet be vagy számára optimális hitelt vesz fel - nemcsak az egyének életminősége javul, hanem hosszú távon nemzetgazdasági szinten is kimutatható eredményhez vezet, elősegítve a gazdaság növekedését.
Az OECD felmérésére hivatkozva elmondta: a magyar lakosság az elméleti ismeretek terén nem rossz, de a tudás gyakorlati alkalmazásában jelentősen hátraszorult a rangsorban. Hiányzik a tudatos pénzügyi tervezés, sokan a hitelfelvételkor túlvállalják magukat.
Kitért arra is, hogy a jogszabályi változások ellenére a pénztári bevételek tovább nőttek, a munkáltatói és a tagi befizetések 60-40 százalékos aránya ugyanakkor felcserélődött. Hozzátette, szeretnék, ha a tagi befizetések aránya tovább nőne. A tagi kifizetésekkel kapcsolatban megjegyezte, 2001 óta az egyösszegű kifizetések dominálnak, holott évek óta lehetőség van a járadék típusú kifizetésre.
Hangsúlyozta, aki tudatosan kezeli pénzügyeit, az öngondoskodásra is nagyobb figyelmet fordít, ez pedig az államnak is jó, hiszen a kiegészítő pillérek segítik a szociális nyugdíjpillért. Az állam ösztönözni, segíteni kívánja a hosszú távú öngondoskodást. Hozzátette, a lakosság megtakarításai érdemben javultak az elmúlt években, az pedig, hogy folyamatosan nő a gazdaság, csökken a munkanélküliség, bővül a foglalkoztatás és emelkednek a reálbérek, lehetőséget ad arra, hogy a lakosság tovább növelje megtakarításait.
Nagy Koppány elmondta, a pénztári szektorban 69 piaci szereplő működik. Az önkéntes kasszáknak közel 2,2 millió tagjuk van, a nem fizető tagok aránya azonban magas, 45 százalék. A pénztárak összvagyona megközelíti az 1400 milliárd forintot. A nyugdíjpénztárak befektetései az elmúlt években az alacsony kockázatú papíroktól a magasabb kockázatúak felé mozdultak el, állampapír kitettségük európai összehasonlításban még mindig magas. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál a befektetési limitek szigorításának hatására a betétek több mint felével csökkentek, amit az állampapír portfólió szívott fel. Változott a lejárati szerkezet, az alapkamat csökkenésének hatására a hosszabb lejáratú eszközök felé fordult a piac.
A pénztárak hozamai az alacsony kamatkörnyezet ellenére magasak, 2008-tól töretlenül nő a vagyonuk, amiben a hozamoknak és a befizetéseknek is szerepük van. Eközben a díjterhelési mutató felére csökkent, amiben benne van a vagyon növekedése mellett a hatékonyság emelkedése is. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor az elmúlt tíz évben átlagosan évi 2,66 százalék reálhozamot tudott elérni, az első öt évben a hozam inkább mínusz volt, a második öt évben halmozódott fel egy jelentős plusz, egy olyan környezetben, amikor az infláció gyakorlatilag stagnált, ezért a magasabb hozamú állampapírok felértékelődtek. Ez azonban nem tartható fenn sokáig - tette hozzá.
Az MNB igazgatója is kiemelte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések nem csökkentek, rácáfolva a várakozásokra, és az összes befizetés 57 százaléka már egyéni befizetés. Az egészségkasszáknál ugyanakkor 17,5 százalékkal mérséklődött az összes befizetés, amelynek 51 százaléka a tagoktól, 49 százaléka a munkáltatóktól érkezett.
Nagy Koppány szerint a szektorra több kihívás vár a következő években. Ezek között említette az alacsony kamatkörnyezetet, az új belépők hiányát, a nemfizetők magas arányát, a pályakezdők elérését, a változó szabályozási környezetet és a digitalizációs kihívásokat. Kitörési lehetőséget az aktív vagyonkezelésben, a tagokat és tagjelölteket megcélzó ösztönző kommunikációban, a pályakezdők elérésében és a digitalizációs fejlesztésekben jelölte meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások