Handó Tünde: a bírósági közvetítés olcsóbb és gyorsabb a pereskedésnél
A bírósági közvetítés olcsóbb és gyorsabb, mint a pereskedés - emelte ki a mediáció előnyeit sorolva Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott előadásában csütörtökön.
Az OBH által szervezett Közvetítés hazánkban és Európában című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján Handó Tünde elmondta: bár a magyar bírósági gyakorlatban a polgári perek átlagosan fél évig tartanak, és ezzel a magyar igazságszolgáltatás az Európai Unióban az 5-6. helyen áll, a bírósági közvetítés ennél is lényegesen gyorsabb, átlagosan két hónap, ráadásul - a pereskedéstől eltérően - ingyenes.
Az EU minden országában létezik közvetítés, van, ahol kötelező, van, ahol nem; van, ahol a bírósági szervezetbe integrált, mint Magyarországon, és van ahol nem - tette hozzá.
A magyarországi mediáció történetét ismertetve az OBH elnöke elmondta: 2002-ben született meg a közvetítőkről szóló törvény, amely még az Igazságügyi Minisztériumhoz telepítette ezt a feladatkört.
Az OBH elnöke elmondta: 2013 és 2016 között több mint kétezer közvetítői eljárás folyt, a fele megállapodással zárult, de ahol nem jutottak el eddig a felek, ott is eredménynek tekinthető, hogy az esetek 20-30 százalékában bírói egyezség jött létre. Ahol végül ítélet született, azt is nagyobb arányban fogadták el a felek, mint azok, akik előtte nem vettek részt közvetítői eljárásban.
A rövid távú célokat ismertetve Handó Tünde elmondta: az e-bírósági rendszerhez kapcsolódva fejleszteni kell a távmeghallgatást, aminek például a külföldi gyermekelviteli ügyekben lehet nagy jelentősége.
Az OBH elnöke szerint önmagában a jó ítélet, a jogászi mestermű sem mindig elegendő, bizonyos esetekben az igazságszolgáltatás akkor lehet igazán hatékony, ha döntéseit elfogadják, és így végrehajthatók, érvényre jutnak. Ebből a szempontból fontos a bírósági közvetítés, amely jelentősen növelheti a bírói munka, az igazságszolgáltatás hatékonyságát.
Egy civil szervezet közelmúltban napvilágot látott, családon belüli erőszakkal kapcsolatos bírósági tárgyalásokat feldolgozó jelentése kapcsán az OBH elnöke arra hívta fel a figyelmet: időnként mintha túlzott elvárások lennének a bírói ítéletek iránt.
A családjogi perek hátterében például gyakran olyan élethelyzetek húzódnak, amelyekre nézve egy ítélet nem képes teljes körű, a jövőt illetően is érvényes megoldást adni. Az ilyen jellegű nehézségeknél a hosszú távú megoldásokhoz a felek együttműködésére is szükség van, amire a közvetítői eljárás jobb esélyeket nyújt.
A vita életünk természetes része, a kérdés, hogy miként lehet békésen rendezni őket - mondta Handó Tünde, aki szerint az a cél, hogy egyre többen forduljanak a bírósági közvetítői hálózathoz, és idővel a közvetítői eljárásra jellemző vitakultúra a mindennapok részévé váljon.
MTI
Az OBH által szervezett Közvetítés hazánkban és Európában című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján Handó Tünde elmondta: bár a magyar bírósági gyakorlatban a polgári perek átlagosan fél évig tartanak, és ezzel a magyar igazságszolgáltatás az Európai Unióban az 5-6. helyen áll, a bírósági közvetítés ennél is lényegesen gyorsabb, átlagosan két hónap, ráadásul - a pereskedéstől eltérően - ingyenes.
Az EU minden országában létezik közvetítés, van, ahol kötelező, van, ahol nem; van, ahol a bírósági szervezetbe integrált, mint Magyarországon, és van ahol nem - tette hozzá.
A magyarországi mediáció történetét ismertetve az OBH elnöke elmondta: 2002-ben született meg a közvetítőkről szóló törvény, amely még az Igazságügyi Minisztériumhoz telepítette ezt a feladatkört.
Később létrejött a bírósági közvetítés, és a 2014-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyv szerint már - éves szinten tízezernyi - családjogi perben a bíró elrendelheti, hogy a felek forduljanak közvetítőhöz. Az év végére kiépült a bírósági közvetítés országos hálózata, amelybe bekapcsolódott minden, hétnél több bíróval működő bíróság.
Az OBH elnöke elmondta: 2013 és 2016 között több mint kétezer közvetítői eljárás folyt, a fele megállapodással zárult, de ahol nem jutottak el eddig a felek, ott is eredménynek tekinthető, hogy az esetek 20-30 százalékában bírói egyezség jött létre. Ahol végül ítélet született, azt is nagyobb arányban fogadták el a felek, mint azok, akik előtte nem vettek részt közvetítői eljárásban.
A rövid távú célokat ismertetve Handó Tünde elmondta: az e-bírósági rendszerhez kapcsolódva fejleszteni kell a távmeghallgatást, aminek például a külföldi gyermekelviteli ügyekben lehet nagy jelentősége.
Az OBH elnöke szerint önmagában a jó ítélet, a jogászi mestermű sem mindig elegendő, bizonyos esetekben az igazságszolgáltatás akkor lehet igazán hatékony, ha döntéseit elfogadják, és így végrehajthatók, érvényre jutnak. Ebből a szempontból fontos a bírósági közvetítés, amely jelentősen növelheti a bírói munka, az igazságszolgáltatás hatékonyságát.
Egy civil szervezet közelmúltban napvilágot látott, családon belüli erőszakkal kapcsolatos bírósági tárgyalásokat feldolgozó jelentése kapcsán az OBH elnöke arra hívta fel a figyelmet: időnként mintha túlzott elvárások lennének a bírói ítéletek iránt.
A családjogi perek hátterében például gyakran olyan élethelyzetek húzódnak, amelyekre nézve egy ítélet nem képes teljes körű, a jövőt illetően is érvényes megoldást adni. Az ilyen jellegű nehézségeknél a hosszú távú megoldásokhoz a felek együttműködésére is szükség van, amire a közvetítői eljárás jobb esélyeket nyújt.
A vita életünk természetes része, a kérdés, hogy miként lehet békésen rendezni őket - mondta Handó Tünde, aki szerint az a cél, hogy egyre többen forduljanak a bírósági közvetítői hálózathoz, és idővel a közvetítői eljárásra jellemző vitakultúra a mindennapok részévé váljon.
MTI
Hozzászólások