Handó Tünde erősítené a bíróságok és az Alkotmánybíróság közötti bizalmat
Alkotmánybíróként Handó Tünde azon dolgozna, hogy erősödjön a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság egymás iránti bizalma, megértése, mert szerinte ahhoz, hogy jogbiztonság, joguralom lehessen, ez a fajta kiegyensúlyozottság minden jogkereső számára fontos lehet.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke erről alkotmánybíró-jelöltként beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt kedden. Meghallgatásán megtisztelőnek nevezte alkotmánybírói jelölését. Azt mondta, azért választotta a bírói hivatást, mert "egy bírónak csak két főnöke van, a törvény és a lelkiismeret", és ez az ars poetica határozta meg eddig is a munkáját.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn, az alkotmánybírókat jelölő bizottság ülése előtt jelentette be, hogy Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli. Keresztes László Lóránt, az alkotmánybírókat jelölő bizottság LMP-s tagja közölte: az alkotmánybíró-választási folyamat megcsúfolásának tartják, hogy péntek délután kaptak meghívót a jelölőbizottság hétfői ülésére, és kifejtette, ennyi idő alatt nem tudtak jelöltet állítani.
Vejkey Imre (KDNP) bizottsági elnök szerint a jelölős törvényes és demokratikus volt. Stumpf István megbízatása 2019 nyarán lejárt, "nyilvánvaló volt", hogy a helyét be kell tölteni, az ellenzéknek számítania kellett volna rá, hogy jelöltet kell állítania - mondta. Az ülésen Handó Tünde kérdésre válaszolva azt mondta: az OBH elnökeként a törvényeknek megfelelően járt el.
Keresztes László Lóránt felvetésére, egyetért-e Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével abban, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere "hülyeség", Handó Tünde kifejtette: az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy a magyar állam működése a hatalommegosztáson alapul. Jelezte: reméli, alkotmánybíróként kerülnek eléjük olyan ügyek, amelyekben dönthetnek a fékek és egyensúlyok kérdésében is.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) bizottsági tag szerint kizárólag azért ül a bizottság előtt Handó Tünde, mert ezzel az OBH elnökének az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) "hosszú évek óta fennálló háborúja" véget érhet. Azt mondta, a jelölt által elmondottak "szimpatikusak lennének", ha nem ismernék elmúlt hét évi munkáját OBH-elnökként, a bírák, az OBH és az OBT között kialakult háborút. A jobbikos képviselő úgy vélte, alázat alakult ki Handó Tündében az alkotmánybírói tisztség iránt, de amit az elmúlt években az OBH élén tett, az nem az alázatról szólt. A politikus kérdőre vonta Handó Tündét, hogy miért ment szembe az Alkotmánybíróság határozatával, amikor az alkotmányellenesnek mondta ki az ügyáthelyezési gyakorlatot.
Arató Gergely, a testület DK-s tagja azt mondta, "nem elegáns", ha Handó Tünde beül az Alkotmánybíróságba, mielőtt az döntene az OBH és az OBT közötti vitáról. Szavai szerint a jelölt elutasítására ad okot az is, hogy Handó Tünde szerint azok a bírók, akik igénybe veszik az uniós jog által biztosított fórumokat, nem elég hazafiak. Hozzátette: nem tudja támogatni a jelölte azért sem, mert bár Handó Tünde azt mondta, az a célja, hogy csapatát az első helyre vigye, kétséges, ezalatt a jogállamiságot, a jogszolgáltatást értette-e vagy a Fideszt.
Bajkai István (Fidesz) elismerését fejezte ki a jelöltnek eddigi munkája és a bizottság előtt felvázolt tervei miatt és a frakciója nevében támogatásáról biztosította a jelöltet. Az igazságügyi bizottság a kormánypárti képviselők 8 igen szavazatával, a Jobbik és a DK képviselőjének ellenszavazatával támogatta Handó Tünde alkotmánybíróvá történő kinevezését.
Az igazságügyi bizottság kedden meghallgatta Szalayné Sándor Erzsébetet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes-jelöltet is, és - nyolc igen, egy nem szavazattal, egy tartózkodással - támogatta ismételt megválasztását.
(Forrás: MTI)
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke erről alkotmánybíró-jelöltként beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt kedden. Meghallgatásán megtisztelőnek nevezte alkotmánybírói jelölését. Azt mondta, azért választotta a bírói hivatást, mert "egy bírónak csak két főnöke van, a törvény és a lelkiismeret", és ez az ars poetica határozta meg eddig is a munkáját.
Emlékeztetett: bíróként két alkalommal is az Alkotmánybírósághoz fordult - egy kormányrendelet és egy jogegységi határozat miatt -, és mindkét esetben sikerrel terjesztette be a beadványokat. Közölte: bíróként folyamatosan figyelemmel kísérte az Alkotmánybíróság munkáját, határozatait. Handó Tünde szólt arról is, "különös kihívás", hogy a rendes bíróságok legfelsőbb szerve, a Kúria ma már nem tekinthető a valódi bíráskodás legfőbb szervének, az Alkotmánybíróság "negyedik fórumként" működik.
Az Alkotmánybíróság tevékenysége is átalakulóban van, többször foglalkozik bírói kezdeményezésekkel, alkotmányjogi panasszal - tette hozzá.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn, az alkotmánybírókat jelölő bizottság ülése előtt jelentette be, hogy Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli. Keresztes László Lóránt, az alkotmánybírókat jelölő bizottság LMP-s tagja közölte: az alkotmánybíró-választási folyamat megcsúfolásának tartják, hogy péntek délután kaptak meghívót a jelölőbizottság hétfői ülésére, és kifejtette, ennyi idő alatt nem tudtak jelöltet állítani.
Vejkey Imre (KDNP) bizottsági elnök szerint a jelölős törvényes és demokratikus volt. Stumpf István megbízatása 2019 nyarán lejárt, "nyilvánvaló volt", hogy a helyét be kell tölteni, az ellenzéknek számítania kellett volna rá, hogy jelöltet kell állítania - mondta. Az ülésen Handó Tünde kérdésre válaszolva azt mondta: az OBH elnökeként a törvényeknek megfelelően járt el.
Keresztes László Lóránt felvetésére, egyetért-e Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével abban, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere "hülyeség", Handó Tünde kifejtette: az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy a magyar állam működése a hatalommegosztáson alapul. Jelezte: reméli, alkotmánybíróként kerülnek eléjük olyan ügyek, amelyekben dönthetnek a fékek és egyensúlyok kérdésében is.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) bizottsági tag szerint kizárólag azért ül a bizottság előtt Handó Tünde, mert ezzel az OBH elnökének az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) "hosszú évek óta fennálló háborúja" véget érhet. Azt mondta, a jelölt által elmondottak "szimpatikusak lennének", ha nem ismernék elmúlt hét évi munkáját OBH-elnökként, a bírák, az OBH és az OBT között kialakult háborút. A jobbikos képviselő úgy vélte, alázat alakult ki Handó Tündében az alkotmánybírói tisztség iránt, de amit az elmúlt években az OBH élén tett, az nem az alázatról szólt. A politikus kérdőre vonta Handó Tündét, hogy miért ment szembe az Alkotmánybíróság határozatával, amikor az alkotmányellenesnek mondta ki az ügyáthelyezési gyakorlatot.
Arató Gergely, a testület DK-s tagja azt mondta, "nem elegáns", ha Handó Tünde beül az Alkotmánybíróságba, mielőtt az döntene az OBH és az OBT közötti vitáról. Szavai szerint a jelölt elutasítására ad okot az is, hogy Handó Tünde szerint azok a bírók, akik igénybe veszik az uniós jog által biztosított fórumokat, nem elég hazafiak. Hozzátette: nem tudja támogatni a jelölte azért sem, mert bár Handó Tünde azt mondta, az a célja, hogy csapatát az első helyre vigye, kétséges, ezalatt a jogállamiságot, a jogszolgáltatást értette-e vagy a Fideszt.
Bajkai István (Fidesz) elismerését fejezte ki a jelöltnek eddigi munkája és a bizottság előtt felvázolt tervei miatt és a frakciója nevében támogatásáról biztosította a jelöltet. Az igazságügyi bizottság a kormánypárti képviselők 8 igen szavazatával, a Jobbik és a DK képviselőjének ellenszavazatával támogatta Handó Tünde alkotmánybíróvá történő kinevezését.
Az igazságügyi bizottság kedden meghallgatta Szalayné Sándor Erzsébetet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes-jelöltet is, és - nyolc igen, egy nem szavazattal, egy tartózkodással - támogatta ismételt megválasztását.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások