Harc a láthatatlan ellenféllel

Nem csak a filmekben létezik deepfake. Bárki hangját, arcát, akár életét is lemásolhatják. A rendőrség szerint ez már a jelen. Mester Benjamin főhadnaggyal, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztály főnyomozójával beszélgettünk, aki nap mint nap találkozik a technológia sötét oldalával.– Számítani lehet arra, hogy lesznek robocopok?

– Jelenleg nem, de a jövőben a technológiai fejlődés előrehaladtával elképzelhető, hogy egyszer bizonyos rendőri feladatokat kiválthat a mesterséges intelligencia. A rendőrség természetesen követi a fejlesztéseket, és ahol lehet, igyekszik beépíteni az eszköztárába, de azért a hollywoodi filmekkel ellentétben nem olyan futurisztikus a valóság.

– A mesterséges intelligencia (MI) ma már a mindennapi élet része lett, használnak ilyen technikát?

– A kereskedelmi forgalomban elérhető eszközöket folyamatosan teszteljük, és amennyiben a jogszabályi környezet engedi, használjuk is a munkánk során. Ez a rendszer egyelőre „csak” azt tudja, hogy felismeri a beszédet és legépeli. Például segít jegyzőkönyvet írni. Ez is nagy segítség, de semmiképp sem nevezhető valódi mesterséges intelligenciának.

– De szembekerültek már ilyen technikával.

– Egyre többször találkozunk olyan manipulált tartalmakkal, az MI általt generált képekkel, hangokkal, amelyeket az elkövetők használnak a bizalom megszerzéséhez vagy egy hirdetéshez, akár zsaroláshoz, csaláshoz.

– A bűnözők gyorsan ráéreztek, hogy lehet ezt a technológiát rossz célokra használni.

– Igen. Egyre több ilyen bűncselekménnyel találkozunk. Például egy külföldi anyavállalat „vezetője” hívta fel egy magyar fióktelep vezetőjét, és utasította, hogy utaljon át egy nagyobb összeget.

– A gyermekek is veszélyben vannak.

– Nagyon is. Sajnos nyomozó osztályunk jelenleg is foglalkozik ilyen ügyekkel. Előfordult, hogy egy gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló képek megosztására rendeződött csoportban egy gyermek arcképéből generáltak pornográf felvételeket. Jogilag fontos kérdés, hogy ilyen esetben bűncselekményről beszélünk-e, ha a gyermek nem létezik. A joggyakorlat szerint azonban, ha a fiatalkorút valósághűen ábrázolja a felvétel nyíltan szexuális célból és a nemi vágy felkeltése miatt – mindegy, hogy valóságos vagy annak látszó, MI-generált felvétel –, a cselekmény büntetendő a Btk. szerint.

– Van példa arra is, hogy felnőtteket zsarolnak hasonló módon?

– Igen, előfordult, hogy valaki társkereső oldalon küldött magáról képet vagy videót, amit aztán manipuláltak, pornográf tartalomként használtak fel, és zsarolták az illetőt a közzététellel. Sajnos van olyan eset, amikor a sértett fizetett, annak ellenére, hogy tudta, nem ő szerepel a felvételen. Amit az ember egyszer feltölt az internetre, azt mások könnyen felhasználhatják ellene.

– Ezek újabb csalási módszerek?

– Részben, ugyanakkor visszatértek a klasszikus csalások is, csak megújultak. Régen például az unokázós csalásnál valaki az unoka barátjára hivatkozva hívta fel az idős nagyszülőt. Ma már ennél sokkal ijesztőbb a helyzet: felhívják a nagymamát, és az MI segítségével az unoka hangján beszélnek vele. A régi „nigériai csalások” is fejlődtek. Korábban gyenge angolsággal írt levelekkel próbáltak pénzt kicsalni, ma viszont szinte tökéletes nyelvhasználattal küldenek megtévesztő üzeneteket.

– Mennyire lehet felismerni, hogy egy kép vagy videó manipulált?

– Szakértői szemmel jelenleg még 99 százalékban megállapítható, hogy egy kép generált, ha alaposan megvizsgáljuk és belenagyítunk. A laikus számára azonban ezek már sokszor megkülönböztethetetlenek. Előfordul, hogy valaki például egy fürdőruhás képből készít teljesen meztelen fotót. Ezt deepnude-nak, deepfake-nek nevezik, és sajnos egyre gyakrabban találkozunk vele a személyes adatokkal való visszaélés bűncselekményeiben. Valamint ha fiatalkorú a sértett, akkor ez megvalósíthatja a gyermekpornográf felvétel készítése bűntettet is.

– Hogyan gyűjtik a digitális bizonyítékokat?

– Elektronikus adatok esetében kétféle bizonyítási módszert különböztetünk meg: offline és online adatmentést. Az offline mentés során például egy eszközről gyűjtünk adatokat, míg online mentésnél a szolgáltató segítségével szerezzük be azokat, vagy saját eszközökkel, nyílt forrású adatgyűjtés során. Mindkettőnél szigorú metodikát kell követni, hogy biztosítsuk az adat hitelességét, sértetlenségét.

– Az MI képes lesz kiváltani a nyomozókat?

– Nem, az MI inkább egy okos segédeszköz. Az emberek szerepe megkerülhetetlen, mert az MI által gyűjtött adatokat és következtetéseket mindig ellenőrizni, értékelni kell.

– Mikor nyújt segítséget?

– A gyanúsítottak azonosításában. Elsősorban minták, összefüggések felismerésével. Főleg fotók, videók elemzésénél segítenek embereket azonosítani.

– Hogyan segíthet egy hekkertámadás visszakövetésében?

– Folyamatosan figyeli a logadatokat, és felismeri a gyanús mintákat, káros tartalmakat, vagy viselkedéselemzést végez, de erre már csak egy nagyon fejlett MI képes.

– Előre jelezhet bűncselekményeket is?

– Bizonyos esetekben igen – például közösségimédia-aktivitások alapján következtethet arra, hogy valami gyanús készül. Ezt prediktív bűnmegelőzésnek hívjuk, de nem feltétlenül az MI segítségével valósul meg. Különböző algoritmusokkal már foglalkoznak a közrendvédelmi kollégák. De nem tévedhetetlen, ezért itt is kell az emberi kontroll.

– Az adathalász támadások (phishing) felismerésében mennyire jó?

– Erre már jól működő algoritmusok vannak, nem feltétlenül kell az MI. De ha MI-t is alkalmaznak, akkor hasonló módszerekkel dolgozik – például elemzi az e-mail forrását, szövegét, formátumát.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN