OGY - Határzár - Jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosításokat fogadott el a törvényalkotási bizottság
Jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosításokat tartalmazó módosító indítványokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz.
A módosító javaslatot a fideszes Kósa Lajos nyújtotta be, a kormány támogatta, a bizottság pedig 24 igen, hat nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá. Az egyik módosítás szerint a kihirdetését követő harminc nap helyett augusztus elsején lép hatályba a törvényjavaslat, ha az Országgyűlés elfogadja.
A szavazás előtt lefolytatott részletes vitában Harangozó Tamás (MSZP) kifogásait hangoztatta a módosító indítvány kapcsán, mert az a kormány 55 pontos javaslatát 28 ponton helyesbíti, pontosítja. Szerinte ez a módosító javaslat nem változtat azon, hogy a magyar hatóságoknak ugyanakkor apparátussal, infrastruktúrával kell majd a jövőben is a növekvő migrációs helyzettel szembenézni.
Az ellenzéki politikus az MSZP törvényjavaslatait ajánlotta elfogadásra, azok ugyanis pénzügyi segítséget nyújtanának a rendőrségnek, illetve a bevándorlási hivatalnak, továbbá szigorúbban büntetnék az embercsempészést.
Harangozó Tamás módosító javaslatait is ismertette, így azt amely törölné a javaslatból, hogy a bevándorlóknak egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként.
Kucsák László (Fidesz) és Mátrai Márta (Fidesz) is vitába szállt az ellenzéki képviselővel, azt hiányolták, hogy nem volt konkrét javaslata. Kucsák László szerint a szocialista politikus takarékosan bánt az igazsággal, és az MSZP hónapokkal ezelőtt még a probléma létét sem akarta elismerni. Mint mondta, ha nemzetközi szintéren gyors megoldás nincs, akkor nemzeti szinten kell lépni.
Mátrai Márta felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar emberek 80 százaléka szigorúbb szabályozást szeretne.
Lukács László György (Jobbik) pártja módosító javaslataira hívta fel a figyelmet, bírálta azt, hogy bevonnák a közfoglalkoztatásba a bevándorlókat, mert szerinte ezzel tényleg elveszik a munkát a magyar emberektől, és a munkavégzéshez is tolmács kellene.
Kezdeményezte azt is, hogy a kormány tartózkodjon a megengedő kijelentésektől. Példaként erre azt hozta fel, hogy a bevándorló visszaküldéshez, hazautazáshoz, tartáshoz, ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat ne csupán lefoglalhassa, hanem foglalja le az állam. Azt is javasolta, hogy tegyék zárttá a befogadóállomásokat.
Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, hogy a javaslat 3-4 hete készül, és elég tipikus, hogy módosító indítványokban javítják ki a nyelvhelyességi hibákat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál 60 fős létszámfejlesztés volt a hatósági munka megerősítésére, idén 92 embert került oda, olyanok, akiket a rendőrség visszafoglalkoztat.
Hozzátette: a táborokban mintegy száz közfoglalkoztatott dolgozik. Úgy értékelt, érdemi létszámfejlesztés volt a hivatalnál, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a következő hónapokban is lesz létszámbővítés.
Az államtitkár közölte, a rendőrség idén nyolcmilliárd forint plusz forrást kapott, illetve háromezerrel bővült az elmúlt három évben a létszáma.
Felkai László arra, hogy menekülteknek egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként, azt mondta, ha nem veszik őrizetbe a menekültet, akkor szabadon mozoghat, és ez egy szigorító szabály, mert elő lehet neki írni a jelentkezési kötelezettséget egy megyében.
Beszélt arról is, hogy rengeteg jogos indok - orvos, tárgyalás - van, amely miatt a bevándorlók 24 órára távozhatnak a táborból. Ha ezt engedélyhez kötnék, akkor több ezer hatósági határozatot kellene hozni - mutatott rá, megjegyezve, hogy aki visszaél ezzel a szabállyal, az őrizetbe vehető.
Felkai László elmondta azt is, másfél évvel ezelőtt hoztak egy szabályt, hogy az elismert menekültnek el kell hagynia a befogadóállomást, és meghirdették számukra a közfoglalkoztatás (Bicskén ároktisztítást), de egyetlen menekült sem jelentkezett.
Hozzátette: ez nem kötelezettség lesz, hanem lehetőség a törvényjavaslat elfogadása után sem. A kormány célja, hogy minden olyan embernek, aki dolgozni akar legalább a közfoglalkoztatást biztosítsa, így nem veszik el a migránsok "a magyar emberektől a kenyeret", mert a Belügyminisztériumnak kötelessége mindenkinek biztosítani a közfoglalkoztatást - magyarázta.
Az államtitkár elmondta, ha minden tábort zárttá tennének az azt jelentené, hogy a menedékeseket őrizetben kellene tartani, ez pedig ellentétes az uniós jogszabályokkal.
(Forrás: MTI)
A módosító javaslatot a fideszes Kósa Lajos nyújtotta be, a kormány támogatta, a bizottság pedig 24 igen, hat nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá. Az egyik módosítás szerint a kihirdetését követő harminc nap helyett augusztus elsején lép hatályba a törvényjavaslat, ha az Országgyűlés elfogadja.A szavazás előtt lefolytatott részletes vitában Harangozó Tamás (MSZP) kifogásait hangoztatta a módosító indítvány kapcsán, mert az a kormány 55 pontos javaslatát 28 ponton helyesbíti, pontosítja. Szerinte ez a módosító javaslat nem változtat azon, hogy a magyar hatóságoknak ugyanakkor apparátussal, infrastruktúrával kell majd a jövőben is a növekvő migrációs helyzettel szembenézni.
Az ellenzéki politikus az MSZP törvényjavaslatait ajánlotta elfogadásra, azok ugyanis pénzügyi segítséget nyújtanának a rendőrségnek, illetve a bevándorlási hivatalnak, továbbá szigorúbban büntetnék az embercsempészést.
Harangozó Tamás módosító javaslatait is ismertette, így azt amely törölné a javaslatból, hogy a bevándorlóknak egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként.
Értékelése szerint ezzel "rászabadítják" a magyar lakosságra a bevándorlókat. A törvényjavaslat azon pontjával sem értett egyet, hogy engedély nélkül 24 órára elhagyhassák a migránsok a befogadóállomást.
Kucsák László (Fidesz) és Mátrai Márta (Fidesz) is vitába szállt az ellenzéki képviselővel, azt hiányolták, hogy nem volt konkrét javaslata. Kucsák László szerint a szocialista politikus takarékosan bánt az igazsággal, és az MSZP hónapokkal ezelőtt még a probléma létét sem akarta elismerni. Mint mondta, ha nemzetközi szintéren gyors megoldás nincs, akkor nemzeti szinten kell lépni.
Mátrai Márta felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar emberek 80 százaléka szigorúbb szabályozást szeretne.
Lukács László György (Jobbik) pártja módosító javaslataira hívta fel a figyelmet, bírálta azt, hogy bevonnák a közfoglalkoztatásba a bevándorlókat, mert szerinte ezzel tényleg elveszik a munkát a magyar emberektől, és a munkavégzéshez is tolmács kellene.
Kezdeményezte azt is, hogy a kormány tartózkodjon a megengedő kijelentésektől. Példaként erre azt hozta fel, hogy a bevándorló visszaküldéshez, hazautazáshoz, tartáshoz, ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat ne csupán lefoglalhassa, hanem foglalja le az állam. Azt is javasolta, hogy tegyék zárttá a befogadóállomásokat.
Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, hogy a javaslat 3-4 hete készül, és elég tipikus, hogy módosító indítványokban javítják ki a nyelvhelyességi hibákat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál 60 fős létszámfejlesztés volt a hatósági munka megerősítésére, idén 92 embert került oda, olyanok, akiket a rendőrség visszafoglalkoztat.
Hozzátette: a táborokban mintegy száz közfoglalkoztatott dolgozik. Úgy értékelt, érdemi létszámfejlesztés volt a hivatalnál, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a következő hónapokban is lesz létszámbővítés.
Az államtitkár közölte, a rendőrség idén nyolcmilliárd forint plusz forrást kapott, illetve háromezerrel bővült az elmúlt három évben a létszáma.
Felkai László arra, hogy menekülteknek egy meghatározott megyét jelölhetnének ki tartózkodási helyként, azt mondta, ha nem veszik őrizetbe a menekültet, akkor szabadon mozoghat, és ez egy szigorító szabály, mert elő lehet neki írni a jelentkezési kötelezettséget egy megyében.
Beszélt arról is, hogy rengeteg jogos indok - orvos, tárgyalás - van, amely miatt a bevándorlók 24 órára távozhatnak a táborból. Ha ezt engedélyhez kötnék, akkor több ezer hatósági határozatot kellene hozni - mutatott rá, megjegyezve, hogy aki visszaél ezzel a szabállyal, az őrizetbe vehető.
Felkai László elmondta azt is, másfél évvel ezelőtt hoztak egy szabályt, hogy az elismert menekültnek el kell hagynia a befogadóállomást, és meghirdették számukra a közfoglalkoztatás (Bicskén ároktisztítást), de egyetlen menekült sem jelentkezett.
Hozzátette: ez nem kötelezettség lesz, hanem lehetőség a törvényjavaslat elfogadása után sem. A kormány célja, hogy minden olyan embernek, aki dolgozni akar legalább a közfoglalkoztatást biztosítsa, így nem veszik el a migránsok "a magyar emberektől a kenyeret", mert a Belügyminisztériumnak kötelessége mindenkinek biztosítani a közfoglalkoztatást - magyarázta.
Az államtitkár elmondta, ha minden tábort zárttá tennének az azt jelentené, hogy a menedékeseket őrizetben kellene tartani, ez pedig ellentétes az uniós jogszabályokkal.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások