Hende Csaba: fontos feladat a balti légtér védelmében való magyar részvétel
Hende Csaba honvédelmi miniszter fontos feladatnak nevezte a balti légtér védelmében való magyar részvételt a kecskeméti légi bázison tartott ünnepségen hétfőn, ahol a szeptember 24-én négy hónapos küldetésre induló kontingenst búcsúztatták. Az ünnepségen részt vett mások mellett Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete is.
Hende Csaba hangsúlyozta: Magyarország a NATO tagjaként elkötelezetten gondoskodik fegyveres erejének fejlesztéséről, hogy önmaga védelmén túl, hozzájárulhasson a közös védelemhez.
A balti légtér Európa, és talán az egész NATO legbonyolultabb légterévé vált – utalt a miniszter az ukrán válság következtében kialakult feszült nemzetközi helyzetre.
Kijelentette: a magyar kormány „különösen fontosnak tartja a szövetség alapokmányában a Washingtoni Szerződésben rögzített 4. és 5. cikkely következetes teljesítését ezekben az időkben, amikor az ukrán válság nyomán feltámadó nagyhatalmi erőpolitika napjait éljük”.
A honvédelmi miniszter „fontos pillanatnak” nevezte az eseményt, mert a honvéd légierő egyetlen köteléke sem hagyta el hét évtizede az ország területét, hogy külországi bázisra települve éles küldetéseket teljesítsen.
A balti légtérrendészet feladatainak ellátásával légierőnk, köszönhetően az elmúlt évek következetes fejlesztéseinek, megint egy osztályt lép előre – tette hozzá.
A honvédelmi miniszter azt kérte a katonáktól, hogy tegyenek meg mindent a balti államok légterének védelmében, mert megfogalmazása szerint, „mi, magyarok ott is a saját légterünket védjük”.
2001. szeptember 11. után mindig, mindenre készen kell állni, arra is, hogy terroristák hatalmukba kerítenek egy polgári légi járművet, és fegyverként használják – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a chicagói NATO csúcstalálkozón tett Magyarország felajánlást a közös légtérvédelemhez.
Az ünnepségen jelen lévő Imants Viesturs Liegis lett nagykövet, aki korábban országa honvédelmi minisztere volt, arról tájékoztatta Hende Csabát, hogy csak az elmúlt héten 22 éles riasztás volt Lettország légterében.
Fekete Tamás alezredes, a kontingens parancsnoka elmondta: a magyar pilóták a felkészülés jegyében svédországi éles rakéta- és gépágyúlövészeten vettek részt.
A pilóták, a repülőműszaki katonák és az alegység többi tagja ismeri a feladatait, azokra felkészült – tette hozzá.
A balti országok nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel, amelyekkel a légtérrendészeti feladataikat el tudnák látni, ezért a NATO-tagállamok végzik ezt a feladatot négy hónapos váltásokban.
A magyar fegyveres légvédelmi készenléti alegység négy Gripen vadászgéppel Litvániába, a Siauliai repülőtérre települ, és onnan hajtja végre feladatait négy hónapon keresztül. Az állomány létszáma meghaladja a száz főt, nagy részük az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison szolgál Kecskeméten.
MTI
Hende Csaba hangsúlyozta: Magyarország a NATO tagjaként elkötelezetten gondoskodik fegyveres erejének fejlesztéséről, hogy önmaga védelmén túl, hozzájárulhasson a közös védelemhez.
A balti légtér Európa, és talán az egész NATO legbonyolultabb légterévé vált – utalt a miniszter az ukrán válság következtében kialakult feszült nemzetközi helyzetre.
Kijelentette: a magyar kormány „különösen fontosnak tartja a szövetség alapokmányában a Washingtoni Szerződésben rögzített 4. és 5. cikkely következetes teljesítését ezekben az időkben, amikor az ukrán válság nyomán feltámadó nagyhatalmi erőpolitika napjait éljük”.
A honvédelmi miniszter „fontos pillanatnak” nevezte az eseményt, mert a honvéd légierő egyetlen köteléke sem hagyta el hét évtizede az ország területét, hogy külországi bázisra települve éles küldetéseket teljesítsen.
A balti légtérrendészet feladatainak ellátásával légierőnk, köszönhetően az elmúlt évek következetes fejlesztéseinek, megint egy osztályt lép előre – tette hozzá.
A honvédelmi miniszter azt kérte a katonáktól, hogy tegyenek meg mindent a balti államok légterének védelmében, mert megfogalmazása szerint, „mi, magyarok ott is a saját légterünket védjük”.
2001. szeptember 11. után mindig, mindenre készen kell állni, arra is, hogy terroristák hatalmukba kerítenek egy polgári légi járművet, és fegyverként használják – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a chicagói NATO csúcstalálkozón tett Magyarország felajánlást a közös légtérvédelemhez.
Az ünnepségen jelen lévő Imants Viesturs Liegis lett nagykövet, aki korábban országa honvédelmi minisztere volt, arról tájékoztatta Hende Csabát, hogy csak az elmúlt héten 22 éles riasztás volt Lettország légterében.
Fekete Tamás alezredes, a kontingens parancsnoka elmondta: a magyar pilóták a felkészülés jegyében svédországi éles rakéta- és gépágyúlövészeten vettek részt.
A pilóták, a repülőműszaki katonák és az alegység többi tagja ismeri a feladatait, azokra felkészült – tette hozzá.
A balti országok nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel, amelyekkel a légtérrendészeti feladataikat el tudnák látni, ezért a NATO-tagállamok végzik ezt a feladatot négy hónapos váltásokban.
A magyar fegyveres légvédelmi készenléti alegység négy Gripen vadászgéppel Litvániába, a Siauliai repülőtérre települ, és onnan hajtja végre feladatait négy hónapon keresztül. Az állomány létszáma meghaladja a száz főt, nagy részük az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison szolgál Kecskeméten.
MTI
Hozzászólások