Hende: Przemysl története a kötelességteljesítés példája
Przemysl története a kötelességteljesítés, a bátorság és hazaszeretet példája - hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap Budapesten.
A miniszter a Przemysl erődben 100 éve hősi halált halt és hadifogságba esett katonák emlékére rendezett megemlékezésen felidézte: az első világháborúban a teljesen körülzárt erődök közül Przemysl volt az egyetlen, melyet ostrommal nem, csak kiéheztetéssel tudtak elfoglalni.
Hende Csaba a II. kerületi Gyóni Géza téren található Przemysl-emlékműnél azt mondta: a Przemysl-erődöt védő magyar katonák többsége önkéntesként ment a háborúba, a hazáért vállalta a szenvedést és a halált is.
A monarchiabeli (a mai lengyelországi) erődöt védő magyar katonák fontos orosz erőket kötöttek le, és komoly veszteséget okoztak az ellenségnek, "a végsőkig kitartottak Magyarország kapujában" - tette hozzá.
Hende Csaba úgy fogalmazott: szükségünk van az emlékezésre, hogy lássuk a példát, amelyet követnünk kell.
"Küzdtek oroszlánként Magyarország várkapujában. Légyen a példa örök" - idézte Hende Csaba az emlékművön is olvasható sorokat. A honvédelmi miniszter azt mondta: a legenda szerint ezt száz évvel ezelőtt az erődbe bevonuló orosz tábornok mondta, megemlékezve az erőd védőinek hősiességéről.
Hende Csaba kitért arra is, hogy sokak számára az erőd 1915. március 22-i átadását követően sem ért véget a szenvedés, több tízezer magyar katona került Szibériába orosz hadifogságba.
A megemlékezés a lengyel, majd a magyar himnusszal kezdődött, ezt követően Magyarország és Lengyelország képviseletében is koszorúkat helyeztek el a Sződy Szilárd alkotta emlékműnél, amelyen egy oroszlán mellső lábánál ágyúcső és zászló fekszik.
A San folyó mentén épült Przemysl városát, a Monarchia legnagyobb, mintegy 50 kilométer hosszúságú erődrendszere vette körül kör alakban.
A 11. orosz hadsereg 1914. november 2-án körülzárta a przemysli erődrendszert, hogy kiéheztesse. A körülzárás idején a védőőrség (amelynek magját a szegedi 23. honvéd gyaloghadosztály csapatai képezték) több nagy kitörést hajtott végre. Az utolsó kitörési kísérlet kudarca után, 1915. március 21-én döntöttek Przemysl átadásáról.
A védők az erődöket, a San hídjait, a tüzérségi lövegeket felrobbantották, a lőszert kilőtték, a hadianyagot megsemmisítették, majd Ferenc József engedélyével március 22-én reggel kitűzték a várra a harc beszüntetését jelző fehér zászlót. Przemyslben 120 ezer osztrák-magyar katona került orosz hadifogságba.
Przemysl védőinek emlékművét az ostromot túlélő bajtársak állíttatták 1932-ben. A szobor alkotója Sződy Szilárd szobrászművész 1914 augusztusában a magyar királyi 29. honvéd gyalogezredhez vonult be, és részt vett az erőd hősies védelmében. A vár feladásakor orosz hadifogságba esett, és csak 1918 júliusában tért haza Szibériából.
MTI
A miniszter a Przemysl erődben 100 éve hősi halált halt és hadifogságba esett katonák emlékére rendezett megemlékezésen felidézte: az első világháborúban a teljesen körülzárt erődök közül Przemysl volt az egyetlen, melyet ostrommal nem, csak kiéheztetéssel tudtak elfoglalni.
Hende Csaba a II. kerületi Gyóni Géza téren található Przemysl-emlékműnél azt mondta: a Przemysl-erődöt védő magyar katonák többsége önkéntesként ment a háborúba, a hazáért vállalta a szenvedést és a halált is.
A monarchiabeli (a mai lengyelországi) erődöt védő magyar katonák fontos orosz erőket kötöttek le, és komoly veszteséget okoztak az ellenségnek, "a végsőkig kitartottak Magyarország kapujában" - tette hozzá.
Hende Csaba úgy fogalmazott: szükségünk van az emlékezésre, hogy lássuk a példát, amelyet követnünk kell.
"Küzdtek oroszlánként Magyarország várkapujában. Légyen a példa örök" - idézte Hende Csaba az emlékművön is olvasható sorokat. A honvédelmi miniszter azt mondta: a legenda szerint ezt száz évvel ezelőtt az erődbe bevonuló orosz tábornok mondta, megemlékezve az erőd védőinek hősiességéről.
Hende Csaba kitért arra is, hogy sokak számára az erőd 1915. március 22-i átadását követően sem ért véget a szenvedés, több tízezer magyar katona került Szibériába orosz hadifogságba.
A megemlékezés a lengyel, majd a magyar himnusszal kezdődött, ezt követően Magyarország és Lengyelország képviseletében is koszorúkat helyeztek el a Sződy Szilárd alkotta emlékműnél, amelyen egy oroszlán mellső lábánál ágyúcső és zászló fekszik.
A San folyó mentén épült Przemysl városát, a Monarchia legnagyobb, mintegy 50 kilométer hosszúságú erődrendszere vette körül kör alakban.
A 11. orosz hadsereg 1914. november 2-án körülzárta a przemysli erődrendszert, hogy kiéheztesse. A körülzárás idején a védőőrség (amelynek magját a szegedi 23. honvéd gyaloghadosztály csapatai képezték) több nagy kitörést hajtott végre. Az utolsó kitörési kísérlet kudarca után, 1915. március 21-én döntöttek Przemysl átadásáról.
A védők az erődöket, a San hídjait, a tüzérségi lövegeket felrobbantották, a lőszert kilőtték, a hadianyagot megsemmisítették, majd Ferenc József engedélyével március 22-én reggel kitűzték a várra a harc beszüntetését jelző fehér zászlót. Przemyslben 120 ezer osztrák-magyar katona került orosz hadifogságba.
Przemysl védőinek emlékművét az ostromot túlélő bajtársak állíttatták 1932-ben. A szobor alkotója Sződy Szilárd szobrászművész 1914 augusztusában a magyar királyi 29. honvéd gyalogezredhez vonult be, és részt vett az erőd hősies védelmében. A vár feladásakor orosz hadifogságba esett, és csak 1918 júliusában tért haza Szibériából.
MTI
Hozzászólások