Henryk Slawik lengyel embermentőről nevezték el a budai alsó rakpart egy szakaszát
Henryk Slawik lengyel embermentőről nevezték el a budai alsó rakpart Rákóczi és Petőfi híd között szakaszát.
Tarlós István főpolgármester a pénteki ünnepségen emlékeztetett arra: a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben egyhangúlag fogadta el azt az előterjesztést, amelynek értelmében a dunai alsó rakpartok új nevei az 1944-es nyilasterror üldözöttjeit mentő hősöknek és mártíroknak állítanak emléket. Mostantól Henryk Slawik neve is olvasható egy budai szakaszon.
Kiemelte: "a legújabbkori lengyel-magyar barátság alapvető érzelmi forrása a magyarok helytállása, a lengyelek befogadása és oltalmazása a második világháború idején". Lengyelország lerohanása után Magyarország 120 ezer lengyel menekült előtt nyitotta meg határait.
Őket segítette idősebb Antall József és Henryk Slawik. Segítségüknek köszönhetően több mint ötezer lengyel zsidó menekült meg, küzdelmük "az önzetlen és más nemzetek felé nyitott örök barátság jelképe lett" - mutatott rá.
Tarlós István azt hangoztatta: olyan korban voltak ők hősök, "amikor minden pillanatban golyót kaphatott az ember", ők mégis a saját életüket kockáztatták, hogy másokat mentsenek meg a biztos haláltól.
Felidézte, Magyarország 1944-es német megszállása után a Gestapo idősebb Antall Józsefet és Henryk Slawikot is letartóztatta. Bár Slawikot a nácik megkínozták, ő nem vallott Antallra, majd a mauthauseni koncentrációs táborban kivégezték.
"Talán az utolsó találkozásukkor, a Gestapo Fő utcai épületének egyik sötét cellájában Antall megköszönte Slawiknak, hogy nem vallott rá", és ezzel megmentette őt. Slawik erre ezt válaszolta: "Így fizet Lengyelország!" - mondta a főpolgármester.
Roman Kowalski lengyel nagykövet hangsúlyozta: 1939. szeptember 17-e "fájdalmas és baljós nap" a lengyel történelemben, olyan nap, amely "a lengyeleket börtönökbe és lágerekbe, Katynhoz, szenvedéshez, megaláztatáshoz és rabszolgasághoz, hosszú évekig tartó emigrációhoz és száműzetéshez vezette".
"Ebben a szörnyű időszakban azonban számíthattunk magyar barátainkra", és már szeptember 18-án az első lengyel menekültek megérkeztek Magyarországra - közölte. Hozzátette: több mint 100 ezer lengyel talált itt menedékre, gyakran új otthonra és munkára, valamint tanulmányainak folytatására lehetőséget biztosító oktatási intézményre is.
A diplomata üdvözölte, hogy most éppen ezen a napon, szeptember 18-án együtt ünneplik a dunai rakpart egyik szakaszának Henryk Slawikról való elnevezését. Egy nagy sziléziai és lengyel hazafit, a lengyelek és magyarok közötti kivételes barátság egyik szimbólumát méltatják ezzel - mondta.
Marek Konopka, a lengyel szenátus képviselője felolvasta Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnökének üzenetét.
A szenátus elnöke azt írta, az elmélkedés Henryk Slawik munkásságán különösen fontos most, amikor a háborús menekültek európai migrációja által jelentetett kihívás előtt állunk.
Henryk Slawik az életével fizetett hősiességért, de több lengyel és magyar kezdeményezésnek köszönhetően a kommunista államhatalom által elfelejtésre ítélt embermentő munkássága újból része országaink társadalmi tudatának - fogalmazott.
Marcin Krupa, Katowice polgármestere üdvözölte, hogy Budapesten ilyen nagy elismerésben részesül Henryk Slawik, akinek munkásságára olyan büszkék Sziléziában. Henryk Slawik egész életét a közösségért végzett munkának szentelte, és tette mindezt újságíróként, katowicei tanácsosként, a lengyel Szejm képviselőjeként, valamint a sziléziai felkelések résztvevőjeként - idézte fel.
Zbigniew Kutermak, Henryk Slawik unokája elmondta: örömmel tölti el, hogy nagyapjának ilyen gyönyörű és jelentőségteljes helyen, a magyar történelem fontos személyeinek "válogatott társaságában" állítanak emléket.
Idősebb Antall József és Henryk Slawik közös munkássága mindörökre "az elképzelhetetlenül kegyetlen háború időszakában tanúsított igazi emberségesség tanúbizonyságául" fog szolgálni.
A halál zűrzavarában és az életért folytatott küzdelemben csak testvériességüknek és különleges barátságuknak köszönhetően őrizhették meg emberségességüket - mondta. A Fővárosi Közgyűlés a budapesti lengyel nagykövetség kezdeményezésére fogadta el azt a határozatot, amelynek keretében az eddig név nélküli rakpartszakaszt Henryk Slawikról nevezték el. A Henryk Slawik rakpart a Petőfi híd és a Rákóczi híd budai hídfői között húzódik.
Henryk Slawik (1894-1944) lengyel újságíró, a Lengyel Szocialista Párt képviselője a háború alatt a Magyarországra érkező lengyel, köztük zsidó menekültek ellátását megszervezők egyike volt, gyakran hivatkoznak rá a "lengyel Wallenbergként".
1939-ben Magyarországra menekült, ahol a Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottság vezetője lett. Megszervezte az internált katonák és civil menekültek ellátását, segítette a lengyel hadsereg tagjainak Nyugatra szökését, a magyar kormány menekültügyi biztosával, idősebb Antall Józseffel új okmányokkal látta el a menekülteket.
Részt vett zsidó származású gyermekek mentésében is, akiknek többekkel együtt árvaházat hozott létre Vácon. Becslések szerint Henryk Slawik csaknem 30 ezer lengyel menekült, köztük 5 ezer lengyelországi zsidó életét mentette meg.
(Forrás: MTI)
Tarlós István főpolgármester a pénteki ünnepségen emlékeztetett arra: a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben egyhangúlag fogadta el azt az előterjesztést, amelynek értelmében a dunai alsó rakpartok új nevei az 1944-es nyilasterror üldözöttjeit mentő hősöknek és mártíroknak állítanak emléket. Mostantól Henryk Slawik neve is olvasható egy budai szakaszon.Kiemelte: "a legújabbkori lengyel-magyar barátság alapvető érzelmi forrása a magyarok helytállása, a lengyelek befogadása és oltalmazása a második világháború idején". Lengyelország lerohanása után Magyarország 120 ezer lengyel menekült előtt nyitotta meg határait.
Őket segítette idősebb Antall József és Henryk Slawik. Segítségüknek köszönhetően több mint ötezer lengyel zsidó menekült meg, küzdelmük "az önzetlen és más nemzetek felé nyitott örök barátság jelképe lett" - mutatott rá.
Tarlós István azt hangoztatta: olyan korban voltak ők hősök, "amikor minden pillanatban golyót kaphatott az ember", ők mégis a saját életüket kockáztatták, hogy másokat mentsenek meg a biztos haláltól.
Felidézte, Magyarország 1944-es német megszállása után a Gestapo idősebb Antall Józsefet és Henryk Slawikot is letartóztatta. Bár Slawikot a nácik megkínozták, ő nem vallott Antallra, majd a mauthauseni koncentrációs táborban kivégezték.
"Talán az utolsó találkozásukkor, a Gestapo Fő utcai épületének egyik sötét cellájában Antall megköszönte Slawiknak, hogy nem vallott rá", és ezzel megmentette őt. Slawik erre ezt válaszolta: "Így fizet Lengyelország!" - mondta a főpolgármester.
Roman Kowalski lengyel nagykövet hangsúlyozta: 1939. szeptember 17-e "fájdalmas és baljós nap" a lengyel történelemben, olyan nap, amely "a lengyeleket börtönökbe és lágerekbe, Katynhoz, szenvedéshez, megaláztatáshoz és rabszolgasághoz, hosszú évekig tartó emigrációhoz és száműzetéshez vezette".
"Ebben a szörnyű időszakban azonban számíthattunk magyar barátainkra", és már szeptember 18-án az első lengyel menekültek megérkeztek Magyarországra - közölte. Hozzátette: több mint 100 ezer lengyel talált itt menedékre, gyakran új otthonra és munkára, valamint tanulmányainak folytatására lehetőséget biztosító oktatási intézményre is.
A diplomata üdvözölte, hogy most éppen ezen a napon, szeptember 18-án együtt ünneplik a dunai rakpart egyik szakaszának Henryk Slawikról való elnevezését. Egy nagy sziléziai és lengyel hazafit, a lengyelek és magyarok közötti kivételes barátság egyik szimbólumát méltatják ezzel - mondta.
Marek Konopka, a lengyel szenátus képviselője felolvasta Bogdan Borusewicz, a lengyel szenátus elnökének üzenetét.
A szenátus elnöke azt írta, az elmélkedés Henryk Slawik munkásságán különösen fontos most, amikor a háborús menekültek európai migrációja által jelentetett kihívás előtt állunk.
Henryk Slawik az életével fizetett hősiességért, de több lengyel és magyar kezdeményezésnek köszönhetően a kommunista államhatalom által elfelejtésre ítélt embermentő munkássága újból része országaink társadalmi tudatának - fogalmazott.
Marcin Krupa, Katowice polgármestere üdvözölte, hogy Budapesten ilyen nagy elismerésben részesül Henryk Slawik, akinek munkásságára olyan büszkék Sziléziában. Henryk Slawik egész életét a közösségért végzett munkának szentelte, és tette mindezt újságíróként, katowicei tanácsosként, a lengyel Szejm képviselőjeként, valamint a sziléziai felkelések résztvevőjeként - idézte fel.
Zbigniew Kutermak, Henryk Slawik unokája elmondta: örömmel tölti el, hogy nagyapjának ilyen gyönyörű és jelentőségteljes helyen, a magyar történelem fontos személyeinek "válogatott társaságában" állítanak emléket.
Idősebb Antall József és Henryk Slawik közös munkássága mindörökre "az elképzelhetetlenül kegyetlen háború időszakában tanúsított igazi emberségesség tanúbizonyságául" fog szolgálni.
A halál zűrzavarában és az életért folytatott küzdelemben csak testvériességüknek és különleges barátságuknak köszönhetően őrizhették meg emberségességüket - mondta. A Fővárosi Közgyűlés a budapesti lengyel nagykövetség kezdeményezésére fogadta el azt a határozatot, amelynek keretében az eddig név nélküli rakpartszakaszt Henryk Slawikról nevezték el. A Henryk Slawik rakpart a Petőfi híd és a Rákóczi híd budai hídfői között húzódik.
Henryk Slawik (1894-1944) lengyel újságíró, a Lengyel Szocialista Párt képviselője a háború alatt a Magyarországra érkező lengyel, köztük zsidó menekültek ellátását megszervezők egyike volt, gyakran hivatkoznak rá a "lengyel Wallenbergként".
1939-ben Magyarországra menekült, ahol a Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottság vezetője lett. Megszervezte az internált katonák és civil menekültek ellátását, segítette a lengyel hadsereg tagjainak Nyugatra szökését, a magyar kormány menekültügyi biztosával, idősebb Antall Józseffel új okmányokkal látta el a menekülteket.
Részt vett zsidó származású gyermekek mentésében is, akiknek többekkel együtt árvaházat hozott létre Vácon. Becslések szerint Henryk Slawik csaknem 30 ezer lengyel menekült, köztük 5 ezer lengyelországi zsidó életét mentette meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások