Hir.ma extra: a Minőség
Minőség. Annak ellenére, hogy gyakran használjuk ezt a szót, mégis – szubjektivitásából adódóan – nehéz definiálni egy átlagembernek, hogy mit is jelent valójában. Közgazdaságtani értelemben talán a dolgokat leginkább jellemző tulajdonságok milyensége, illetve a dolog által betöltött funkció hatékonysága, mely alatt bizonyos igényeink kielégítését értjük.
A minőség mindig szubjektív, annak függvényében változhat, hogy igényeink kielégítésekor a dolog különböző funkciói milyen prioritást kapnak. Mint tudjuk, igényeink különbözőek és folyamatosan változnak, így a versenyszférában előállított terméknek vagy szolgáltatásnak célja tömeggyártás, illetve ’tömegszolgáltatás’ esetében a fogyasztók minél szélesebb körének minél szélesebb ’igényprofiljának’ kielégítése. Természetesen ez a vállalat ügyfélkörének változásával módosulhat. Például egy luxus sportautókat gyártó cég piaci sikerének kulcsa nem a nagyközönség szimpátiának elnyerése, hanem elsősorban a fizetőképes kereslet által generált piacpotenciál felismerése, másodsorban a leendő vevők által támasztott elvárásoknak – függetlenül attól, hogy ezek konkrét megfogalmazásra kerültek e (látens igények) - való minél mélyebb szintű megfelelés.
Sokszor szembesülünk a vállalatoknál azzal a minőségpolitikai attitűddel, mikor bizonyos termékeket olyan tulajdonságokkal is felruháznak (vélt igények kielégítése érdekében), amik a termék lényegi hasznosságát nem befolyásolják.
Sok esetben úgy tűnhet, hogy igényeink messzemenő kielégítése felesleges, csupán egy marketingfogás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok esetben a cégek csak így optimalizálják költségeiket, hisz egy tévészolgáltató esetében felesleges lenne az összes csatornára külön előfizetni, hisz ez bonyolulttá tenné a szolgáltatást. Helyette bizonyos előre meghatározott tévécsatornákat tartalmazó csomagokra lehet előfizetni.
A minőség alapvetően talán – ha eltekintünk a bizonyos módszertani, strukturális minőségszabályozási kritériumoktól – az emberek eltökéltségén áll vagy bukik. A jelenlegi vezetési módszerek sikerességét a különféle vezetési szinteken lévő vezetők, menedzserek motiváltságának növelésével lehetne a leghatékonyabban fokozni.
A minőségi politika az érdekképviselet legkifinomultabb módja, melynek célja az ország gazdasági fejlesztése és a nemzeti öntudat megalapozása mellett az emberekben való értékteremtési kényszer megteremtése. Fontos továbbá a higgadt és megtervezett kommunikáció (szervezeti egységek kommunikációs politikájának összehangolása, így az emberekben a következetesség képének kialakítása) és az emberek megnyerése egy pártért és nem egy párt ellen.
Alapvető minőségbeli feltétel továbbá egy stabil, de lehetőleg nem vallásos és nem is hitbeli alapokon alapuló értékrend kialakítása. Nem jelent problémát az, ha egy párt egy vallás eszmerendszerének bizonyos részeit magának gondolja, de amennyiben teljesen azonosul vele az súlyos torzulásokat eredményezhet. Mint tudjuk a legtöbb vallás – hasonlóan a gazdasági társaságokhoz – térnyerésre törekszik, melynek hatékony eszköze (dogmák és megfélemlítés mellett) lehet a politika.
A pénzügyi befektetések terén sokszor elsődleges szempont a kockázat és a hozam aránya, valamint a minimum belépés összege. Van egy olyan hozam/kamat elvárási szint, ami alatt nem érdemes sok kisember számára foglalkozni az alacsonykockázatú termékekkel. Ilyenkor a figyelem – a fejlett pénzügyi szemléletű befektetők illetve spekulánsok esetén – a kockázatosabb termékekre terelődik. Összességében a pénzügyi befektetések általános minőségbeli kritériuma az, hogy az adott pénzügyi instrumentum mennyiben összeegyeztethető a befektető személyiségével, kockázatvállalási hajlandóságával, szemléletmódjával, pénzügyi erőforrásaival illetve azoknak szerkezetével. Fontos minőségbeli kritérium továbbá, hogy egy adott eszköz vagy instrumentum mennyire mentes az alapkezelők, brókerek illetve bennfentes információk alapján kereskedők tevékenységeitől. Ha ezektől mentes akkor beszélhetünk szigorúan kereslet-, kínálat-vezérelt piacról. Hir.ma (olvasói beküldés)
A minőség mindig szubjektív, annak függvényében változhat, hogy igényeink kielégítésekor a dolog különböző funkciói milyen prioritást kapnak. Mint tudjuk, igényeink különbözőek és folyamatosan változnak, így a versenyszférában előállított terméknek vagy szolgáltatásnak célja tömeggyártás, illetve ’tömegszolgáltatás’ esetében a fogyasztók minél szélesebb körének minél szélesebb ’igényprofiljának’ kielégítése. Természetesen ez a vállalat ügyfélkörének változásával módosulhat. Például egy luxus sportautókat gyártó cég piaci sikerének kulcsa nem a nagyközönség szimpátiának elnyerése, hanem elsősorban a fizetőképes kereslet által generált piacpotenciál felismerése, másodsorban a leendő vevők által támasztott elvárásoknak – függetlenül attól, hogy ezek konkrét megfogalmazásra kerültek e (látens igények) - való minél mélyebb szintű megfelelés.
Sokszor szembesülünk a vállalatoknál azzal a minőségpolitikai attitűddel, mikor bizonyos termékeket olyan tulajdonságokkal is felruháznak (vélt igények kielégítése érdekében), amik a termék lényegi hasznosságát nem befolyásolják. Sok egyéb tényező mellett az ilyen cégek magatartása nagyban hozzájárult a fogyasztásorientált társadalmak létrejöttéhez. Miért van szükségünk például titániumból készült mobiltelefonra, miért vagyunk hajlandóak harminc százalékos felárat fizetni egy rózsaszín notebookért?
Sok esetben úgy tűnhet, hogy igényeink messzemenő kielégítése felesleges, csupán egy marketingfogás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok esetben a cégek csak így optimalizálják költségeiket, hisz egy tévészolgáltató esetében felesleges lenne az összes csatornára külön előfizetni, hisz ez bonyolulttá tenné a szolgáltatást. Helyette bizonyos előre meghatározott tévécsatornákat tartalmazó csomagokra lehet előfizetni.
Minőség a gyakorlatban
A minőség alapvetően talán – ha eltekintünk a bizonyos módszertani, strukturális minőségszabályozási kritériumoktól – az emberek eltökéltségén áll vagy bukik. A jelenlegi vezetési módszerek sikerességét a különféle vezetési szinteken lévő vezetők, menedzserek motiváltságának növelésével lehetne a leghatékonyabban fokozni.
Minőség a politikában
A minőségi politika az érdekképviselet legkifinomultabb módja, melynek célja az ország gazdasági fejlesztése és a nemzeti öntudat megalapozása mellett az emberekben való értékteremtési kényszer megteremtése. Fontos továbbá a higgadt és megtervezett kommunikáció (szervezeti egységek kommunikációs politikájának összehangolása, így az emberekben a következetesség képének kialakítása) és az emberek megnyerése egy pártért és nem egy párt ellen.
Alapvető minőségbeli feltétel továbbá egy stabil, de lehetőleg nem vallásos és nem is hitbeli alapokon alapuló értékrend kialakítása. Nem jelent problémát az, ha egy párt egy vallás eszmerendszerének bizonyos részeit magának gondolja, de amennyiben teljesen azonosul vele az súlyos torzulásokat eredményezhet. Mint tudjuk a legtöbb vallás – hasonlóan a gazdasági társaságokhoz – térnyerésre törekszik, melynek hatékony eszköze (dogmák és megfélemlítés mellett) lehet a politika.
Minőség a vállalati motiváció esetében
Akkor beszélhetünk hatékony, minőségi motivációs rendszerről egy vállalat esetében, ha az ott dolgozók érdekei összeegyeztethetőek a vállalati érdekekkel. Akkor mondhatjuk a munkavállalókról, hogy megfelelően motiváltak, ha a rendelkezésükre álló erőforrások minél hatékonyabb kihasználásával törekednek vállalatuk és ezzel párhuzamosan saját érdekeinek elérésére.
Minőség a pénzügyi befektetések (tőzsde) terén
A pénzügyi befektetések terén sokszor elsődleges szempont a kockázat és a hozam aránya, valamint a minimum belépés összege. Van egy olyan hozam/kamat elvárási szint, ami alatt nem érdemes sok kisember számára foglalkozni az alacsonykockázatú termékekkel. Ilyenkor a figyelem – a fejlett pénzügyi szemléletű befektetők illetve spekulánsok esetén – a kockázatosabb termékekre terelődik. Összességében a pénzügyi befektetések általános minőségbeli kritériuma az, hogy az adott pénzügyi instrumentum mennyiben összeegyeztethető a befektető személyiségével, kockázatvállalási hajlandóságával, szemléletmódjával, pénzügyi erőforrásaival illetve azoknak szerkezetével. Fontos minőségbeli kritérium továbbá, hogy egy adott eszköz vagy instrumentum mennyire mentes az alapkezelők, brókerek illetve bennfentes információk alapján kereskedők tevékenységeitől. Ha ezektől mentes akkor beszélhetünk szigorúan kereslet-, kínálat-vezérelt piacról. Hir.ma (olvasói beküldés)
Hozzászólások