Holokauszt-emlékhelyet avattak Debrecenben
Gyászistentiszteletet tartottak és holokauszt-emlékhelyet avattak vasárnap a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére a helyi Pásti utcai ortodox zsinagóga udvarán.
Az emlékfalra a holokauszt hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét vésték fel, az emlékmű országosan egyedülálló módon a magyar kormány, a debreceni önkormányzat és a helyi zsidó hitközség együttműködésével, a Teva Gyógyszergyár Zrt. támogatásával készült el - jelentette be Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke.
Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere kiemelte, az, hogy az emlékmű a város és a zsidó hitközség összefogásával jött létre, jelzi: a fájdalom, az emlékezés közös ügyünk.
A politikus szerint a holokauszttal olyan veszteség érte a magyar nemzetet és a zsidó közösséget, mint a történelem során még soha.
Emlékeztetett azokra az egykori városházi alkalmazottakra, akik keresztény menlevelek kiadásával debreceni zsidók százait mentették meg, amiért a város 2001-ben a Jad Vasem Intézet által a néhai tisztviselőknek adományozott kitüntetést vehette át.
Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere hangsúlyozta: a város régi adóssága volt, hogy méltó emlékhelyet állítson a holokauszt debreceni áldozatainak.
A zsinagóga udvarán felállított emlékfal átadásával a zsinagóga amellett, hogy kegyhely, mától mementóul is szolgál - fűzte hozzá.
Debrecen fejlődésének alapvető záloga a spirituális sokszínűség: "a kálvinista Rómában" van az ország egyetlen görögkatolikus metropóliájának székhelye, van római katolikus püspökség és itt működik a legnagyobb vidéki zsidó közösség - mutatott rá az alpolgármester.
Fekete Károly tiszántúli református püspök kiemelte: az emlékfal átadása végtisztesség megadása olyan embereknek, akik a vészkorszakban nem részesülhettek ebben. "A fal azt jelzi, hogy akik temetetlenek maradtak, megkapják a végtisztességet" - jegyezte meg a püspök, és utalt arra, hogy azok, akik egykor pusztán számok voltak a pusztulásban, az emlékhelyen nevet kaptak.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke megemlékezett arról, hogy a debreceni zsidóság a második világháború előtt népes, virágzó közösség volt. Hét évtizede hiányoznak nekünk nagyszülők, dédszülők, a meg nem született gyerekek, az a hatezer ember - asztalos, kereskedő, tudós -, aki élete során Debrecent szolgálta volna - mondta.
"Legyen ez az emlékhely méltó helye és helyszíne a megemlékezésnek" és figyelmeztessen: "közösen kell tenni azért, hogy se mi, se fiaink, se unokáink ne éljenek át ilyen borzalmakat" - jelentette ki a DZSH elnöke.
A megemlékezés alkalmából tartott gyászistentiszteletet Totha Péter Joel vezető tábori rabbi vezetette, a holokauszt-túlélők nevében Gergely Judith professor emerita figyelmeztetett az "ősöket megtartó emlékezet" fontosságára.
A megemlékezés végén a résztvevők hosszú sorokban járultak az emlékfalhoz, ahol - miközben a Schindler listája című film zenéje volt hallható - elhelyezték az emlékezés kavicsait.
MTI
Az emlékfalra a holokauszt hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét vésték fel, az emlékmű országosan egyedülálló módon a magyar kormány, a debreceni önkormányzat és a helyi zsidó hitközség együttműködésével, a Teva Gyógyszergyár Zrt. támogatásával készült el - jelentette be Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke.
Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere kiemelte, az, hogy az emlékmű a város és a zsidó hitközség összefogásával jött létre, jelzi: a fájdalom, az emlékezés közös ügyünk.
A politikus szerint a holokauszttal olyan veszteség érte a magyar nemzetet és a zsidó közösséget, mint a történelem során még soha.
Az emlékezés az áldozatokra a debreceniek, a zsidók, a magyarok közös ügye.
Emlékeztetett azokra az egykori városházi alkalmazottakra, akik keresztény menlevelek kiadásával debreceni zsidók százait mentették meg, amiért a város 2001-ben a Jad Vasem Intézet által a néhai tisztviselőknek adományozott kitüntetést vehette át.
Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere hangsúlyozta: a város régi adóssága volt, hogy méltó emlékhelyet állítson a holokauszt debreceni áldozatainak.
A zsinagóga udvarán felállított emlékfal átadásával a zsinagóga amellett, hogy kegyhely, mától mementóul is szolgál - fűzte hozzá.
Debrecen fejlődésének alapvető záloga a spirituális sokszínűség: "a kálvinista Rómában" van az ország egyetlen görögkatolikus metropóliájának székhelye, van római katolikus püspökség és itt működik a legnagyobb vidéki zsidó közösség - mutatott rá az alpolgármester.
Fekete Károly tiszántúli református püspök kiemelte: az emlékfal átadása végtisztesség megadása olyan embereknek, akik a vészkorszakban nem részesülhettek ebben. "A fal azt jelzi, hogy akik temetetlenek maradtak, megkapják a végtisztességet" - jegyezte meg a püspök, és utalt arra, hogy azok, akik egykor pusztán számok voltak a pusztulásban, az emlékhelyen nevet kaptak.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke megemlékezett arról, hogy a debreceni zsidóság a második világháború előtt népes, virágzó közösség volt. Hét évtizede hiányoznak nekünk nagyszülők, dédszülők, a meg nem született gyerekek, az a hatezer ember - asztalos, kereskedő, tudós -, aki élete során Debrecent szolgálta volna - mondta.
"Legyen ez az emlékhely méltó helye és helyszíne a megemlékezésnek" és figyelmeztessen: "közösen kell tenni azért, hogy se mi, se fiaink, se unokáink ne éljenek át ilyen borzalmakat" - jelentette ki a DZSH elnöke.
A megemlékezés alkalmából tartott gyászistentiszteletet Totha Péter Joel vezető tábori rabbi vezetette, a holokauszt-túlélők nevében Gergely Judith professor emerita figyelmeztetett az "ősöket megtartó emlékezet" fontosságára.
A megemlékezés végén a résztvevők hosszú sorokban járultak az emlékfalhoz, ahol - miközben a Schindler listája című film zenéje volt hallható - elhelyezték az emlékezés kavicsait.
MTI
Hozzászólások