Holokauszt-emléknap - Colleen Bell: a holokauszt volt az emberiség történetének legtragikusabb időszaka
Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtás emléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete.
Colleen Bell úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az eseményekre, tanulni belőlük, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg még hasonló sem. Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy szembenézzen történelme tragikus eseményeivel, benne a holokauszt során játszott tragikus szerepével - tette hozzá.
A diplomata megjegyezte, "mindannyian tehetünk többet, és többet is kell tennünk" a gyűlöletet és a tagadást hirdetőkkel szemben, akik megtagadnák Magyarország zsidó polgáraitól a jogot, hogy hallassák hangjukat, ha az ország történelméről van szó. Kódolt üzenetekkel és kettős beszéddel próbálják megszerezni a szélsőségesek, az antiszemiták szavazatát.
Hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlöletkeltést, valamint a zsidók és keresztények szembeállítására tett kísérleteket. Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak éppúgy, mint azoknak, akik a gyűlölettől és előítéletektől mentes világ megteremtésén dolgoznak - mondta.
Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete emlékbeszédében arról szólt: előtte és utána is történtek népirtások, de a holokauszt egyetemességét az a megdöbbentő könnyedség, gyorsaság és az az ideológia adja, amivel jól képzett emberek véghez vitték ezt az embertelen tettet a technikailag fejlett Németországban.
Korunkban három módon lehet biztosítani, hogy az erkölcsi értékek megőrizzék alapvető fontosságukat: "oktatás, oktatás, oktatás" - fogalmazott a diplomata, tapsot váltva ki ezzel több száz tagú hallgatóságából.
Felelősségre, a társadalmi gyűlölet és erőszak elleni fellépésre tanít a Világ igazainak példája, akik nyíltan felléptek a rasszizmus, az idegengyűlölet, az üldöztetés ellen, és életük kockáztatásával mentették az üldözötteket.
"Felhívok mindenkit, hogy álljon ki az emberi szabadságok mellett, az antiszemitizmus ellen" - fogalmazott a megemlékezésen a nagykövet, aki szerint a párizsi példához hasonlóan Magyarországon is ki kell mondani: az ország zsidó lakosságát érő támadás a nemzet, az ország elleni támadás.
Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke hangsúlyozta: a más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz. A tolerancia kultúrája viszont csak ott verhet gyökeret, ahol nincs igény és lehetőség az önkényre, az elnyomásra.
Hozzátette: a toleranciáról nem elég a magas politika szintjén beszélni, hanem tenni is kell érte: egyrészt a fiatal generáció oktatásával, másrészt emlékezéssel a legszélesebb társadalmi körökben.
Az IHRA 2000-ben a holokauszt történetének oktatására, emlékezetére és kutatására jött létre, azért, hogy az soha többé ne történhessen meg - idézte fel.
Takács Szabolcs Ferenc szólt arról is, hogy a magyar nemzet soha nem felejti, felejtheti el a holokausztot. A magyar állam intézményeinek aktív szerepvállalása a gettósításban és a deportálásban, valamint előzőleg a zsidóság jogfosztásában és meghurcolásában arra késztet, hogy "emlékezésünket önvizsgálattal és a jövőbe mutató, tudatosan vállalt felelősséggel mélyítsük el" - fogalmazott.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára felidézte, hogy az országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettóba zárása.
A helyettes államtitkár Viktor Franklt, a koncentrációs tábort megjárt bécsi pszichiátert idézte: "végső soron nem az embernek kell megkérdeznie, mi az életének az értelme, hanem azt kell felismernie, hogy ő az, akit megkérdeztek".
Az élet ezt a kérdést mindenkinek felteszi - hangsúlyozta. A holokauszt-emléknapon fontos hangosan is kimondani a kérdést, hogy mit teszünk a hetven évvel ezelőtt a vészkorszak és a második világháború okozta iszonyatos sebekkel?
A közös emlékezést és a gyászt, a kirekesztő eszmék és a gyűlöletkeltés minden formájának elutasítását, valamint az építkezést nevezte meg feladatként, majd kiemelte, ezért indított a kormány programot a zsinagógák és az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, felújítására.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az embermentőkre való emlékezés fontosságára is, példaként említve Almásy Tibor hadnagyot, idősebb Antall Józsefet és Apor Vilmos vértanú püspököt.
Adorjáni Dezső Zoltán, a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközösség püspöke a józan és őszinte szembenézés, emlékezés fontosságáról beszélt. Vállalni kell az erkölcsi felelősséget a holokauszt során megöltekért, ugyanakkor bíznunk kell egy olyan világ eljövetelében, amelyben a kisebbségek nyelve, kultúrája, mássága "nem veszélyforrást, hanem értéket fog jelenteni a többség számára" - fogalmazott.
A közösségtudat fontosságát emelte ki Marius Bucur, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Történettudományi Karának dékánhelyettese, megjegyezve, hogy ennek hiánya is vezetett 1944-ben a tragédiához.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen a résztvevők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékfalánál.
MTI
Colleen Bell úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az eseményekre, tanulni belőlük, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg még hasonló sem. Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy szembenézzen történelme tragikus eseményeivel, benne a holokauszt során játszott tragikus szerepével - tette hozzá.
A diplomata megjegyezte, "mindannyian tehetünk többet, és többet is kell tennünk" a gyűlöletet és a tagadást hirdetőkkel szemben, akik megtagadnák Magyarország zsidó polgáraitól a jogot, hogy hallassák hangjukat, ha az ország történelméről van szó. Kódolt üzenetekkel és kettős beszéddel próbálják megszerezni a szélsőségesek, az antiszemiták szavazatát.
Hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlöletkeltést, valamint a zsidók és keresztények szembeállítására tett kísérleteket.
Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete emlékbeszédében arról szólt: előtte és utána is történtek népirtások, de a holokauszt egyetemességét az a megdöbbentő könnyedség, gyorsaság és az az ideológia adja, amivel jól képzett emberek véghez vitték ezt az embertelen tettet a technikailag fejlett Németországban.
Korunkban három módon lehet biztosítani, hogy az erkölcsi értékek megőrizzék alapvető fontosságukat: "oktatás, oktatás, oktatás" - fogalmazott a diplomata, tapsot váltva ki ezzel több száz tagú hallgatóságából.
Felelősségre, a társadalmi gyűlölet és erőszak elleni fellépésre tanít a Világ igazainak példája, akik nyíltan felléptek a rasszizmus, az idegengyűlölet, az üldöztetés ellen, és életük kockáztatásával mentették az üldözötteket.
"Felhívok mindenkit, hogy álljon ki az emberi szabadságok mellett, az antiszemitizmus ellen" - fogalmazott a megemlékezésen a nagykövet, aki szerint a párizsi példához hasonlóan Magyarországon is ki kell mondani: az ország zsidó lakosságát érő támadás a nemzet, az ország elleni támadás.
Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke hangsúlyozta: a más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz. A tolerancia kultúrája viszont csak ott verhet gyökeret, ahol nincs igény és lehetőség az önkényre, az elnyomásra.
Hozzátette: a toleranciáról nem elég a magas politika szintjén beszélni, hanem tenni is kell érte: egyrészt a fiatal generáció oktatásával, másrészt emlékezéssel a legszélesebb társadalmi körökben.
Az IHRA 2000-ben a holokauszt történetének oktatására, emlékezetére és kutatására jött létre, azért, hogy az soha többé ne történhessen meg - idézte fel.
Takács Szabolcs Ferenc szólt arról is, hogy a magyar nemzet soha nem felejti, felejtheti el a holokausztot. A magyar állam intézményeinek aktív szerepvállalása a gettósításban és a deportálásban, valamint előzőleg a zsidóság jogfosztásában és meghurcolásában arra késztet, hogy "emlékezésünket önvizsgálattal és a jövőbe mutató, tudatosan vállalt felelősséggel mélyítsük el" - fogalmazott.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára felidézte, hogy az országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettóba zárása.
A helyettes államtitkár Viktor Franklt, a koncentrációs tábort megjárt bécsi pszichiátert idézte: "végső soron nem az embernek kell megkérdeznie, mi az életének az értelme, hanem azt kell felismernie, hogy ő az, akit megkérdeztek".
Az élet ezt a kérdést mindenkinek felteszi - hangsúlyozta. A holokauszt-emléknapon fontos hangosan is kimondani a kérdést, hogy mit teszünk a hetven évvel ezelőtt a vészkorszak és a második világháború okozta iszonyatos sebekkel?
A közös emlékezést és a gyászt, a kirekesztő eszmék és a gyűlöletkeltés minden formájának elutasítását, valamint az építkezést nevezte meg feladatként, majd kiemelte, ezért indított a kormány programot a zsinagógák és az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, felújítására.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az embermentőkre való emlékezés fontosságára is, példaként említve Almásy Tibor hadnagyot, idősebb Antall Józsefet és Apor Vilmos vértanú püspököt.
Adorjáni Dezső Zoltán, a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközösség püspöke a józan és őszinte szembenézés, emlékezés fontosságáról beszélt. Vállalni kell az erkölcsi felelősséget a holokauszt során megöltekért, ugyanakkor bíznunk kell egy olyan világ eljövetelében, amelyben a kisebbségek nyelve, kultúrája, mássága "nem veszélyforrást, hanem értéket fog jelenteni a többség számára" - fogalmazott.
A közösségtudat fontosságát emelte ki Marius Bucur, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Történettudományi Karának dékánhelyettese, megjegyezve, hogy ennek hiánya is vezetett 1944-ben a tragédiához.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen a résztvevők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékfalánál.
MTI
Hozzászólások