Húsvét - Erdő Péter: nem értelmetlen körforgás az emberiség története
Bár az ismétlődő elkeserítő események miatt az emberek hajlamosak a csüggedésre, nem értelmetlen körforgás az emberiség története - mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.
"Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek. De nem értelmetlen körforgás az emberiség élete" - jelentette ki a bíboros.
Erdő Péter azt mondta: ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le "elmozdíthatatlan sziklaként" személyes életük történetét.
A bazilikát megtöltő híveket a bíboros arra szólította fel: "Éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét".
Erdő Péter kitért arra: Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette.
"Az ő pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket" - mondta a bíboros.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.
Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.
Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
MTI
"Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek.
Erdő Péter azt mondta: ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le "elmozdíthatatlan sziklaként" személyes életük történetét.
A bazilikát megtöltő híveket a bíboros arra szólította fel: "Éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét".
Erdő Péter kitért arra: Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette.
"Az ő pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket" - mondta a bíboros.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.
Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.
Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
MTI
Hozzászólások