Szerelmes locsolóversek húsvétra

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom![divider]

Tasnádi Györgyi Loccsantó (Locsolóvers szerelmeseknek)

Nem vagyok dúsgazdag párizsi nagykövet, de érted megmozgatok hegyeket-völgyeket. Felkutatom én a legszebb virágot, illatszelencémbe zárok kis világot. Friss harmat ölelte vágyaim tárgyai hozzád repítenek szívdallamok szárnyain.
Azt súgom füledbe - miközben öntözlek -, szeretlek angyalom, szeretlek örökre. Szabad-e? :)[divider]

Azt hallottam, hogy van itt egy ékes virágszál, Piros, mint a rózsa, karcsú, mint a nádszál. Szépen kérem az apját, de még szebben az anyját, Adja ki a lányát, hadd locsoljam orcáját. Rózsafa tövéből rózsavizet hoztam, Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam!

[divider]

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

[divider]

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!

[divider]

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

[divider]

Vízbevető hétfű nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával:
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.

[divider]

Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját,
Hadd nőjjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza!
Szabad-e locsolni?

[divider]

Adjon a jó isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem,
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.

[divider]

Locsoláskor arról szól a fáma, Hogy minden leány örüljön máma. Az örömöt én is csak növelni jöttem. Mint megannyian előttem, s mögöttem. Az életről szólnak e napok, De életvizet sajna sehol sem kapok. Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal, Gondolom ezt itt nem fogadják haraggal. Ennek tehát illata nincsen, De tiszta szívvel adom, ez minden. Versem végéről nem feledhetem a kérdést, De ide az bizony nem érdemel helyet. Így hát külön teszem fel: Szabad-e locsolni?

Örömmel és büszkén keltem fel ma reggel, hogy meglocsoljalak sok-sok szeretettel. Sok házat bejártam, sok virágot láttam, de ilyet, mint Te vagy, sehol nem talátam! Kellemes Húsvéti Ünnepeket!