Igazságügyi bizottság: a kormány vizsgálja meg a bevándorlási különadó lehetséges kiskapuit!
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága keddi ülésén felkérte a kormányt, hogy vizsgálja meg a bevándorlási különadó megfizetésére vonatkozó hatályos jogszabályokat, és kezdeményezzen változtatásokat, amennyiben azok lehetőséget biztosítanak az adóelkerülésre.
A testület a Fidesz-frakció kezdeményezésére tárgyalt a kérdésről, majd 10 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadott el egy állásfoglalást, amely az Igazságügyi Minisztériumot kéri, hogy - a pénzügyi és belügyi tárca bevonásával - lépjen fel a bevándorláspárti szervezetek szabályszerű működése érdekében.
Ellenzéki oldalról Apáti István (Jobbik) azt mondta, nem tudják, a kormánynak miért csak az adóelkerülés szempontjából jelent problémát, hogy egy nemzetellenesnek nevezett szervezet párttá akar alakulni. Szerinte ugyanis semmilyen formában nem lenne szabad hagyni, hogy egy szervezet a magyar emberek biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytasson.
Hangsúlyozta, azt is szeretnék elérni, hogy tiltsák be valamennyi olyan párt működését, amelyet olyan közéleti szereplők alapítottak, akik korábban elnyerték Soros György ösztöndíját. Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, a bevándorlási különadó annak a példája, amikor a politikai propagandából születik egy végrehajthatatlan, jogi alapelvekkel ellenkező törvény. Az ellenzéki politikus veszélyesnek nevezte, hogy a kormányoldal az aktuális szándékainak nem megfelelő civil szervezeteket jogszabályokkal zaklatja. Ez nem a jogállam, hanem az önkény útja - értékelt.
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, nem érti, mit keres ez a kérdés a bizottság előtt, a pártok bejegyzése ugyanis a független bíróság hatásköre, ezért a testület mostani ülése ebbe történő, jogsértő beavatkozásként értelmezhető. Megismételte azon korábbi javaslatát, amely szerint a Soros-ösztöndíjasok ne tölthessenek be olyan kulcspozíciókat, mint például a miniszterelnöki poszt.
Vejkey Imre (KDNP), a bizottság elnöke válaszában visszautasította, hogy a testület beavatkozik a bíróság munkájába. A kormánypárti képviselő kijelentette, tiszteletben tartják a hatalmi ágak megosztását, javaslatuk ugyanis a szükséges jogalkotói lépések előkészítésével bízta meg a kormányt. Bajkai István (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Migration Aid terve a színleltséget veti fel polgári jogi nyelven fogalmazva, ugyanis kizárólag az adóelkerülés miatt kíván párttá alakulni. A bizottság tehát ebben az esetben az alkotmányosságot, a létező jogszabályok betartatást kívánja elérni - érvelt.
Egyet nem értését fejezte ki ezzel kapcsolatban Varga László (MSZP), aki szerint a pártként történő bejegyzés a bíróság, majd az ügyészség feladata, a bizottság így túlterjeszkedik hatáskörén. Czunyiné Bertalan Judit a vita végén aláhúzta, a bizottság és a kormány Magyarország biztonsága érdekében lép fel, szemben az ellenzékkel.
"Értjük a jogszabályokat, (...) nincs ebben semmi boszorkányság" - jelentette ki, majd hozzátette, a kormányoldal nem pártbejegyzésekről szóló bírósági döntésekbe akar beleszólni, hanem azt akarja elérni, hogy a bevándorlást szervező és támogató tevékenységek után megfizessék azokat a terheket, amelyeket a kabinet a határvédelemre, az ország biztonságára fordít.
Kiemelte, az igazságügyi bizottság nem lépi túl a hatáskörét, ugyanis az a dolga, hogy a jogrend felett a jogsértő tevékenységek megelőzésével is őrködjön. Az ellenzék a migráció ügyében átaludta az elmúlt három évet, amit a választók áprilisi 8-i döntése is jól mutat - mondta Czunyiné Bertalan Judit, aki szerint a mostani vitában is az derült ki, hogy vannak bevándorláspárti és bevándorlásellenes pártok.
Az igazságügyi bizottság állásfoglalásában emlékeztet, a bevándorlási különadó augusztus 25-én lépett hatályba, azt pedig minden bevándorlást segítő magyarországi tevékenység után meg kell fizetni. A kormány ezzel egy újabb intézkedéssel védi Magyarország biztonságát a határkerítés, a megerősített határvédelem és a jogi határzár mellett - olvasható az elfogadott indítványban, amelyben hozzáteszik, a 25 százalékos bevándorlási különadóból származó összes bevételt kizárólag a határvédelmi feladatok ellátására használhatja a magyar állam.
(Forrás: MTI)
A testület a Fidesz-frakció kezdeményezésére tárgyalt a kérdésről, majd 10 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadott el egy állásfoglalást, amely az Igazságügyi Minisztériumot kéri, hogy - a pénzügyi és belügyi tárca bevonásával - lépjen fel a bevándorláspárti szervezetek szabályszerű működése érdekében.
Czunyiné Bertalan Judit, a bizottság fideszes alelnöke felháborítónak nevezte, hogy a "bevándorláspárti Migration Aid" nevű civil szervezet azért kíván párttá alakulni, hogy elkerülje a bevándorlási különadó megfizetését. Egy "Soros-szervezet" tehát vállaltan akar jogsértést elkövetni az adóelkerülés érdekében, amiből ismét az látszik, hogy a bevándorláspárti szervezetek Európában és Magyarországon is szét akarják feszíteni a jogállamiság kereteit - fejtette ki a kormánypárti politikus.
A bizottság ülésén Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselte a kormányt, aki arról biztosította a testületet, hogy az állásfoglalás elfogadása után a kabinet megvizsgálja a jogi kereteket.
Hangsúlyozta, azt is szeretnék elérni, hogy tiltsák be valamennyi olyan párt működését, amelyet olyan közéleti szereplők alapítottak, akik korábban elnyerték Soros György ösztöndíját. Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott, a bevándorlási különadó annak a példája, amikor a politikai propagandából születik egy végrehajthatatlan, jogi alapelvekkel ellenkező törvény. Az ellenzéki politikus veszélyesnek nevezte, hogy a kormányoldal az aktuális szándékainak nem megfelelő civil szervezeteket jogszabályokkal zaklatja. Ez nem a jogállam, hanem az önkény útja - értékelt.
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, nem érti, mit keres ez a kérdés a bizottság előtt, a pártok bejegyzése ugyanis a független bíróság hatásköre, ezért a testület mostani ülése ebbe történő, jogsértő beavatkozásként értelmezhető. Megismételte azon korábbi javaslatát, amely szerint a Soros-ösztöndíjasok ne tölthessenek be olyan kulcspozíciókat, mint például a miniszterelnöki poszt.
Vejkey Imre (KDNP), a bizottság elnöke válaszában visszautasította, hogy a testület beavatkozik a bíróság munkájába. A kormánypárti képviselő kijelentette, tiszteletben tartják a hatalmi ágak megosztását, javaslatuk ugyanis a szükséges jogalkotói lépések előkészítésével bízta meg a kormányt. Bajkai István (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Migration Aid terve a színleltséget veti fel polgári jogi nyelven fogalmazva, ugyanis kizárólag az adóelkerülés miatt kíván párttá alakulni. A bizottság tehát ebben az esetben az alkotmányosságot, a létező jogszabályok betartatást kívánja elérni - érvelt.
Egyet nem értését fejezte ki ezzel kapcsolatban Varga László (MSZP), aki szerint a pártként történő bejegyzés a bíróság, majd az ügyészség feladata, a bizottság így túlterjeszkedik hatáskörén. Czunyiné Bertalan Judit a vita végén aláhúzta, a bizottság és a kormány Magyarország biztonsága érdekében lép fel, szemben az ellenzékkel.
"Értjük a jogszabályokat, (...) nincs ebben semmi boszorkányság" - jelentette ki, majd hozzátette, a kormányoldal nem pártbejegyzésekről szóló bírósági döntésekbe akar beleszólni, hanem azt akarja elérni, hogy a bevándorlást szervező és támogató tevékenységek után megfizessék azokat a terheket, amelyeket a kabinet a határvédelemre, az ország biztonságára fordít.
Kiemelte, az igazságügyi bizottság nem lépi túl a hatáskörét, ugyanis az a dolga, hogy a jogrend felett a jogsértő tevékenységek megelőzésével is őrködjön. Az ellenzék a migráció ügyében átaludta az elmúlt három évet, amit a választók áprilisi 8-i döntése is jól mutat - mondta Czunyiné Bertalan Judit, aki szerint a mostani vitában is az derült ki, hogy vannak bevándorláspárti és bevándorlásellenes pártok.
Az igazságügyi bizottság állásfoglalásában emlékeztet, a bevándorlási különadó augusztus 25-én lépett hatályba, azt pedig minden bevándorlást segítő magyarországi tevékenység után meg kell fizetni. A kormány ezzel egy újabb intézkedéssel védi Magyarország biztonságát a határkerítés, a megerősített határvédelem és a jogi határzár mellett - olvasható az elfogadott indítványban, amelyben hozzáteszik, a 25 százalékos bevándorlási különadóból származó összes bevételt kizárólag a határvédelmi feladatok ellátására használhatja a magyar állam.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások