Igazságügyi bizottság: az LMP-nek és a DK-nak kell megállapodnia, melyikük kapjon elsőként szót
Az igazságügyi bizottság által elfogadott dokumentum több követelményt is megfogalmaz a frakciók megállapodásához. Így például annak a ciklus egészére kell szólnia, de meghatározhatnak a parlamenti cikluson belül azonos hosszúságú terminusokat, de azok legrövidebb időtartamának a rendes ülésszak kezdetétől a következő rendes ülésszak kezdetéig kell tartania. A frakcióknak terminusonként váltakozó sorrendben kell elsőként szót kapniuk.
Az állásfoglalás szerint a frakciók megállapodásának valamennyi felszólalási típusra vonatkoznia kell, azaz a vitára, az interpellációra, a kérdésre, az azonnali kérdésre. Ha az azonos létszámú frakcióknak nem sikerül megállapodniuk, akkor az Országgyűlés jegyzői sorsolással döntenek. Ezt követően ciklus első felében, azaz a 2020 őszi ülésszak kezdetéig az egyik, majd a másik képviselőcsoport kapja meg az első felszólalás lehetőségét.
Az állásfoglalás lehetőséget ad arra a házelnöknek, hogy megállapítsa, a frakciók megállapodása nem felel meg a meghatározott követelményeknek. Ha ez így történne, akkor sorsolással állapítanák meg a sorrendet. Az egyik érintett frakció, a DK képviselője, Arató Gergely a vitában korrekt, világos viszonyokat teremtő szabályozásnak nevezte a dokumentumot. Azt azonban kifogásolta, hogy a házelnöknek lehetősége lenne a frakciók megállapodását érvénytelennek nyilvánítani.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) dokumentumszerkesztési indítványokat tett és azt javasolta, normaszövegként fogalmazzák meg állásfoglalásukat, hogy később a házszabályban a jogalkotó ekként szabályozza ezt a helyzetet. Ezeket a javaslatokat a bizottság elvetette.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások