Illegális bevándorlás - Tárki: nem nőtt, de továbbra is magas az idegenellenesek aránya
A magyar lakosság csaknem 40 százaléka tekinthető idegenellenesnek, ez a magas arány megfelel a 2014 elején mért szintnek - derül ki a Tárki júliusi közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit kedden juttatták el az MTI-hez.
A közlemény szerint a válaszadók 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állásfoglalást, hogy az országba menedékkérő "be ne tehesse a lábát". A többség, a megkérdezettek 56 százaléka mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében, 5 százalékuk pedig idegenbarátnak tekinthető, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni.
A Tárki 1992 óta rendszeresen méri az idegenellenesség mértékét.
Idén áprilisban 46 százalékkal rekordmagasságot ért el - írták.
Az elemzés szerint a 2015. júliusi idegenellenességi adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ugyanakkor megnőtt a mérlegelők, és felére csökkent az idegenbarátok aránya.
A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76 százalék) most is elutasítaná, felük (53 százalék) pedig még a nem létező piréz népcsoport tagjait sem engedné be.
Az idegenellenesség ott, illetve azok körében magasabb az átlagosnál (39 százalék), ahol és akik számára a menekülők jelenléte a leginkább látható vagy terhes, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére alkalmasnak érzik a menekülőket - áll az elemzésben.
Közéjük tartoznak a dél-alföldi régióban élők (53 százalék; közöttük egyáltalán nincs idegenbarát), a Jobbikkal szimpatizálók (54 százalék), a rossz anyagi helyzetben lévők (43 százalék), továbbá akik hónapról hónapra élnek (43 százalék) vagy éppen csak kijönnek jövedelmükből (40 százalék).
Ezzel szemben az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5 százalék) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve azok körében, akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban.
Ide tartoznak a nyugat-magyarországiak (18 százalék), a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12-12 százalék, a kivándorolni szándékozóké 17 százalék), a gond nélkül élők (15 százalék), valamint a hetente templomba járók (17 százalék).
MTI
A közlemény szerint a válaszadók 39 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állásfoglalást, hogy az országba menedékkérő "be ne tehesse a lábát". A többség, a megkérdezettek 56 százaléka mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében, 5 százalékuk pedig idegenbarátnak tekinthető, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni.
A Tárki 1992 óta rendszeresen méri az idegenellenesség mértékét.
Összegzésük szerint a kezdeti (1992-1995) gyors növekedés után előbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 és 2011 között kisebb ingadozások mellett meglehetősen stabil volt, 24 és 34 százalék közé esett az idegenellenesek aránya. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013-ban, valamint 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt.
Idén áprilisban 46 százalékkal rekordmagasságot ért el - írták.
Az elemzés szerint a 2015. júliusi idegenellenességi adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ugyanakkor megnőtt a mérlegelők, és felére csökkent az idegenbarátok aránya.
A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76 százalék) most is elutasítaná, felük (53 százalék) pedig még a nem létező piréz népcsoport tagjait sem engedné be.
Az idegenellenesség ott, illetve azok körében magasabb az átlagosnál (39 százalék), ahol és akik számára a menekülők jelenléte a leginkább látható vagy terhes, illetve akik idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére alkalmasnak érzik a menekülőket - áll az elemzésben.
Közéjük tartoznak a dél-alföldi régióban élők (53 százalék; közöttük egyáltalán nincs idegenbarát), a Jobbikkal szimpatizálók (54 százalék), a rossz anyagi helyzetben lévők (43 százalék), továbbá akik hónapról hónapra élnek (43 százalék) vagy éppen csak kijönnek jövedelmükből (40 százalék).
Ezzel szemben az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5 százalék) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve azok körében, akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban.
Ide tartoznak a nyugat-magyarországiak (18 százalék), a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12-12 százalék, a kivándorolni szándékozóké 17 százalék), a gond nélkül élők (15 százalék), valamint a hetente templomba járók (17 százalék).
MTI
Hozzászólások