Indul a Szabad a gazdi program
A felelős állattartás ösztönzése, az állatok örökbefogadásának népszerűsítése érdekében hosszú távú programot indít Szabad a gazdi elnevezéssel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - jelentette be a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Kardeván Endre a Fővárosi Önkormányzat rendészeti igazgatósága Illatos úti állat-egészségügyi szolgálatának telepén külön is felhívta a figyelmet a kedvtelésből tartott ebek ivartalanításának fontosságára.
Hozzátette: e területen szemléletváltásra van szükség, a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban ugyanis "még nincs rend a fejekben".
Kardeván Endre kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg mintegy tízezer ebről gondoskodnak állatmenhelyen. Az ebrendészeti telepekre került kutyák száma viszont tavaly meghaladta a 28 ezret. Ezek csak valamivel több mint a fele talál gazdára, míg a menhelyre kerülők 80 százalékát fogadják örökbe. További problémának nevezte az államtitkár, hogy a kutyák mintegy 20 százalékától a gazdáik válnak meg.
Jelezte ugyanakkor, hogy a kutyák chipezésének bevezetése nem okozott akkora gondot, mint ahogyan többen vélelmezték. Semmivel nincs ugyanis több kóbor kutya ma Magyarországon, mint a chipjelölés kötelezővé tétele előtt. Kardeván Endre szerint Magyarországon jelenleg 26-30 ezer kutya kóborolhat - becslések alapján - közterületen.
Az államtitkár utalt arra, hogy a nem kívánt ebszaporulat megelőzésének egyetlen biztos eszköze az állatok ivartalanítása. Ezért a VM és a Nébih közösen 10 millió forintot ajánlott fel nemrégiben a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának azért, hogy ebből a pénzből menhelyről származó kutyákat lehessen ivartalanítani.
A kóbor ebek problémájának megoldását társadalmi érdeknek nevezte az államtitkár, mivel az közegészségügyi, természetvédelmi és vadgazdálkodási gondokat is felvet. Emellett az önkormányzatoknak is jelentős feladatot adnak a kóbor kutyák. Az ezzel járó költségek önkormányzatonként milliós nagyságrendűek, az országban évente összességében 2-3 milliárd forintot is kitesznek.
György István főpolgármester-helyettes emlékeztetett: a fővárosi önkormányzat 2011-ben 23 millió forintot biztosított az Illatos úti ebrendészeti telep fejlesztésére. Jelezte ugyanakkor, hogy a telepet bővíteni kellene, de erre nincs lehetőség, ezért a fővárosnak el kell gondolkodnia egy új, a 21. század követelményeinek megfelelő ebrendészeti telep létesítésén. A főpolgármester-helyettes szerint az új telep építésére rövid időn belül Budapestnek nem lesz anyagi lehetősége.
Kozma Tamás, az Illatos úti állat-egészségügyi szolgálat vezető állatorvosa többek között arról szólt, hogy 2001-ben az Illatos úti telepre mintegy ötezer állat került be, és ebből négyezer nem hagyta el élve a telepet. A múlt évben viszont már a telepre kerülő mintegy 3100 állatból 3000 állat gazdára talált. Ezt óriási eredménynek nevezte a vezető állatorvos.
Megemlítette, hogy a 94 férőhelyes telepen évente 3000-3500 állatot kell elhelyezni. Mindez azt mutatja, hogy a telep lehetőségei szűkösek. Rámutatott: tavaly augusztus óta nem altattak el kutyát helyhiány miatt. Fontosnak mondta az örökbefogadás népszerűsítését, ennek érdekében vasárnap is nyílt napot szerveztek a telepen.
Schell Judit színművész, a program nagykövete is fontosnak tartotta a felelős állattartás népszerűsítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kutya 15 évig is élhet, a felelős kutyatartónak erre tekintettel kell megszerveznie az életét, ha kutyatartás mellett dönt.
MTI
Kardeván Endre a Fővárosi Önkormányzat rendészeti igazgatósága Illatos úti állat-egészségügyi szolgálatának telepén külön is felhívta a figyelmet a kedvtelésből tartott ebek ivartalanításának fontosságára.Hozzátette: e területen szemléletváltásra van szükség, a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban ugyanis "még nincs rend a fejekben".
Kardeván Endre kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg mintegy tízezer ebről gondoskodnak állatmenhelyen. Az ebrendészeti telepekre került kutyák száma viszont tavaly meghaladta a 28 ezret.
Jelezte ugyanakkor, hogy a kutyák chipezésének bevezetése nem okozott akkora gondot, mint ahogyan többen vélelmezték. Semmivel nincs ugyanis több kóbor kutya ma Magyarországon, mint a chipjelölés kötelezővé tétele előtt. Kardeván Endre szerint Magyarországon jelenleg 26-30 ezer kutya kóborolhat - becslések alapján - közterületen.
Az államtitkár utalt arra, hogy a nem kívánt ebszaporulat megelőzésének egyetlen biztos eszköze az állatok ivartalanítása. Ezért a VM és a Nébih közösen 10 millió forintot ajánlott fel nemrégiben a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának azért, hogy ebből a pénzből menhelyről származó kutyákat lehessen ivartalanítani.
A kóbor ebek problémájának megoldását társadalmi érdeknek nevezte az államtitkár, mivel az közegészségügyi, természetvédelmi és vadgazdálkodási gondokat is felvet. Emellett az önkormányzatoknak is jelentős feladatot adnak a kóbor kutyák. Az ezzel járó költségek önkormányzatonként milliós nagyságrendűek, az országban évente összességében 2-3 milliárd forintot is kitesznek.
György István főpolgármester-helyettes emlékeztetett: a fővárosi önkormányzat 2011-ben 23 millió forintot biztosított az Illatos úti ebrendészeti telep fejlesztésére. Jelezte ugyanakkor, hogy a telepet bővíteni kellene, de erre nincs lehetőség, ezért a fővárosnak el kell gondolkodnia egy új, a 21. század követelményeinek megfelelő ebrendészeti telep létesítésén. A főpolgármester-helyettes szerint az új telep építésére rövid időn belül Budapestnek nem lesz anyagi lehetősége.
Kozma Tamás, az Illatos úti állat-egészségügyi szolgálat vezető állatorvosa többek között arról szólt, hogy 2001-ben az Illatos úti telepre mintegy ötezer állat került be, és ebből négyezer nem hagyta el élve a telepet. A múlt évben viszont már a telepre kerülő mintegy 3100 állatból 3000 állat gazdára talált. Ezt óriási eredménynek nevezte a vezető állatorvos.
Megemlítette, hogy a 94 férőhelyes telepen évente 3000-3500 állatot kell elhelyezni. Mindez azt mutatja, hogy a telep lehetőségei szűkösek. Rámutatott: tavaly augusztus óta nem altattak el kutyát helyhiány miatt. Fontosnak mondta az örökbefogadás népszerűsítését, ennek érdekében vasárnap is nyílt napot szerveztek a telepen.
Schell Judit színművész, a program nagykövete is fontosnak tartotta a felelős állattartás népszerűsítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kutya 15 évig is élhet, a felelős kutyatartónak erre tekintettel kell megszerveznie az életét, ha kutyatartás mellett dönt.
MTI
Hozzászólások