Internetadó - A bíróság rendes eljárásban tárgyalja az őrizetbe vett tüntetők ügyét
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán úgy döntött, hogy rendes eljárásban tárgyalja az internetadó elleni első tüntetésen őrizetbe vettek ügyét, mivel a gyorsított eljáráshoz nem állt rendelkezésre minden bizonyíték. A bíróság az iratokat visszaküldte az ügyészségnek.
A Fővárosi Főügyészség kedden közölte, hogy a demonstráción őrizetbe vett hat ember közül egyet szabadon engedtek, a többi gyanúsítottat viszont szerdán gyorsított eljárásban bíróság elé állítják garázdaság bűntette miatt. A gyanúsítottakat a Fidesz Lendvay utcai székházának megrongálásával vádolják.
Az ügyész a tárgyaláson ismertette: a vasárnapi tüntetés után Sz.
Az ügyészség szerint B. Gábor ittas állapotban felmászott a székház erkélyére, az ablakok egyikéről a redőnyt lerángatta, az egyik ablakot megrúgta, összesen 48 ezer forintos kárt okozott. A társai közben biztatták.
Sz. Zoltán a székházat legalább tízszer számítógép-alkatrésszel megdobta, az egyik ablak be is tört, ezzel 96 ezer forint kárt okozott.
A székháznál történteket közvetítette a televízió is, így alkalmasak voltak arra, hogy félelmet, megbotránkozást keltsenek. Az ügyészség csoportosan, köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvény helyszínén elkövetett garázdasággal gyanúsította meg a férfiakat, Sz. Zoltánt emellett kisebb kárt okozó rongálással is.
A bíróság azonban a szerdai tárgyaláson úgy döntött, az iratokat visszaküldi az ügyészségnek, arra hivatkozva: a gyorsított eljárás lefolytatásához szükséges, hogy a bizonyítékok teljes körűen rendelkezésre álljanak, ez a feltétel azonban a tárgyaláson nem teljesült. A bíróság hiányolta például a székházban okozott teljes kár nagyságát, és jelezte, az egyik tanú sem tudott megjelenni a tárgyaláson.
Mindezek alapján tehát a gyorsított eljárásra nem került sor, az ügyészség a "rendes" eljárásban vádat fog emelni a gyanúsítottak ellen.
Az ügyészség Sz. Zoltán esetében indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését, arra hivatkozva, hogy hasonló bűncselekmény miatt már vádat emeltek ellene, ám a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatás elrendelését, helyette lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a tatabányai férfival szemben.
A többi gyanúsított esetében az őrizet megszüntetéséről rendelkezett a bíróság.
A bíróságon B. Gábor védője kérte, mivel védence esetében az összes bizonyíték rendelkezésre áll, folytassák le az eljárást, a bíróság azonban arra hivatkozott, nem lehet az egyes ügyeket különválasztani.
Sz. I. Ábel és Z. András védője, Magyar György szerint nemcsak a gyorsított eljárásnak, de az őrizetbe vételnek is hiányoznak a törvényi feltételei. A tárgyalás után újságíróknak azt mondta: "szakmaiatlan" az a sajtóban megjelent hír, hogy a székházban tízmillió forintos kár keletkezett.
MTI
A Fővárosi Főügyészség kedden közölte, hogy a demonstráción őrizetbe vett hat ember közül egyet szabadon engedtek, a többi gyanúsítottat viszont szerdán gyorsított eljárásban bíróság elé állítják garázdaság bűntette miatt. A gyanúsítottakat a Fidesz Lendvay utcai székházának megrongálásával vádolják.Az ügyész a tárgyaláson ismertette: a vasárnapi tüntetés után Sz.
I. Ábel és Z. András segítette G. Antalt, hogy egy üres, 2 deciliteres üveget a Fidesz Lendvay utcai székházának erkélye felé dobhasson. Az üveg eltalálta az erkélyt.
Az ügyészség szerint B. Gábor ittas állapotban felmászott a székház erkélyére, az ablakok egyikéről a redőnyt lerángatta, az egyik ablakot megrúgta, összesen 48 ezer forintos kárt okozott. A társai közben biztatták.
Sz. Zoltán a székházat legalább tízszer számítógép-alkatrésszel megdobta, az egyik ablak be is tört, ezzel 96 ezer forint kárt okozott.
A székháznál történteket közvetítette a televízió is, így alkalmasak voltak arra, hogy félelmet, megbotránkozást keltsenek. Az ügyészség csoportosan, köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvény helyszínén elkövetett garázdasággal gyanúsította meg a férfiakat, Sz. Zoltánt emellett kisebb kárt okozó rongálással is.
A bíróság azonban a szerdai tárgyaláson úgy döntött, az iratokat visszaküldi az ügyészségnek, arra hivatkozva: a gyorsított eljárás lefolytatásához szükséges, hogy a bizonyítékok teljes körűen rendelkezésre álljanak, ez a feltétel azonban a tárgyaláson nem teljesült. A bíróság hiányolta például a székházban okozott teljes kár nagyságát, és jelezte, az egyik tanú sem tudott megjelenni a tárgyaláson.
Mindezek alapján tehát a gyorsított eljárásra nem került sor, az ügyészség a "rendes" eljárásban vádat fog emelni a gyanúsítottak ellen.
Az ügyészség Sz. Zoltán esetében indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését, arra hivatkozva, hogy hasonló bűncselekmény miatt már vádat emeltek ellene, ám a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatás elrendelését, helyette lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a tatabányai férfival szemben.
A többi gyanúsított esetében az őrizet megszüntetéséről rendelkezett a bíróság.
A bíróságon B. Gábor védője kérte, mivel védence esetében az összes bizonyíték rendelkezésre áll, folytassák le az eljárást, a bíróság azonban arra hivatkozott, nem lehet az egyes ügyeket különválasztani.
Sz. I. Ábel és Z. András védője, Magyar György szerint nemcsak a gyorsított eljárásnak, de az őrizetbe vételnek is hiányoznak a törvényi feltételei. A tárgyalás után újságíróknak azt mondta: "szakmaiatlan" az a sajtóban megjelent hír, hogy a székházban tízmillió forintos kár keletkezett.
MTI
Hozzászólások