Ipsos: passzívak a kormányváltást akarók
A választópolgárok némi aktivizálódását, továbbá a Fidesz 2, az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) 1-1 százalékpontos emelkedését mutatja az Ipsos friss, a széles körű ellenzéki együttműködésről szóló tárgyalások idején végzett felmérése.
A cég szerint meghaladja az egymilliós létszámot, de passzív a kormányváltást akarók tábora.
Az Ipsos január 6. és 13. között - tehát még a baloldali ellenzéki megállapodás bejelentése előtt -, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának eredményei szerint a Fideszt jelenleg a választásra jogosultak 28 százaléka támogatja, az MSZP-t 16 százaléknyian. A Jobbiknak kevéssel csökkent a tábora, az év végén 7, most 6 százaléknyian sorakoztak fel mögéjük. A DK híveinek aránya 2-ről 3 százalékra emelkedett, és így utolérte az Együtt-PM-et, amelyet - a múlt hónaphoz hasonlóan - ugyancsak 3 százalék támogat. Az LMP változatlanul 2 százalékos.
A pártoktól elzárkózók aránya 43-ról 41 százalékra csökkent.
A baloldali pártok híveinek aktivitási szintje azonos a Fideszével, de a biztos részvételt ígérők 55-57 százalék közötti arányai mutatják, hogy jelentős belső mozgósításra van szüksége kormányerőnek és ellenzéknek egyaránt - állapította meg az Ipsos az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az MSZP 27 százalékos, a Jobbik 11 százalékos. Az Együtt-PM és a DK a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékon áll, az LMP ez alatt, 3 százalékkal.
Közel a választás, de még mindig jelentős azok aránya, akik hezitálnak a részvételt illetően - olvasható az Ipsos összegzésében. A biztosan szavazni kívánók aránya a cég szerint 42 százalék, de 25 százaléknyian csak valószínűsítik elmenetelüket.
Ha csak a biztos pártválasztókra szűkülne a részvétel, akkor a Fidesz nagyjából a voksok felére számíthatna, a baloldali ellenzéki szövetség támogatottsága meghaladná az egyharmadot. Ez utóbbi akkor valósulhat meg, ha a közös listán szereplő pártok hívei elfogadják egymást. A mostani felmérés adatai szerint erre nagy esély van, hiszen kölcsönös elutasításoknak nincsen nyoma s a másodlagos preferenciák - már akinél vannak - kizárólag egymás irányába mutatnak - írta az Ipsos, amely szerint a vezető politikusok megítélése még ebben a tárgyalásos, sok szempontból a három párt versengését jelentő időszakban is kedvezőnek volt mondható.
A szocialisták körében a legkedveltebb, 71 pontos Mesterházy Attilát az 58-58 pontos Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc követi a sorban. A DK támogatói is pozitívan viszonyulnak a másik két vezető politikushoz: Bajnait 54, Mesterházyt 63 pontra értékelik. Az Együtt-PM támogatói valamivel visszafogottabban minősítenek: az élen álló 57 pontos Bajnait Mesterházy követi 51 ponttal, Gyurcsány Ferenc néhány hellyel hátrébb található 43 ponttal.
Az Ipsos szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös platformját jelenti a jelenlegi magyarországi viszonyokkal való elégedetlenség (95-98 százalék szerint rossz felé mennek a dolgok Magyarországon) és a kormány leváltásának 98-100 százalékban jelentkező igénye. Mindezek alapján a cég úgy látja, a három párt közös listája nagy valószínűséggel összeadja a mostani szavazatokat, vagy legalábbis kevesen morzsolódnak le. Az összes kérdezett körében ez 22 százalékot jelenthet, a biztos pártválasztók között 37 százalékot.
Az ellenzék felzárkózásának lehetőségét a kormányváltás híveinek aktivizálása teremtheti meg - állapította meg az Ipsos. A cég jelezte: közülük azokra kisebb figyelmet kell fordítaniuk, akiknek van pártjuk, hiszen 60 százalékuk biztosan, további 23 százalékuk valószínűleg elmegy szavazni. Sokkal nagyobb kihívást jelentenek azok, akiknél a kormányváltó szándék nem társul pártelkötelezettséggel.
Ez utóbbi csoport a népesség 15 százalékát teszi ki, tehát nagyjából 1,2 millióan vannak. Rendkívül passzívak, alig négytizedük (félmillió választópolgár) mutat valamilyen, inkább mérsékelt részvételi hajlandóságot. Nem kizárt, hogy belőlük végül valamelyik ellenzéki párt híve lesz. A hatalomváltást óhajtó, pártot nem támogatók hattizede (700 ezer ember) viszont jelenleg úgy gondolja, hogy nem megy el szavazni. Ha lenne kedvelt ellenzéki pártjuk, nagy eséllyel elmennének voksolni, hiszen kormányváltást akarnak, és ez a preferált párttal valósulhatna meg - áll az összegzésben.
Az Ipsos mérése alapján az ellenzék efféle tartaléka minden rétegben csaknem azonos arányban található, de az idősek és a diplomások körében valamivel az átlag feletti mértékben vannak jelen. Háromnegyedük baloldalra sorolja magát, így az MSZP-Együtt-PM-DK számára bővítési lehetőség, egynegyedük jobboldali, ami alapján a Jobbik táborát erősítheti.
A Fidesz elég sikeresen integrálja azokat, akik a mostani hatalmi viszonyok továbbélését kívánják. Mindössze 5 százaléknyi olyan választó van, aki szeretné a kormány maradását, de nem támogatja a Fideszt. E négyszázezres pártnélküli kormányszimpatizáns csoport egyik fele aktív, másik fele passzív - olvasható az Ipsos januári elemzésében.
MTI
A cég szerint meghaladja az egymilliós létszámot, de passzív a kormányváltást akarók tábora.Az Ipsos január 6. és 13. között - tehát még a baloldali ellenzéki megállapodás bejelentése előtt -, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának eredményei szerint a Fideszt jelenleg a választásra jogosultak 28 százaléka támogatja, az MSZP-t 16 százaléknyian. A Jobbiknak kevéssel csökkent a tábora, az év végén 7, most 6 százaléknyian sorakoztak fel mögéjük. A DK híveinek aránya 2-ről 3 százalékra emelkedett, és így utolérte az Együtt-PM-et, amelyet - a múlt hónaphoz hasonlóan - ugyancsak 3 százalék támogat. Az LMP változatlanul 2 százalékos.
A pártoktól elzárkózók aránya 43-ról 41 százalékra csökkent.
A baloldali pártok híveinek aktivitási szintje azonos a Fideszével, de a biztos részvételt ígérők 55-57 százalék közötti arányai mutatják, hogy jelentős belső mozgósításra van szüksége kormányerőnek és ellenzéknek egyaránt - állapította meg az Ipsos az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az MSZP 27 százalékos, a Jobbik 11 százalékos.
Közel a választás, de még mindig jelentős azok aránya, akik hezitálnak a részvételt illetően - olvasható az Ipsos összegzésében. A biztosan szavazni kívánók aránya a cég szerint 42 százalék, de 25 százaléknyian csak valószínűsítik elmenetelüket.
Ha csak a biztos pártválasztókra szűkülne a részvétel, akkor a Fidesz nagyjából a voksok felére számíthatna, a baloldali ellenzéki szövetség támogatottsága meghaladná az egyharmadot. Ez utóbbi akkor valósulhat meg, ha a közös listán szereplő pártok hívei elfogadják egymást. A mostani felmérés adatai szerint erre nagy esély van, hiszen kölcsönös elutasításoknak nincsen nyoma s a másodlagos preferenciák - már akinél vannak - kizárólag egymás irányába mutatnak - írta az Ipsos, amely szerint a vezető politikusok megítélése még ebben a tárgyalásos, sok szempontból a három párt versengését jelentő időszakban is kedvezőnek volt mondható.
A szocialisták körében a legkedveltebb, 71 pontos Mesterházy Attilát az 58-58 pontos Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc követi a sorban. A DK támogatói is pozitívan viszonyulnak a másik két vezető politikushoz: Bajnait 54, Mesterházyt 63 pontra értékelik. Az Együtt-PM támogatói valamivel visszafogottabban minősítenek: az élen álló 57 pontos Bajnait Mesterházy követi 51 ponttal, Gyurcsány Ferenc néhány hellyel hátrébb található 43 ponttal.
Az Ipsos szerint az MSZP, az Együtt-PM és a DK közös platformját jelenti a jelenlegi magyarországi viszonyokkal való elégedetlenség (95-98 százalék szerint rossz felé mennek a dolgok Magyarországon) és a kormány leváltásának 98-100 százalékban jelentkező igénye. Mindezek alapján a cég úgy látja, a három párt közös listája nagy valószínűséggel összeadja a mostani szavazatokat, vagy legalábbis kevesen morzsolódnak le. Az összes kérdezett körében ez 22 százalékot jelenthet, a biztos pártválasztók között 37 százalékot.
Az ellenzék felzárkózásának lehetőségét a kormányváltás híveinek aktivizálása teremtheti meg - állapította meg az Ipsos. A cég jelezte: közülük azokra kisebb figyelmet kell fordítaniuk, akiknek van pártjuk, hiszen 60 százalékuk biztosan, további 23 százalékuk valószínűleg elmegy szavazni. Sokkal nagyobb kihívást jelentenek azok, akiknél a kormányváltó szándék nem társul pártelkötelezettséggel.
Ez utóbbi csoport a népesség 15 százalékát teszi ki, tehát nagyjából 1,2 millióan vannak. Rendkívül passzívak, alig négytizedük (félmillió választópolgár) mutat valamilyen, inkább mérsékelt részvételi hajlandóságot. Nem kizárt, hogy belőlük végül valamelyik ellenzéki párt híve lesz. A hatalomváltást óhajtó, pártot nem támogatók hattizede (700 ezer ember) viszont jelenleg úgy gondolja, hogy nem megy el szavazni. Ha lenne kedvelt ellenzéki pártjuk, nagy eséllyel elmennének voksolni, hiszen kormányváltást akarnak, és ez a preferált párttal valósulhatna meg - áll az összegzésben.
Az Ipsos mérése alapján az ellenzék efféle tartaléka minden rétegben csaknem azonos arányban található, de az idősek és a diplomások körében valamivel az átlag feletti mértékben vannak jelen. Háromnegyedük baloldalra sorolja magát, így az MSZP-Együtt-PM-DK számára bővítési lehetőség, egynegyedük jobboldali, ami alapján a Jobbik táborát erősítheti.
A Fidesz elég sikeresen integrálja azokat, akik a mostani hatalmi viszonyok továbbélését kívánják. Mindössze 5 százaléknyi olyan választó van, aki szeretné a kormány maradását, de nem támogatja a Fideszt. E négyszázezres pártnélküli kormányszimpatizáns csoport egyik fele aktív, másik fele passzív - olvasható az Ipsos januári elemzésében.
MTI
Hozzászólások